HTC Radar tartósteszt

Szutor Ferenc - 2012. január 7.

A HTC Radar egy WindosPhone rendszerű telefon. Ilyenből jelenleg két frissvtípust kínál a HTC, a TITAN-t és kistestvérét a Radar-t. WP Mango manapság még mindig egzotikum, de nekem már az LG Optimus tesztnél megtetszett az ideológia. Az egy hónapos teszt alatt a Radart is megszerettem, de kezdjük az elejéről.

Mikor a HTC Rhyme-ot teszteltem akkor azt mondtam magamban, hogy jó kis vas ez, csak hát az Android... Aztán jött a Radar, ami hozzávetőleg ugyanaz a hardver, viszont másik operációs rendszer. Már itt leszögezem, hogy nekem ez jobban tetszett.

Hogy miért Radar, arra mondjuk nem jöttem rá. A radar valami olyan dolog, ami körbe forog, és megmondja mi van körülöttünk... Na ezzel a radarral pont hiába forgunk körbe, mert nincs benne mágneses iránytű! Persze minek iránytű egy telefonba? Kérdezheti bárki. Azért, mert az augmented reality alkalmazásoknak ez az alapjuk. Nem beszélve arról, hogy a navigációs szoftvereknek is nagy segítség, ha nem csak menetben tudják, hogy merre van az arra. Nem mondom, hogy ez egy nélkülözhetetlen funkció, viszont manapság annyira alap, hogy az emberben fel sem merül a kétség, miszerint egy "trendi"-nek számító készülékből kihagyják. A telefonhoz nem kapunk sok kiegészítőt, csak a legszükségesebbet. Egy microUSB-kábelt, egy hálózati töltőfejet, és egy sztereó fülhallgatót, ami egyébként nem a mostanában elterjedt "agybadugós" típus, hanem a klasszikus fülbe helyezős. Megjegyzem igen szépen szól, viszont a korszerű budapesti metrón például nehéz vele túlkiabáltatni a külső zajokat.

Modell típusszáma
C110e
Processzor órajele
1 GHz
Platform Windows Phone OS 7.5
Memória Belső Memória: 8GB

RAM: 512 MB

Méretek, súly 120,5 x 61,5 x 10,9 mm, 137 grams
Megjelenítő 3,8 inch, kapacitív érintőképernyő
GPS Belső GPS antenna
Hálózat

HSPA/WCDMA (900/2100 MHz)

GSM/GPRS/EDGE (850/900/1800/1900 MHz)

Kapcsolódás

3,5mm audio jack

Bluetooth 2.1 width A2DP and PBAP

Wi-Fi: IEEE 802.11 b/g/n

DLNA

micro-USB

Kamera

5 MP kamera F2.2 lencsével, LED flash, és BSI szenzor

720p HD video felvétel

VGA előlapi kamera

 

Külcsín

A Radar pont jó méretű, anyaghasználatára és az összeszerelés minőségére nem lehet panasz. Az akkumulátor nem kivehető az "unibody" ház miatt. A telefon aljáról leszedhető kis takarólemez csak a simkártya foglalatot rejti el előlünk. Nekem az egyetlen problémám azzal volt, hogy a szinte teljes egészében alumínium hátlap miatt a telefont nagyon nehéz volt használat közben tartani. Egyszerűen túlságosan csúszott, minduntalan kiesett a kezemből. Persze lehet, hogy az én mellső végtagommal van a hiba, de ilyen szempontból a Ryhme műanyag "betétjeit" sokkal jobban helyezték el. Egyébként teljesen standard az elrendezés. Baloldalt a micro usb (ami itt is zavaró töltés közben), alul semmi, jobboldalon a fényképezőgép gombja és hangerő, felül pedig a fülhallgató csatlakozó, és a ki/be kapcsoló gomb található. Hátul az 5 megapixeles autófókuszos leddel vakuzós, elől pedig VGA-s videotelefonálós kamera kapott helyett. Egyébként a 720p HD minőségű videó felvételére alkalmas hátlapi kamera korrekt képet rögzít. A kijelző 3.8 inch-es 480x800px felbontású megfelelően reszponzív. A kijelző alatt három Windows Phone standard bomb (vissza, windows/home, keresés), felette pedig a hangszóró rács található, ami mögé itt is ledet és fényérzékelőt rejtettek.

