- Sajnos nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy a BSA nem szoftverrendőrség. Egyesületünk a legális szoftvereket használó, azok terjedését szorgalmazó cégeket tömörítő szövetség. Nem akarjuk, és nem is tehetjük, hogy rátörjük bárkire az ajtót - mondta Sebők Erzsébet, a BSA főtitkára. - Mindmáig sokan félreértik működésünket, pedig mi nem ellenőrzünk vagy büntetünk, hanem az eredeti szoftverekkel járó előnyöket népszerűsítjük, ráadásul a szervezet kizárólag vállalatokkal foglalkozik.
Amolyan megelőzésnek is nevezhetnénk munkájukat, hiszen azt szeretnék elérni, hogy a vállalkozók, cégek belássák: ők is jobban járnak, ha eredeti szoftvereket vásárolnak. A számok pedig azt mutatják, hogy egyre többen ismerik fel a legális szoftverek alkalmazásának előnyeit. Míg a híres-hírhedt plakátok megjelenésekor a magyarországi, számítógéppel dolgozó cégek körülbelül kilencven százaléka használt illegális programokat, ma már ugyanez a szám 57 százalékra csökkent. Sebők Erzsébet szerint azt, hogy a magyar felhasználók közül mind többen törekednek jogtiszta szoftverek használatára, az a tény is mutatja, hogy a múlt évben csaknem ezren hívták fel azt a forródrót-vonalat, ahol szakemberek adnak tanácsokat a szoftvervásárlástól kezdve a programok használatig.
Biztatónak is vehetnénk ezt a tendenciát, de ne feledjük, hogy a BSA csak az üzleti szférában érdekelt, a magánemberekről, az egyéni felhasználókról azonban nincs pontos információjuk. Sem nekik, sem másoknak. Megbecsülni sem lehet, hogy hányan jutnak valamilyen módon feltört programokhoz. Az viszont irányadó lehet, hogy a használt számítógépek piacán szinte nem lehet olyan gépet vásárolni, amelyet operációs rendszer nélkül kínálnának. Ugyanakkor csak elenyésző számban találkozhatunk olyan eladókkal, akik jogtiszta - tehát az eredetiséget igazoló licenccel, adásvételi szerződéssel, valamint az eredeti telepítőlemezekkel együtt - adnák el számítógépeiket. Persze érthető ez is: a programok nem olcsók. A felhasználók pedig minden bizonnyal maguk is szívesebben használnának eredeti, a hamisnál jóval megbízhatóbb programokat.
A szakemberek közül többen úgy vélik, hogy a magánszférát egyelőre nem kell vizsgálni, ellenőrizni: az életszínvonal emelkedésével a felhasználók úgyis megveszik majd az eredeti programokat, ha megengedhetik maguknak.
Így maradnak a "szerzett" programok. Bár statisztikák nincsenek erre vonatkozóan, joggal feltételezhetjük, hogy a játékprogramok mellett a Microsoft operációs rendszerei - a DOS és a Windows - vezetik a lopott szoftverek listáját.
- Tapasztalataink szerint az üzleti szférában a felhasználók 55 százaléka használ illegális Windows operációs rendszert. Ennél jóval rosszabb az arány az irodai alkalmazások tekintetében, hiszen az Office programcsomagot a felhasználók csupán harminc százaléka vásárolja meg eredetiben - tudtuk meg Izsó Gábortól, a Microsoft Magyarország szoftverjogi szakértőjétől.
A szakember szerint a BSA-hoz hasonlóan ők sem arra helyezik a hangsúlyt - nem is tehetnék -, hogy fülön csípjék a lopott programokat futtató egyéni felhasználókat. Feladtuk sokkal inkább a felhasználók meggyőzése, hogy hosszú távon a drágább az olcsóbb.
Izsó Gábor szerint az illegális felhasználók az üzleti és a magánszférában sokszor vétlenek abban, hogy törvényt sértenek. Egyszer például egy nagyvállalat vezetői azért kérték, hogy auditálják a számítógépes rendszerükön lévő programjaikat, mert már maguk sem tudták, hogy dolgozóik milyen szoftvereket telepítettek. Utóbb kiderült, ugyancsak nagy szükség volt az ellenőrzésre: a cég közel ezer számítógépből álló rendszerén összesen mintegy félszáz programot telepítettek az alkalmazottak. Ezeknek azonban csak töredékére volt szüksége a vállalatnak, s kiderült az is, hogy a felesleges programok többsége illegális.
A szoftverjogi szakértő elmondta, tapasztalataik szerint a vétlen törvénysértésnek sokszor az is az oka, hogy a felhasználók egyszerűen nincsenek tisztában a programok jogvédelmével. Ha pedig mégis tudnának erről, akkor megfelelő felkészültség híján egyszerűen nem képesek megállapítani, hogy az adott program lopott-e, vagy sem - ezért tartja Izsó Gábor döntő fontosságúnak a felhasználók szoftverjogi felvilágosítását.
Addig, amíg kivárjuk, hogy minden felhasználó megengedhesse magának az eredeti programok megvásárlását, sokak számára túlságosan erős csábítást jelentenek a feketepiac olcsó CD-i, amelyeken alkalmanként "pofátlanul" feltört programokkal is találkozni. Ilyen például az a legendás Windows 95-változat, amelynél a crackerek az eredetiséget ellenőrző kódsorra kérdező ablakba egyszerűen behelyeztek egy gombot "Tovább" felirattal.