Magyarországon jelenleg a napelem rendszerek alapvetően szaldós rendszerben működnek. Ez azt jelenti, hogy egy kétirányú áramfogyasztást mérő óra csatlakozik a rendszerhez, s a napelemmel termelt felesleget a hálózat felé juttatja el, s amikor éppen nem történik termelés a napelem által, vagy csak nem elegendő a termelt energia, olyankor az áramszolgáltató hálózatáról egészíti ki a keletkező igényt a napelem rendszer tulajdonosa.
A különbözettel adott időszakonként elszámolnak egymás felé. Az is előfordulhat, hogy az áramszolgáltató fizet, s az is, hogy a napelem rendszert használóknak kell fizetnie, attól függően, hogy hogyan alakult a termelés és a fogyasztás. Jól hangzik, igaz? Pedig arra kell számítani, hogy ez a jövőben változni fog. A változás pedig már nagyon közel van.
Egyrészt azt várhatjuk a jövőben, hogy a már telepített és működő napelemes rendszereket, legalábbis egyelőre biztosan, nem fogják érinteni a változások. Tehát a szaldós rendszerek egyelőre maradnak, így ha ilyet szeretnél, jó lesz igyekezni!
Másrészt a szaldós rendszereket felváltják a szigetüzemű rendszerek és a hibrid rendszerek.
Az inverter a napelemes rendszernek az a része, ami átalakítja, s így használhatóvá teszi számunkra a napelemek által termelt energiát. Ugyanis olyan formába alakítja át, amivel aztán az otthonodban a konnektorok, a lámpák, az elektromos készülékek, az elektromos fűtés - mind-mind működni képesek. Az átalakított energiát tudod az áramszolgáltató felé is eljuttatni, csere-bere alapon, ahol csak a fent említett különbözettel számoltok el. A régi rendszerben. De ez a rendszer apránként kivezetésre kerül.
A hibrid inverter az új rendszerekben meg tudja majd valósítani az akkumulátorok töltését és a hálózatra való töltést, sőt, egyszerre a kettő sem okoz problémát számára.
A szigetüzemű napelemes rendszerek Európa-szerte igen elterjedtek. Ezek egy zárt rendszert alkotnak, amelyben akkumulátor tárolja a megtermelt energiát. A szigetüzemű rendszer nem kapcsolódik az áramszolgáltató hálózatához. A szigetüzemű rendszer kiváló választás, ha például egy tanya árammal való ellátását kell megoldani, ahol nincs lehetőség a hálózatra csatlakozni, ugyanakkor jelentős beruházással kell számolni, hisz ebben az esetben addig van áram, amíg el nem fogyasztottuk az összeset, pótlásra nem lesz lehetőségünk.
Épp ezért érdekes a hibrid rendszer. A hibrid rendszer ugyanis ugyanezen a megoldáson alapszik, azaz akkumulátorok használatán, de nem engedi el a nagytestvér kezét sem, azaz csatlakozik az áramszolgáltató hálózatára. Itt a hálózat, mint áramforrás csak végszükség esetén lép fel, alapvetően az akkumulátorok vannak fókuszban.
Viszont, amikor az akkumulátorok kimerültek, s minden energia elfogyott, akkor is marad lehetőség a pótlásra, valamint ha már nincs hol tárolni a még mindig termelődő energiát, akkor az nem elvész, hanem a hálózatra fog töltődni.
A hibrid rendszerben tehát nem maradunk áram nélkül, s villanyszámlát kapunk, ha a szolgáltató hálózatáról használtunk energiát.