Archívum: IV. évfolyam 1. szám
Beszélgetés Dr. Papp-Váry Árpáddal
Felidézve hazai turistatérkép-történelmünk változatos korszakait, az elődök precíz, példamutató munkája, később pedig a háborúk utáni nehéz időszak kényszerű viszonyai érdekes tanulságokkal szolgálnak.
GPS: Induljunk a kezdetektol! Idehaza elsoként a Tátra turistatérképe jelent meg 1887-ben. Kik és milyen térképeket használtak akkoriban?
A Monarchia térképészetérol keveset beszélt a szakmatörténet, mert az elso két katonai felmérés titkos volt, és ezért nem volt hatással Európa térképészetének egészére. Ezek a térképek világviszonylatban nagyon jók voltak: ha már korábban is nyíltak lettek volna, akkor ma azt mondhatnánk, hogy tényleg vezeto térképészeti hatalom volt az Osztrák Birodalom a hivatalos térképkészítés területén. A harmadik felmérés (1872-1884) szelvényeihez már hozzáférhetett a nagyközönség is, bár ahogyan ma sem, úgy akkoriban sem nagyon vásárolták az emberek a topográfiai térképeket. A tervezésekhez, az út- és vasútépítéshez, a vízszabályozáshoz viszont már nagy mértékben használták oket. Egy új terület jelent meg, amikor az Alpok természetjárását átültették magyar földre. Ahhoz, hogy a magashegységekben biztonsággal tájékozódjon az ember, a katonai térkép adott megfelelo alapot. Ezen felül már az elso turistatérképen is voltak olyan kiegészíto jelzések - például esobeállók, kunyhók, kapaszkodó láncok -, amelyek nem voltak rajta a katonai térképen. A késobbi turistatérképeken - amelyeket Kogutowicz Manó adott ki a század vége felé - már szabályos turista jelkulcs született, és nagyon sok kiegészíto információ került feltüntetésre.
GPS: A két világháború között megjelent, úgynevezett "angyalos" térképek részletessége, szépsége pedig szinte legendás.
Valóban csodálatosak, és a mai térképekkel összevetve sok természetjáró még mindig azokat tartja igazabbnak (1. és 2. kép). Ennek egyszeruen az a magyarázata, hogy a két világháború közötti 1 : 50 000-es méretarányú "angyalos" turistatérképeket a korabeli 1 : 25 000-es topográfiai térképek kisebbítésével állították elo. Így a domborzat lekicsinyítve is mutatta a legapróbb részleteket, kitüremkedéseket (2. kép). Napjainkban viszont az 1 : 50 000-es katonai térképek már légifényképek alapján készülnek, melyek kiértékelése során a szintvonalak rajza egy kicsit elsimul. A katonáknak kevésbé érdekes minden kis kiszögellés vagy bemélyedés, amely a természetjárónak viszont igen hasznos. Ezért manapság úgy dolgozunk, hogy a részletesebb, 1 : 10 000-es vagy 1 : 25 000-es térképek alapján, illetve a terepbejárás során - ahol az ellenort esetleg segíti a GPS is - a leegyszerusített szintvonalrajzot kiegészítjük, és próbáljuk pótolni azokat a kis formákat, amelyek a természetjárót segítik.
1. kép. Borítója után kapta a nevét a két háború között kiadott "angyalos" térképsorozat.
GPS: Visszatérve a két háború közötti idoszakra, felmerül a kérdés, hogy akkoriban a térképolvasási kultúra volt-e olyan magas fokon, mint azok az "angyalos" térképek? Ki tudták használni a turisták az akkori térképekben rejlo információt?
Én azt hiszem, igen. Ugyanis a természetjárók nem csak összejöttek vasárnap, és közösen elmentek a hegyekbe, hanem képezték is egymást, megtanultak térképet olvasni. A cserkészmozgalmon belül külön vízisport irányzat is volt, és nem csak a térképhasználatot, hanem a táborverést, tábortuzrakást is megtanították. A térképkultúrát mindenképpen segítette, javította a természetjárás népszerusége.
GPS: Elégedett azzal, ahogyan a fiatalok olvassák, használják a térképeket?
Azért az a bizonyos ötven év biztos, hogy a térképkultúrában is visszavetette az országot. Nem volt ott mindenütt a térkép. Ahol a mindennapi hivatalos munkában kellett használni a térképet, ott is papír ellenében lehetett kivenni, és este el kellett számolni vele. Ami a fiatalokat illeti, a skandináv országokat tudnám példának hozni. Itt legalább három évtizede született egy olyan javaslat, hogy ahhoz, hogy a gyerekek megtanuljanak a környezetükben mozogni, tájékozódni, ki kell vinni oket a legközelebbi parkba térképet olvasni. Indult is egy mozgalom, hogy minden iskola közelében egy parkról készítsenek térképet, amellyel a gyerekek ismerkedhetnek. A következo lépésben a turistatérképet vagy a tájfutótérképet is megtanulják használni.
GPS: A digitális térképek és az azokat kezelo eszközök, köztük a GPS vevok elterjedésével milyen fejlodést jósol a térképészetben?
Egy ideje már a GPS koordináták megadását segíto vetületi háló is rajta van a papír alapú turistatérképeinken, de egyes turistatérképek már GPS-be töltheto, digitális formában is rendelkezésre állnak. Nagyon nehéz megjósolni, hogy a fejlodés ezen a vonalon merre fog menni. A GPS technika ilyen robbanásszeru elterjedését sem gondoltuk volna annakidején. Itt az emberek fantáziája kell, hogy mozogjon: a térképészeknek munkájukhoz amúgy is sok fantáziára van szükségük, hogy a tájat visszaadják a térképen. Az biztos, hogy például a telefonos térkép bizonyos területen nagyon fontos lesz, vagy az autónavigációs térképek kényeleme is óriási dolog. Az angolok végeztek egy vizsgálatot az autósok körében, hogy milyen térképet használnak. Ott érdekes tapasztalat volt, hogy ha valaki elindul például Londonból Glasgow-ba, akkor eloször egy egylapos térképen megnézi, hogy merre fog menni. Utána ezt elteszi, és menet közben már atlaszt használ, vagyis papírtérképre is kettore volt szüksége. Ugyanez elofordulhat a digitális térképekkel is. Ha a kis képernyon nem tudja átlátni, elképzelni az útvonalat, akkor szüksége lesz egy nagyobb térképre is. A fiam, ha utazik, az útvonalat már mindig az Interneten tervezteti meg, de amikor már tudja, hogy merre kell menni, akkor azért még eloveszi a papírtérképet.