Belbecs

Az iránytű hiányán nem rugózok tovább. Ettől eltekintve azt tudja, amit egy ilyen telefonnak tudnia kell. Giroszkóp, 1Ghz-es Qualcomm processzor, UMTS adatátvitel, szépen szóló hangszóró, 8Gb-os belső memória (ami egyébként nem bővíthető), A-GPS stb... Az akkumulátor is az átlagos üzemidőt hozza, nekem bekapcsolt 3G-vel és WiFi-vel is szépen végigvitte a munkanapot, és utána otthon még egy kis játékra is jutott szufla. Szóval semmi kiemelkedő, de minden rendben.

Szubjektív

A WP7.5 megosztja az embereket akik találkoznak vele. Van akinek nagyon bejön a "Metro" design, van akinek meg nagyon nem. Mint azt előre jeleztem, nekem speciel bejön a letisztult formavilág, és a jól átgondolt funkcionalitás. Ennek megfelelően a telefon használatával meg vagyok elégedve. Igaz, vannak olyan apró "gyermekbetegségek" amik annó az iOS-nél is kijöttek. Például a programok csoportba rendezhetősége az almás telefonokon a 4-es verziónál jelent csak meg, az ablakos telefonokon a 7.5-nél még nem jutunk el idáig. Ez azért okozhat kellemetlenségeket, ha az ember sok programot telepít. Márpedig kínálat már itt is van bőven, szépen fejlődik a Marketplace. Szintén ilyen gyermekbetegségnek fogom fel, hogy a fülhallgató gombjaival nem lehet zeneszámot léptetni. A hangerőszabályozás működik, de ha a shuffle nincs ráhangolódva a pillanatnyi hangulatunkra, akkor bizony zsebben kell kotorászni, telefont elővenni, kijelzőt bekapcsolni a számváltáshoz, ami a mai multimédiás, mp3lejátszós világban azért fura.

A telefon eleinte magyarul próbált beszélni hozzám ami nyilvánvalóan növeli az eladhatóságot, de nekem a "Metrós" félig kilógós szövegeknél eléggé zavart, hogy sokszor csak a szó fele látszik. Nyilván az angol felületet is nehéz úgy optimalizálni, hogy ez a jelenség ne legyen zavaró, a mi anyanyelvünkkel meg nagyjából lehetetlen.

Érdekes élmény volt a telefon frissítése. A Mangó annak rendje és módja szerint jelezte, hogy elérhető a frissítés. Frissítettem a MacBook-on a Windows Phone Connector-t, csatlakoztattam a készüléket, majd közölte a szoftver, hogy minden rendben van, a telefonomomhoz nincs frissítés. A telefon lecsatlakoztatása után rögtön jött az üzenet, frissíteni kéne, csatlakoztassam a számítógéphez. Ekkor életbeléptettem a "B" tervet. Windows7-es számítógép, Zune lejátszó telepítés, minden rendben, már települt is a frissítés.

A telefon konfigurálhatósága szűkre szabott, például az előlapi led csak akkor villog, ha nemfogadott hívás van, vagy SMS érkezik. Más alkalmazás nem fér hozzá. A kijelző alatti három gomb mindenképpen világít, ha a készülék töltőn van, így az "éjjelióra" mód csak kiegészítő szigetelőszalaggal használható, amivel az ember leragasztja a reflektorként világító gombokat. Egyébként azt vettem észre, hogy az automatikus fényerőszabályozás nem ismeri a leghalványabb beállítást. Teljes sötétségben is jobban el lehet sötétíteni a kijelző manuálisan, mint ahogy azt a fényérzékelő teszi. Igazán apróság, de azért észrevehető.

A fenti sorok mintha megcáfolnák a cikk indítását, miszerint egészen megszerettem a telefont. Pedig az itt felsoroltak inkább kötekedések, az első lelkes 2 hét után felmerülő apró zavaró tényezők. Ettől még tetszett a készülék.

A telefon a teszidőszak alatt egyszer sem fagyott le (ellentétben a kéthetes teszt alatt 2x fagyó Androidos Ryme-al), és minden alkalmazás rendesen működött rajta.

Összességében

Egy jól összerakott, megbízható masszív készülék. Egyedül az iránytű hiányát nehéz megmagyarázni, de elnézve a hazánkban elérhető igen szegényes WindowsPhone kínálatot, ezekkel az apróságokkal együtt kell élni annak, aki szeret Metrózni.

Vissza