Samsung Galaxy Tab 2 10.1 teszt - Zsebtévé

Szutor Ferenc - 2012. október 27.

Nem vagyok egy tabletes ember. Van egy laptopom, amit kis túlzással (de tényleg csak picivel) mindenhova magammal viszek, ahol 1 óránál többet vagyok. Van okostelefonom, amivel gyakorlatilag intravénásan van belémkötve az internet. Mikor használjam hát a tabletet? Kapóra jött az új Samsung Galaxy Tab 2, ami megérkezett tesztelésre, így lecsaptam rá, hogy a végére járjak ennek a kérdésnek.

Bevezető 

A Samsung termékeket ki kell emelnünk a Kínában készülő tömegcikkek kavalkádjából, hiszen jellemzően minőségi eszközöket készítenek. Talán ők állnak jelenleg a legközelebb hozzá, hogy megszorongassák az Apple-t, nem véletlen, hogy lassan kenyértörésre viszik a beszállítói viszonyt, és tökéjre fejlesztik a szabadalmi peres eljárások lefolytatását. Nem véletlen, hiszen nem csak a tárgyalóteremben jön fel a Samsung, hanem a boltokban is egyre magasabb polcokra kerül.

Persze a tablet piac egészen más, mint a telefonos. Jóval szegmentáltabb a méret paletta (gondoljunk csak a 7 és a 10 inch-es gépek közötti különbségre, vagy köztük lévő különböző méretű kijelzőkre), de a gyártók sem egységesek. Prémium termékeivel ott van például az Asus, aki a telefonok piacán még nem alkotott igazán maradandót. Ebből a tortából szeretne a Galaxy sorozat minél nagyobb szeletet kihasítani, és ehhez jó eszköz a Tab 2.

 

Hardver

Az gép szíve egy duplamagos 1 GHz-es ARM Cortex A9-processzor, és egy 304 MHz-es PowerVR SGX540-es grafikus gyorsító. Választhatunk 16 és 32 GB-os háttértárat (amit persze micro SD kártyával további GB-okkal növelhetünk). A készülék SIM káryát is fogad, melynek segítségével telefonálhatunk is, de talán a HSPA+ 21 Mbps / HSUPA 5,76 Mbps adatátvitelnek több hasznát vesszük. Természetesen van itt GPS vevő, és Bluetooth 3.0-ás kapcsolat, meg jellemzően minden olyan dolog, ami egy tabletbe kell.

 

 

Az egész motyó egy 175,3 x 256,6 x 9,7 mm-es házba került, melynek súlya 587gramm. Ezzel a tabletünk nem számít pehelysúlyúnak, sőt, kifejezetten erősen meg kell fogni a több mint fél kilós eszközt. Az előlapot 1280 x 800 pixel felbontású PLS TFT LCD kijelző alkotja, ami rejt még egy 0.3 megapixeles előlapi kamerát is. Ez mondjuk skype-hoz pont elég lehet, de hogy a hátlapra miért csak egy 3 megapixeles képrögzítő került, azt már nehezebb megmagyarázni. Igaz, hogy elég hülyén néz ki, amikor valaki egy tablettel próbálja megörökíteni a nagy pillanatot, de a 3 megapixel akkor is kevés. Ugyanitt a képernyő jobb és baloldalán találhatóak a viszonylag nagyméretű, króm rács mögé rejtett hangszórók is.

 

 

A tablet alsó élén, középen csatlakoztatható a töltő/adatkábel, ami persze nem szabványos, így ha nincs a kezünk ügyében egy Samsung kábel, akkor problémáink lesznek a töltéssel, hiába USB a kábel túlsó fele. Én továbbra sem értem, hogy miért nem tudnak a gyártók egységes csatlakozókat alkalmazni. Valóban ekkora lenne az árrés a kábeleken, vagy ennyire fontos az, hogy bizonyos perifériák csak adott gyártó termékeihez legyenek csatlakoztathatóak? Az élet nagy kérdései ezek. Az viszont látszik, hogy nem feltétlenül a felhasználók érdekei érvényesülnek.

Lényegében minden egyéb dolog a táblagép felső peremén kapott helyett. Balról jobbra haladva itt található a ki/bekapcsoló gomb a hangerőszabályzó, a Sim kártya slot, a 3.5-ös stereo jack csatlakozó és végül a  microSD foglalat. A hátlap meglehetősen egyhangú, de jó fogást biztosít.

 

 

A cikk a következő oldalon folytatódik!

 

 

 

 

 

Vissza