2021 olyan év volt, amit sokan örömmel hagytak maguk mögött. A világ várja a változást, legyen szó akár a COVID-19 hatásairól, akár a globális ellátási láncok zavarairól, ami a vállalatokat és a fogyasztókat egyaránt negatívan érinti. A Kingston Technology szakértői az alábbiakban vázolják, milyen változásokra, trendekre és hatásokra számíthatunk 2022-ben.
Az ellátási láncok nemzetközi áruszállítást akadályozó zavarai nem enyhülnek. Továbbra is érintik a kikötőkbe érkező konténerhajókat, illetve a kikötőből az árukat és az alapanyagokat elszállító kamionokat, ez pedig mindenhol messze ható következményekkel jár. Mindez a technológiai ágazat jelentős részére is hatással van, és negatívan befolyásolja a komponensek elérhetőségét és gyártását. Ebből eredően a technológiai modernizációs folyamatok nem zajlanak olyan gyorsan, mint ahogy azt a processzorgyártók szeretnék. A globális áruhiány csúszásokat okoz a GPU-k, a memóriák, egyes tárolók és egyéb más komponensek szállításában is.
Az adatközpontok akkor szembesülnek a legtöbb nehézséggel, ha hardverfrissítéssel próbálják fenntartani az SLA-kat. A termékhiány miatt két lehetőségük marad a frissítésre: vagy felárat fizetnek a készlet „just-in-time” rendszerű fenntartásáért, és légi szállítást vesznek igénybe, vagy pedig növelik függésüket a helyi bérgyártóktól, hogy legyártassák a számukra megfelelő termékeket a műszaki specifikációk alapján. Mindkét lehetőség jelentős befektetést igényel, amit valószínűleg csak a hyperscaler szereplők vesznek fontolóra, ám ezzel legalább ők kiiktathatják az ellátási lánc szűk keresztmetszeteit, és gondoskodhatnak a termékek rendelkezésre állásáról.
"Az egész világot érintő elhúzódó ellátási problémák ellenére a Kingston Technology Magyarországon is töretlenül képes kiszolgálni a vállalatok adattárolási igényeit a beszállítóinkkal és az ügyfelinkkel fennálló erős partnerkapcsolatainknak köszönhetően. Ez pedig a folyamatosan növekvő hazai értékesítési adatokban is megmutatkozik” – hangsúlyozta Kaszál Norbert, a Kingston Technology Magyarországért és Szlovéniáért felelős üzletfejlesztési menedzsere.
A SolarWinds, illetve a Kaseya és a többi, közelmúltbeli zsarolóvírusos támadás példájából megtanulhattuk: nem az a kérdés, hogy áldozatul esünk-e egy támadásnak, hanem hogy mikor. Tavaly több összehangolt támadás indult több magyar kormányzati oldal ellen is, és még a büntetés-végrehajtás honlapját is eltérítették. A biztonság tehát az IT-beszerzések kulcstényezőjévé vált, ahogy egyre több szervezet próbálja mérsékelni a kockázatot és javítani a sérülékenységeket. A járvány alatt általánossá vált hibrid munkavégzés miatt a biztonsági csapatoknak megnövekedett támadási felületet kell kezelniük. Számos IT-szervezetnél már bevált gyakorlattá vált, több szabályozott iparágban pedig már egyenesen kötelező az olyan eszközök használata, mint a többfaktoros hitelesítés, a VPN-hozzáférés vagy a titkosított felhőalapú adattárolás. 2020-as adatok szerint a magyar vállalatok közel 70 százaléka VPN-használattal javította kiberbiztonságát az otthoni munkavégzésre való átálláskor, a cégek egyharmada (34 százalék) pedig szigorúbb felhasználói jogokat is bevezetett. A szervezetek több mint fele a munkatársak megfelelő oktatására is nagy figyelmet fordított.
A legtöbb informatikai és biztonsági szervezet számára most az az égető kérdés, hogy több-e a redundáns, titkosított rendszerek kialakításának költsége, mint az incidensek és a visszaállítás kapcsán jelentkező kiadások. A legutóbbi adatbiztonsági incidensek és támadások azt mutatják, hogy a visszaállítás csillagászati költségekkel járhat. Nem csupán a sérült vagy tönkretett infrastruktúra újjáépítésének kiadásai miatt, hanem azért is, mert az üzletmenet fennakadását is orvosolni kell, és az ügyfelek adatainak kiszivárgása miatt a szervezeteknek esetlegesen bírságokat is fizetniük kell. Így egyre több informatikai és adatközponti vezető használ titkosított meghajtókat, és ezzel párhuzamosan sokan alkalmaznak komplex stratégiát a redundancia terén.
Napjaink 5G infrastruktúrája megkönnyíti a fogyasztók számára az online videónézést, illetve a tartalmak készítését és megosztását több közösségi platformon és oldalon. Az elmúlt években robbanásszerű fejlődés zajlott le a tartalomkészítésben, és ez a trend egyelőre nem látszik lassulni. Sőt, a Cisco friss becslése szerint újabb tizenötszörös növekedés várható az élő videók és a tartalmak készítése terén 2022 végéig.
A nézőszám exponenciális növekedése mellett a fogyasztói alkalmazások tárhelyigényének kielégítése az egyik legnehezebb feladat. A TikTok és a hasonló népszerű szolgáltatások modellje lehetővé teszi a nézők számára, hogy maguk is tartalomkészítővé váljanak, reagáljanak mások tartalmaira és egyéb módosításokat végezzenek, ami kihívás elé állítja az adattárolás jelenlegi módszereit.
Egy normál egyperces mobilvideó például csak 100-200 MB tárhelyet igényel. De ha ez a videó (pl. népszerű táncos, zenés vagy reakcióvideó) tartalomgenerálási ponttá válik, akkor több tucat, sőt – népszerűségtől függően – akár több millió különböző változata is létrejöhet. Így az eredetileg 100 MB-os tárhelyigény a hihetetlen vírusszerűséggel terjedő videóknál akár több száz TB-ra is nőhet. Ilyen volt például a „couch guy” videó esete, amiről a reakcióvideók mellett számtalan paródiavideó is született.
Hozzá kell tenni, hogy a videók többsége nem örökéletű, és az alkalmazások egy része csak adott időn keresztül őrzi meg a tartalmakat. Ugyanakkor a videókészítési szolgáltatások rugalmassága miatt az adatközpontoknak ki kell tudniuk szolgálni a dinamikus növekedést, és persze a késleltetést is minimalizálniuk kell lejátszáskor a zökkenőmentes felhasználói élményhez.
Bár az iparág jövője sok bizonytalanságot rejt, kristálygömb nélkül is világosan látható a fejlődés iránya. Itt az ideje, hogy a vállalatok felülvizsgálják céljaikat és szükségleteiket, hogy a legjobbat hozhassák ki a 2022-es évből.