A legtöbb ember életében jelentős változást jelentett a járványhelyzet miatti korlátozások bevezetése 2020-ban. Ahogy mindenki, az új helyzethez a magyarok is alkalmazkodtak, 35 százalékuk ritkábban vagy szinte sosem látogatott közösségi eseményeket és többen fedeztek fel újra otthon is űzhető sportokat, hobbikat. Olyanok is megismerkedtek a videóhívásokkal, üzenetküldő alkalmazásokkal, akik korábban sosem használták ezeket. Ma már a megkérdezettek 60 százaléka chatel heti rendszerességgel munkatársaival, 82 százalék pedig a családjával, barátaival. A Samsung kutatásából az elmúlt év változásai mellett az is kiderül, hogyan látják a magyarok a virtuális kapcsolatok jövőjét.
A Samsung legújabb felmérése a magyarok tapasztalatait, az otthonhoz és a közösségi élet megváltozásához fűződő viszonyát vizsgálta. A 2021 nyarán végzett kutatásból kiderül, hogyan indultak el hazánkban a chatcsoportok, hogyan lettek általánosak a videóhívások, és hogy milyen hatással volt a kapcsolatok digitális térbe való áthelyezése azok minőségére. Az otthon töltött időt sokan nehezen élték meg, hiszen bár a lakókörnyezetükhöz sokkal erősebb szálakkal kötődhettek, a társas kapcsolatok ápolása vagy építése jóval bonyolultabb lett. Az egyik legfontosabb csatorna a videóhívásoké lett. Az idejük nagy részét otthon töltő, 18 és 24 év közötti fiataloknak például 43 százaléka indított több ilyen hívást a barátaival és családtagjaival, mint a korlátozások előtt. A szöveges üzeneteket a megkérdezettek több mint negyede (27%) használta gyakrabban, de még a fórumok, blogok olvasása is népszerűbbé vált (20%).
A legtöbb válaszadó számára a nehéz időszak alatt a családtagokkal és a barátokkal való rendszeres kapcsolattartás volt a legfontosabb. A megkérdezettek közel fele (45%) vett részt legalább heti egy videóhívásban velük, és még az 55 évnél idősebbek 31 százaléka is hetente többször kommunikált ezen a csatornán. A szöveges üzenetek még ennél is népszerűbbek voltak, a válaszadók fele naponta használ üzenetküldő alkalmazásokat, a fővárosban dolgozók harmada pedig ezeken kommunikál a munkatársakkal is. Megtalálható ugyanakkor egy Facebook-csoport generáció is, a 25 és 34 év közöttiek 53 százaléka hetente több alkalommal használja ezeket a felületeket a kapcsolattartásra. Számos különböző online felületet használnak a magyarok és a legtöbb népszerűsége tovább növekedett a járványhelyzet hatására.
A lezárások alatt mindenki megtalálhatta a számára legkényelmesebb virtuális felületet, sokan éltek a videóhívásokkal, de szinte minden online lehetőséget negyedével többen választottak, mint a vírushelyzetet megelőzően. A fiatalok (18 és 24 év között) például többet e-maileztek a tanáraikkal, az összes válaszadó 22 százaléka látogatta gyakrabban a közösségi oldalakat, a megkérdezett nők negyede pedig elkezdett fórumokat és blogokat látogatni. Azok, akik egyedül maradtak a karantén alatt, igyekeztek találni valakit, a 35 alattiak harmada gyakrabban látogatta a társkeresőket, és nagyon kevesen voltak, akik ritkábban nyitották meg jobbra-balra húzós alkalmazást.
A szigorítások feloldásakor sokan visszatértek a személyes találkozókhoz, azonban többen gondolják úgy, hogy az online kapcsolattartás velük marad és szeretnék is fenntartani azokat a kapcsolatokat, amelyek az elmúlt másfél évben erősödtek meg. A megkérdezettek többsége (77%) szeretné legalább részben megtartani az új szokásait. Az idősebb generáció (55 és 64 év közöttiek) számára jelenthetett talán legtöbbet az online kommunikáció előretörése, közülük 42 százalék egészen biztos marad a videóhívások mellett. A modern megoldások persze számos ember életébe beépültek, a különböző chatprogramokat például a válaszadók fele tervezi használni a jövőben, a fotós tartalmakra pedig, úgy tűnik, nem csak a fiatalok találtak rá. A 45 év felettiek átlagosan 41 százaléka szeretne a jövőben a Snapchaten tartalmakat megosztani, átlagosan 10 százalékuk pedig egészen biztosan belép majd valamelyik nagy közösségi oldalra.
Úgy tűnik, a munkahelyi videós és klasszikus hívások is maradnak még egy ideig, pedig ezeket valamivel többen szeretnék elkerülni. A válaszadók fele lemondana ezekről, ugyanakkor többen gondolják úgy, hogy továbbra is használni fogják ezeket a platformokat a mindennapi munkájuk során. Az érettségivel vagy diplomával rendelkezők között például közel kétszer annyian fognak munkaügyben hívásokon részt venni, mint ahányan személyes okokból, ők hosszabb távon is hasonló helyzetre számítanak.
A munkahelyi kapcsolattartáson kívül a családi és baráti online összejöveteleket is kényelmesebbé teszi, amennyiben a televíziót választjuk erre a célra. A nagyobb képernyőn nem pusztán a beszélgetésben résztvevők látszanak jobban, de az egyszerű csatlakoztathatóságnak és okos funkcióknak köszönhetően a munkához szükséges háttéranyagok és a családi kirándulásról készített élménybeszámoló képsorozatok is kiváló minőségben jeleníthetők meg, miközben a tartalmak között egyszerűen válthatnak a felhasználók. A képminőségen túl a Samsung Neo QLED készülékei a lehető legkiválóbb hangminőséget biztosítják, függetlenül attól, hogy hová és hogyan helyezik el a készüléket. A Teret betöltő hangtechnika elemzi a szobakörnyezetet, majd automatikusan kalibrálja a TV hangját a legoptimálisabb beállítás érdekében. Így a beszélgetésben résztvevők minden egyes szava és gesztusa egyaránt kivehető.
„A magyar nők 18, míg a férfiak 12 százaléka naponta lép online kapcsolatba családjával, barátaival és ismerőseivel, az internetes kapcsolattartás tehát a mindennapok szerves részévé vált – mondta el Samu Zsófia, a Samsung Magyarország kommunikációs vezetője. – A társas kapcsolatok építése a jövőben éppen olyan könnyű lehet otthonról, az okoseszközeink segítségével, mint személyesen. A célunk, hogy a legújabb technológiákkal járuljunk hozzá a felszabadult baráti beszélgetésekhez, bármilyen formában is kerüljön rájuk sor.”
A Samsung kutatását az Impetus Research készítette online megkérdezéses adatfelvétellel 2021 júniusában és júliusában. A felmérés 815 fős mintája a 18 és 64 év közötti magyar lakosságra nézve reprezentatív.