A crackerektől a szoftverjogi felvilágosításig

Boda András, 2000. február 9. 23:43
Felhasználók tízezrei háborodtak fel néhány évvel ezelőtt, amikor az óriásplakátokon feltüntetett bilincs egyértelműen tudatta velünk, hogy mi jár annak, aki nem eredeti, legális programokat használ. Az agresszív reklám okozta düh mellett azért minden bizonnyal sokakban az is felmerülhetett: mi lesz, ha engem is ellenőriznek?
A kérdés jogosságát igazolja, hogy sokáig amolyan mumusként emlegették a plakát készíttetőjét, a BSA-t, azaz a Business Software Alliance Magyarországot. Nem is kellett sokáig várni arra, hogy ráragasszák a szoftverrendőrség nevet: többen el is képzelték, ahogyan a szoftverkommandó rájuk töri az ajtót, kéri a program eredetiségét igazoló papírokat, s ha nincsenek, akkor bilincsbe verve viszik őket a börtönbe.

- Sajnos nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy a BSA nem szoftverrendőrség. Egyesületünk a legális szoftvereket használó, azok terjedését szorgalmazó cégeket tömörítő szövetség. Nem akarjuk, és nem is tehetjük, hogy rátörjük bárkire az ajtót - mondta Sebők Erzsébet, a BSA főtitkára. - Mindmáig sokan félreértik működésünket, pedig mi nem ellenőrzünk vagy büntetünk, hanem az eredeti szoftverekkel járó előnyöket népszerűsítjük, ráadásul a szervezet kizárólag vállalatokkal foglalkozik.

Amolyan megelőzésnek is nevezhetnénk munkájukat, hiszen azt szeretnék elérni, hogy a vállalkozók, cégek belássák: ők is jobban járnak, ha eredeti szoftvereket vásárolnak. A számok pedig azt mutatják, hogy egyre többen ismerik fel a legális szoftverek alkalmazásának előnyeit. Míg a híres-hírhedt plakátok megjelenésekor a magyarországi, számítógéppel dolgozó cégek körülbelül kilencven százaléka használt illegális programokat, ma már ugyanez a szám 57 százalékra csökkent. Sebők Erzsébet szerint azt, hogy a magyar felhasználók közül mind többen törekednek jogtiszta szoftverek használatára, az a tény is mutatja, hogy a múlt évben csaknem ezren hívták fel azt a forródrót-vonalat, ahol szakemberek adnak tanácsokat a szoftvervásárlástól kezdve a programok használatig.

Biztatónak is vehetnénk ezt a tendenciát, de ne feledjük, hogy a BSA csak az üzleti szférában érdekelt, a magánemberekről, az egyéni felhasználókról azonban nincs pontos információjuk. Sem nekik, sem másoknak. Megbecsülni sem lehet, hogy hányan jutnak valamilyen módon feltört programokhoz. Az viszont irányadó lehet, hogy a használt számítógépek piacán szinte nem lehet olyan gépet vásárolni, amelyet operációs rendszer nélkül kínálnának. Ugyanakkor csak elenyésző számban találkozhatunk olyan eladókkal, akik jogtiszta - tehát az eredetiséget igazoló licenccel, adásvételi szerződéssel, valamint az eredeti telepítőlemezekkel együtt - adnák el számítógépeiket. Persze érthető ez is: a programok nem olcsók. A felhasználók pedig minden bizonnyal maguk is szívesebben használnának eredeti, a hamisnál jóval megbízhatóbb programokat.

A szakemberek közül többen úgy vélik, hogy a magánszférát egyelőre nem kell vizsgálni, ellenőrizni: az életszínvonal emelkedésével a felhasználók úgyis megveszik majd az eredeti programokat, ha megengedhetik maguknak.

Így maradnak a "szerzett" programok. Bár statisztikák nincsenek erre vonatkozóan, joggal feltételezhetjük, hogy a játékprogramok mellett a Microsoft operációs rendszerei - a DOS és a Windows - vezetik a lopott szoftverek listáját.

- Tapasztalataink szerint az üzleti szférában a felhasználók 55 százaléka használ illegális Windows operációs rendszert. Ennél jóval rosszabb az arány az irodai alkalmazások tekintetében, hiszen az Office programcsomagot a felhasználók csupán harminc százaléka vásárolja meg eredetiben - tudtuk meg Izsó Gábortól, a Microsoft Magyarország szoftverjogi szakértőjétől.

A szakember szerint a BSA-hoz hasonlóan ők sem arra helyezik a hangsúlyt - nem is tehetnék -, hogy fülön csípjék a lopott programokat futtató egyéni felhasználókat. Feladtuk sokkal inkább a felhasználók meggyőzése, hogy hosszú távon a drágább az olcsóbb.

Izsó Gábor szerint az illegális felhasználók az üzleti és a magánszférában sokszor vétlenek abban, hogy törvényt sértenek. Egyszer például egy nagyvállalat vezetői azért kérték, hogy auditálják a számítógépes rendszerükön lévő programjaikat, mert már maguk sem tudták, hogy dolgozóik milyen szoftvereket telepítettek. Utóbb kiderült, ugyancsak nagy szükség volt az ellenőrzésre: a cég közel ezer számítógépből álló rendszerén összesen mintegy félszáz programot telepítettek az alkalmazottak. Ezeknek azonban csak töredékére volt szüksége a vállalatnak, s kiderült az is, hogy a felesleges programok többsége illegális.

A szoftverjogi szakértő elmondta, tapasztalataik szerint a vétlen törvénysértésnek sokszor az is az oka, hogy a felhasználók egyszerűen nincsenek tisztában a programok jogvédelmével. Ha pedig mégis tudnának erről, akkor megfelelő felkészültség híján egyszerűen nem képesek megállapítani, hogy az adott program lopott-e, vagy sem - ezért tartja Izsó Gábor döntő fontosságúnak a felhasználók szoftverjogi felvilágosítását.

Addig, amíg kivárjuk, hogy minden felhasználó megengedhesse magának az eredeti programok megvásárlását, sokak számára túlságosan erős csábítást jelentenek a feketepiac olcsó CD-i, amelyeken alkalmanként "pofátlanul" feltört programokkal is találkozni. Ilyen például az a legendás Windows 95-változat, amelynél a crackerek az eredetiséget ellenőrző kódsorra kérdező ablakba egyszerűen behelyeztek egy gombot "Tovább" felirattal.