Milyen ismeretekkel rendelkeznek a fogyasztók a metaverzumról? Milyen lehetőségek rejlenek a reklámalapú videó streamingben? Növekszik az érdeklődés az 5G iránt? Hogyan viszonyulunk a fenntarthatóság kérdéséhez, hajlandóak vagyunk többletkiadást is vállalni érte? Ki milyen okoseszközöket részesít előnyben? A Deloitte Digitális Fogyasztói Trendek felmérése ezekre a kérdésekre kereste a válaszokat.
A Deloitte több, mint egy évtizede méri a digitális termékekkel és szolgáltatásokkal kapcsolatos fogyasztói preferenciákat, nyomon követve a fogyasztói magatartást az okoseszközök történetében - az okostelefonok korai térnyerésétől kezdve a hordozható hangszórók elterjedésén át egészen az 5G bevezetéséig. Az idei évben több mint 1000 magyar és világszerte mintegy 36 ezer fogyasztó megkérdezésével készült a felmérés, melynek eredményei egyértelművé teszik, hogy igazán nagy technikai újítások nélkül is folyamatosan változnak a digitális fogyasztók felhasználási szokásai és igényei.
Újdonság, hogy egyre nagyobb mértékben terjed a metaverzum fogalma: már a megkérdezettek 65%-a hallott róla, ugyanakkor még kevesen - 35% - rendelkeznek mélyebb ismerettel.
Nemcsak az előfizetők, hanem az egy főre jutó szolgáltatások száma is jelentős, és ennek további emelkedése várható a következő években. A magyar fogyasztók 52%-a rendelkezik már valamilyen videó streaming előfizetéssel, egy átlagos fogyasztó pedig párhuzamosan két szolgáltatást vesz igénybe. A reklámalapú videó streaming-szolgáltatások egyre fontosabb szerepet játszhatnak a jövőben, a megkérdezettek 29 százaléka érdeklődik eziránt, miközben már biztos, hogy a digitális média elfogadottsága már az idősebb generáció körében is magas.
„A streaming szolgáltatások felé való fogyasztói elköteleződést elsősorban az ott elérhető tartalmak befolyásolják, emiatt akár könnyen szolgáltatót is váltanak a fogyasztók és párhuzamosan több szolgáltatást vesznek igénybe, vagy akár véglegesen is lemondják előfizetésüket.” – mondta el Gercsák Csilla, a Deloitte technológiai tanácsadás üzletágának menedzsere.
A megkérdezettek 35 százaléka használ 5G-képes okostelefont, harmada ezen fogyasztóknak azonban nem érzékeli a teljesítmény javulását a 4G-hálózatokhoz képest. Az 5G-képes okostelefont birtoklók 12%-a pedig nem rendelkezik megfelelő előfizetéssel hozzá. Emellett a megkérdezettek közel fele továbbra sem érdeklődik az 5G iránt, vagy nem tájékozott ebben a technológiában.
A 18 évnél idősebb válaszadók 97 százaléka rendelkezik okostelefonnal, és szinte mindegyikük naponta használja azt. Ez azt jelenti, hogy Magyarországon az okostelefon a digitális fogyasztók számára a legfontosabb eszköz. Készülékvásárlásnál a fenntarthatóság immár a harmadik legfontosabb szempontnak számít a fogyasztók körében, melyet csak az akkumulátor kapacitása és a tárolóhely mértéke előz meg.
„Bár a fenntarthatóság fontos tényező lett okostelefonok vásárlása során, még nem annyira meghatározó, hogy a fogyasztók ezért akár többletkiadást is vállaljanak. Ahhoz, hogy ez megváltozzon, a termékek gyártóinak és beszállítóinak szükséges megtenni az első lépéseket és transzparens érvek mentén kommunikálniuk erről a digitális fogyasztóknak.” – mondta el Hosszu Gábor, a Deloitte technológiai tanácsadás üzletágának igazgatója.
A bizonytalan idők és az emelkedő árak ellenére a magyarországi fogyasztók saját bevallásuk szerint inkább növelni, mint csökkenteni akarják a digitális eszközeikre, médiára és távközlési szolgáltatásokra fordított kiadásaikat. Az okoseszközök iránt továbbra is nagy a kereslet, a válaszadók 40 százaléka tervezi, hogy többet költ ezekre. A többi piaci szegmens esetében a visszajelzések szintén nem utalnak az eladások csökkenésére. Az olyan eszközök, mint a laptopok, táblagépek és okostelefonok tulajdonlására Magyarországon állandó kereslet mutatkozik az új modellek és szolgáltatások miatt, köszönhetően népszerűségüknek és gyakori használatuknak.
„A fogyasztói preferenciák egyértelmű eltolódását látjuk a kisebb képernyővel és nagyobb mobilitással rendelkező eszközök felé. Ugyanakkor az okoseszközök egyre inkább kísérnek el minket a szabadban is, nemcsak otthon és az irodában vannak velünk. Minden harmadik megkérdezett magyar jelezte, hogy kevesebb időt szeretne a képernyő előtt tölteni, és a legnagyobb arányban a 18-24 évesek csoportja nyilatkozott úgy, hogy változtatni szeretne ezen. Vagyis kijelenthető, hogy digitális fáradtsággal küzdünk és ez már a fiatal korosztályban is megjelenik.” – mondta el Bakos Márton, a Deloitte technológiai tanácsadás üzletágának szenior menedzsere.