A hazai felmérések, így a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) és a Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesülete 2022-ben végzett közös kutatása is azt mutatja, hogy míg a játékkonzolok elterjedtsége az általános iskolás gyerekeknél alapvetően alacsony, addig az online játékok térnyerése folyamatosan zajlik. A játékok színterei a laptopok, asztali számítógépek mellett az okostelefonok lettek. A kutatás azt is mutatja, hogy az internetező gyerekek fele már játszik valamilyen online kapcsolattal is rendelkező játékkal. Legnépszerűbbek e téren a Minecraft és a Fortnite, de a FIFA is az élmezőnyben van.

Az NMHH a gyermekeket érő folyamatos pénzügyi nyomás veszélyeire és az ebből eredő digitális tudatosság szükségére kívánja felhívni a szülők figyelmét. Egyik legerősebb nyomást a játékokon belül elhelyezett, zavaró, hosszadalmas és kizökkentő reklámok jelentik. Ezek alkalmasak gyermekeknek szánt termék, vagy más játékszoftverek népszerűsítésére, de céljuk lehet akár a fizetéssel elérhető reklámmentesség kisajtolása a játékosokból. 2023-ra csúcsra tört a játékokon belüli vásárlások agresszív alkalmazása is. Fontos továbbá, hogy a vásárlásokat gyakran a játék saját pénznemén keresztül lehet teljesíteni, amely esetében a gyermekek számára problémát okozhat az átváltási arányok figyelemmel kísérése és a virtuális pénz súlyának értelmezése. A loot boxok, vagyis ismeretlen tartalmú, pénzért felnyitható „kincsesládák” nem csak káros üzleti fogások, de Európa egyre több országa által tiltani kívánt, gyerekekre veszélyes gyakorlat is.

 

 

Hasznos tanácsok a gyermekek videójátékos jelenlétéhez

1.     Igyekezzünk olyan játékot választani, ahol a játékmenet a különböző plusz tartalmak nélkül is sokáig élvezhető.
2.     Vásárlás előtt vitassuk meg gyermekünkkel a virtuális pénz valódi értékét.
3.     Ha gyermekünk ragaszkodik a játékon belüli vásárláshoz, akkor érdemes felvetni, hogy (legalább) a felét fizesse saját zsebpénzből.
4.     Egy játék megvásárlása előtt ellenőrizzük a játék hátterét, a játékmenet hitelességét és az arról alkotott fogyasztói véleményeket. Ne dőljünk be a látványos reklámnak!
5.     Ahol lehetőség van vásárlásra, ott ne rögzítsük tartósan bankkártya-adatainkat. Használjunk virtuális kártyát és fizessünk alkalomszerűen.
6.     Segítsünk gyermekünknek virtuális zsebpénze megfontolt felhasználásában, csak olyan tartalomra költsünk, amely valóban növeli gyermekünk játékélményét.
7.     Ne váljunk az akciók rabjává! Érdemes odafigyelni a mértékletességre.

A videójátékok veszélyei és az anyagi kiszolgáltatottság problémái mellett ma már egy olyan szórakozási formáról van szó, amely a gyermekek és a felnőttek számára egyaránt sok pozitív hatással is bírhat. Ilyen a készségfejlesztés, a játékokban megjelenő művészeti érték vagy a videójátékok stresszoldó és közösségépítő hatása. Számos esetben nyithatják meg számukra az utat az olvasás élménye, a történelem, az informatika és a művészetek irányába is. Az NMHH ösztönzi a szülőket a gyermekek videójátékokkal kapcsolatos aktivitásában való részvételre és különösen a közösségi élményre alapozó, nagy bevonódást igénylő játékok esetében hangsúlyozza a szülői nyitottság, a tájékozottság és a folyamatos odafigyelés szükségességét.

Az NMHH a Magyar Nemzeti Bankkal, a Magyar Bankszövetséggel, az Igazságügyi Minisztériummal, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézettel és az Országos Rendőr-főkapitánysággal együttműködésben a Kiberpajzs megállapodás keretében küzd a pénzügyi tudatosság előmozdításáért.