Végre eljött a pillanat, amikor amúgy férfiasan, a készülék szemébe nézve írhatom le a véleményemet. Igaz nincs két órája, hogy nálam van, de ez az idő bőven elég volt ahhoz, hogy felfigyeljek néhány tulajdonságra, legyen az pozitív, vagy akár negatív.

Érdemes kiemelni (már az elején), hogy egy kissé Apple utánérzésem van a kütyüvel kapcsolatban. Mind a csomagolás, mind az első képernyő képek és előre telepített programok egy része is az apple iPhone/iTouch készüléket idézi bennem. Nem, ez szerintem nem hiba, inkább jó tulajdonság, hiszen a csomagolás, a dizájn szerves része egy mai készüléknek, és mi tagadás van mit tanulni az Apple-től ezen a téren. Nos, a HTC tanult, hiszen a csomagolás ízléses és kicsi, valamint minden tartozék hófehér. Szerencsére a csomag része egy 2 GB kapacitású microSD kártya is, melyre nagy szükségünk lesz, már ha a készülék tulajdonságait ki szeretnénk használni. Na jó, ha gonosz akarnék lenni azt mondanám, hogy azért a dobozba (és az árba) belefért volna egy tok is, de mint tudjuk ez már nem divat (érdekes, hiszen anno még dokkolót is kapott a vásárló az ilyen készülékekhez, de erről hamar leszoktattak bennünket, és úgy látszik, most már a tokról is le kell mondanunk)

Tehát a memóriakártyát mindig tartsuk a készülékben, ha a fenti alkalmazások bármelyikét használni akarjuk.
Egyébként ezt a hiányosságot az első cikk óta már nem látom annyira nagy problémának, tekintettel arra, hogy ezt akár biztonsági óvintézkedésnek is vehetjük, hiszen így felvételeink, dokumentumaink és média anyagaink nem vesznek oda ha a készülék felmondja a szolgálatot, netán törölünk kell azt. Egy apróságot vettem  még észre a menüben, ahol is a kapcsolataink ikonja alatt a People felirat virít, noha minden egyéb esetben Contact-ként hivatkozhatunk rá.

Használni eddig nem igazán volt érkezésem, lévén ahogyan azt írtam néhány órája van nálam. Minden esetre ötletesnek tartom, hogy az értesítési területen mindenről kapunk figyelmeztetés (kivettem a memóriakártyát vagy betettem, nem fogadott hívás találkozó stb.), és még valamit. Ugye a HTC Hero Home Screen-je nem egy képernyő, hanem összesen öt. Ezekre mi is pakolhatunk ikonokat, könyvtárakat és akár widgeteket is. De találunk előre beállítva (Settings-Personalize-Scene) hat ilyen asztalt is. Ezek előre, a névben megjelölt élethelyzetnek megfelelő alkalmazásokat tesznek fel. Mik is ezek:

Természetesen mi magunk is készíthetünk ilyeneket, a már meglevők módosításával, és mentésével. Ez szerintem egy igazán jópofa megoldás, és természetesen hasznos is.
Használat közben egyébként komolyabb lassulást netán fagyást nem tapasztaltam, noha a mozgások nem olyan folyamatosak, mint példul a Touch-nál, de még nem zavaróak, sőt nem kell mindig csak egy ujjunkat használnunk, hiszen a MultiTouch is része az utánérzésnek.


Azért így a vége felé had "méltatom" a gombokat, és azt a fantasztikus megoldást, hogy ugyan a kártyafoglalat a készülék szélén van, azonban mégis le kell tépni a hátlapot a cseréhez, mert ott nincs kivágva a takarólap. Ez igen frappáns, én tuti vennék egy plussz hátlapot, amit kivágnék ott.
Nos a gombok. Egykézzel, egyik kézben a másik kézzel, jól használhatóak, azonban ha az asztalra tesszük a kütyüt, akkor bármely, az előlapon helyet foglaló gomb használatakor megemelkedik a készülék. Ezzel sajnos együtt kell élnünk, hiszen ez az egyedi kialakításnak köszönhető.

Persze még ezer és még egy funkcióval bír a szerkezet, és tudom, hogy nagyon sok témát még csak nem is érintettem, de ebbe a rövid előjátékba ennyi fért bele. Reményeim szerint lesz folytatása.

Köszönet a SpeedShop-nak, hogy kézbe vehettem a HTC Hero készüléket.