Több mint négy év óta a Koronasz-Foton az első jelentős méretű orosz tudományos űreszköz.
Az elmúlt években inkább kisebb méretű, viszonylag szűk területre specializált orosz kutatóműholdak készültek. (Ráadásul az előző, négy évvel ezelőtti start – egy földmegfigyelő műhold, a Szics-1M – sem volt sikeres...) Az új napkutató űrobszervatórium pénteken (január 30-án), magyar idő 14:30-kor startolt az észak-oroszországi Pleszeckből, Ciklon-3 rakétával.
A Koronasz-Foton a szerelőcsarnokban, már a rakétára szerelve. (Kép: Roszkoszmosz)
A Koronasz-Foton feladata a naptevékenység, a Nap-Föld kapcsolat kutatása. Az 500 km magas pályán három évre tervezett működése során a napkitörésekből származó töltött részecskéket detektálja, a naplégkört, és a naptevékenységnek a földi mágneses viharokkal való kapcsolatát vizsgálja. Fedélzetén az elektromágneses sugárzás széles tartományában érzékeny műszerek vannak. A Nap sugárzását az ultraibolyától a röntgenen át a gammatartományig képes vizsgálni a műhold. A fő cél a Napon zajló nagyeneriájú folyamatok jobb megértése – mindez a 2011-2012-re várható naptevékenységi maximum előtt és alatt. A flerekről akár néhány perces időközökben és készíthetnek nagyfelbontású felvételeket, ami alkalmat ad a gyors lefolyású események részletes elemzésére. A fedélzeti műszerek Oroszországban, Indiában és Ukrajnában készültek.
A Koronasz sorozatban eddig két sikeres műhold indult, 1994-ben és 2001-ben. A mostani program része a naptevékenységi maximum megfigyelésére készülő nemzetközi összefogásnak (International Living With a Star program), amelyben az oroszok mellett amerikai, európai, japán, kínai és kanadai kutatók is részt vesznek.
Forrás: ŰRVILÁG hírportálKapcsolódó cikkek: