Műholdas méréseket is alkalmaznak a főleg a nagyvárosokat sújtó nyári hőhullámok következményeinek enyhítésére. Amikor támad a hőség, sokkal nehezebb ellene védekezni a nagyvárosok sűrűn beépített területein, mint vidéken. Az Európai Űrügynökségnél (ESA) nemrég fejeződött be az a vizsgálat, amelynek során az űreszközök alkalmazási lehetőségeit kutatták. A cél az volt, hogy megvizsgálják: az űrbe telepített hőmérsékleti szenzorok méréseit hogyan lehet az optimális várostervezés, illetve a hőhullámok hatásainak enyhítése céljából felhasználni.
Az elmúlt évtizedben, főleg Európa déli országaiban, egyre több
áldozatot szedtek a hőhullámok. A 2003-as évben a becslések szerint
csak Franciaországban 15 ezer ember halálát okozta a szokatlanul
magasra szökő hőmérséklet. Az áldozatok legnagyobb része (70%-a) idős,
75 év feletti korú ember volt. A hosszan tartó hőség nagy feladatot ró
az egészségügyi ellátórendszerre, s ezen keresztül a társadalom számára
pluszköltséget okoz.
Ismeretes, hogy a sűrűn beépített területek
csapdába ejtik a hőt. Az úgynevezett városi hőszigetek hatása főleg
éjszaka érzékelhető, amikor a belvárosok akár 10°C-kal melegebbek
lehetnek, mint a városkörnyéki vidékek. A hőszigetek egyik káros
mellékhatása, hogy ott megnő az elektromos energia fogyasztása, a
légkondicionáló berendezések fokozott használata miatt.
A beépítettség függvényében változó hőmérsékletet illusztráló grafikon. (Kép: ESA)
A nagyfelbontású infravörös űrfelvételekre közép- és hosszútávon nagy
szükség lehet az európai nagyvárosokban. Az ESA kísérleti programja
(Urban Heat Islands and Urban Thermography, városi hőszigetek és
hőtérképezés) keretében idén szeptemberben tíz nagyváros bevonását
tervezik. Az előkészítés során földi és repülőgépes hőmérsékleti
adatfelvételt végeztek Madridban, aminek egyik célja az esetleges
jövőbeli műholdas érzékelők iránt támasztott követelmények felmérése
volt. Azért választották a spanyol fővárost, mert itt gyakoriak a
hőhullámok, a levegő hőmérséklete időnként az 50°C-ot is eléri.
Madrid egy részletének repülőgépről készült infravörös térképén a
kék a viszonylag hideg, a piros szín a melegebb pontokat jelöli. (Kép:
ESA)
A két hétig tartó mérési kampányban több mint 60 kutató vett részt.
Helyszíni földi, repülőgépes és műholdas adatokat is gyűjtöttek. A fő
műszer egy 80 színképi csatornán, 2,5-6,8 m közötti felbontással
dolgozó sugárzásmérő volt, amelyet egy repülőgépen helyeztek el. A
műholdak közül az Envisat, az MSG-1 (Meteosat Second Generation-1, más
néven Meteosat-8) és a Terra adatait vonták be az összehasonlító
vizsgálatokba. Az első eredmények novemberre várhatók.
A vizsgálatok nyomán Madridban azt remélik,
hogy a várostervezésnél figyelembe tudják majd venni a meglevő
hőszigeteket, illetve szükség esetén optimalizálni tudják az
energiaelosztást, nem csak a kerületek, de akár az épülettömbök
szintjéig.
Forrás: ŰRVILÁG hírportál
Kapcsolódó cikkek:
