A jelentéstevő Barsiné Pataky Etelka beszédében kiemelte, hogy az EP szinte egy emberként folyamatosan és határozottan támogatta a programot, mióta az tavaly kimozdult a holtpontjáról. Barsiné hangsúlyozta: amiatt, hogy a Galileo minden egyes költségvetési centjét az EU polgárai adják össze, különösen nagy a felelősség a megvalósításában, s fontos, hogy a rendszer sokkal inkább növelje, mint csökkentse az európaiak biztonságérzetét. „Sokat tanultunk az elmúlt néhány évben, amikor szembesültünk a problémákkal. Mégis, a szabályozásban teljesen új úton jártunk, mondhatni új utat törtünk, hiszen ez az első közös európai infrastruktúra, amelyet közösen építünk fel és közösségi köztulajdon lesz” – tette hozzá a képviselő.

A kedd délutáni vitán a szlovén elnökség részéről felszólaló Radovan Zerjav, közlekedési miniszter a rendszer geostratégiai és gazdasági jelentőségét méltatta, s jól kiegyensúlyozott szövegnek nevezte a Parlament elé került anyagot. A miniszter szerint nem szükséges hangsúlyozni, mennyire a Lisszaboni stratégiával egybevágó képet mutat a műholdas navigációs rendszer kiépítése, a munkahelyteremtéssel, a versenyképesség növelésével, a magas hozzáadott tudással és a polgárok által is élvezhető előnyökkel, mellyekkel a rendszer kecsegtet. Zarjav az ülésen arra is ígéretet tett, hogy a parlamenti szavazás nyomán a szlovén elnökség mindent megtesz majd azért, hogy még az ő ciklusuk alatt a Tanács és a Parlament formálisan is elfogadja a Galileo szabályozását.

A Bizottság részéről Jacques Barrot közlekedési biztos a keddi strasbourgi ülésen elmondta, egy olyan együttműködés eredménye a navigációs rendszer megvalósulása, melyre minden résztvevő fél büszke lehet, s melynek ellenőrzése és létrehozása eddig nem látott közös európai projekt. A biztos egyedül azt fájlalta, hogy nem valósult meg az egész beruházás közös büdzséből évekkel ezelőtt, mert akkor ma már annak gyümölcsét élveznénk. Barrot a Bizottság részéről a Galileo további alkalmazási területeiről szóló cselekvési terv létrehozását ígérte a következő hónapokban, mely már a kis és középvállalkozások bekapcsolódását jelenti a rendszer megvalósításába.

Anne E. Jensen, a közlekedési bizottság véleményírója arra hívta fel a figyelmet, hogy a műholdrendszernek hála biztonságosabbá válik a közúti, vasúti, légi és vízi közlekedés is, s noha már létezik az amerikaiak GPS-rendszere és használhatjuk azt, nem rendelkezünk érdemben felette, de most ez a helyzet is megváltozik.

A francia liberális Anne Laperrouze a program civil-polgári jellegének fontosságát emelte ki, mely szerinte igen jelentős európai érdem, s azt nem szabad feladni. Egyetértett a francia képviselővel a német baloldali Tobias Pflüger, aki szerint komoly gond, hogy nincs rögzítve, hogy ne lehessen katonai célokra fordítani a műholdakat. Hozzátette: attól tart, hogy a rendőrök és a polgári védelem után előbb-utóbb a katonaságnak is fájni fog majd rá a foga, s "egy járulékos katonai programra senkinek nincs szüksége Európában".

Barsiné elmondta: kifejezetten ki van kötve, hogy ez egy civil rendszer legyen, de valóban igaz, hogy például az európai békefenntartó erők a Balkánon használhatják majd. A közfeladatok és a rendőrség, határvédelem, polgári védelem és katasztrófavédelem egy külön zárt rendszert használ majd a Galileón belül, melyért a tagállamok külön használati díjat kell, hogy fizessenek. A magyar jelentéstevő hozzátette, hogy semmiféle katonai célú felhasználás nem lehetséges az illetékes európai szervek beleegyezése nélkül.

Vladimír Remek cseh árnyékraportőr - korábbi űrhajós - a 140 ezer új állás létrejötte mellett az ipari és természeti katasztrófák előrejelzésében és a mentésben betöltött szerepét emelte ki a navigációs rendszernek, de felhívta a figyelmet a személyes adatok védelmének fontosságára is az ügyben, egyúttal pedig azt kérte, legyen a Galileo ellenőrzési hatóságának székhelye Csehországban.

A brit független Jeffrey Titford elfogadhatatlannak tarja, hogy csak mert az Egyesült Államoknak és Oroszországnak van, Kína meg dolgozik a kiépítésén, ezért az EU-nak is kell navigációs rendszer: ”Óvodás szintű érveléssel állunk szemben sajnálatos módon, mely morálisan elfogadhatatlan” - mondta. Titford szerint folyamatosan "papolunk a környezetvédelemről, s közben ilyen hangyaagyú projekteket vagyunk képesek támogatni, mely óriás környezeti terheléssel jár, elég ha csak a műholdak űrbe juttatásához szükséges 30 rakéta által elégetett kerozintengerre gondolunk". "Semmi szükségünk a Galileóra, hiszen ott a GPS, az Egyesült Államok megcsinálta, mi pedig hozzáférünk" – zárta szavait.

Titford cáfolására Barsiné Pataky Etelka elmondta, hogy saját navigációs rendszerünkkel olyan lehetőségekhez jutunk a környezetvédelem terén is, mely jelentősen túlszárnyalja a műholdak fellövése által okozott károkat. Példaként említette, hogy a Galileo segítségével fára lebontva pontosan meg lehet majd mutatni, hol tartanak a brazíliai őserdő-irtások, s ezek alapján az eddigieknél sokkal hatékonyabban lehet fellépni ellene.

Eredetileg 2007. novemberében készült el az EP Galileo-programról szóló jelentése, miután a PPP modellre (köz- és magánszféra közötti partnerségre) épülő korábbi elgondolás zátonyra futott. Januárban a Tanács is elfogadta a saját javaslatát, ami azonban számos ponton eltért az EP-által óhajtottól. Barsiné Pataky Etelka magyar néppárti raportőr szerint ezután az EP illetékes bizottsága a Bizottsággal és a szlovén EU-elnökséggel másfél hónapon át paragrafusról-paragrafusra haladva vitatta meg a szöveget. Ennek a folyamatnak a végére tett pontot a Tanács és a parlamenti bizottság április elejei döntése. A közösségi finanszírozásról tavaly decemberben azután határozott az EU, hogy az eredetileg PPP finanszírozásban tervezett Galileo befektetői ugyan vállalták volna a rájuk háruló költséghányadot, de az esetleges kockázatok költségeit már nem. Barsiné Pataky Etelka szerint „a PPP sikertelensége abból következett, hogy nem léteztek azok a mechanizmusok, melyeken keresztül szembesülhettek volna a gondokkal, akadályokkal.”

A program finanszírozására a Bizottság tett javaslatot, melyről azután az EP a Tanáccsal közösen döntött, s így jött létre a 3,4 milliárd eurós keret 2013-ig. A pénzügyek kapcsán, mivel közösségi projektről van szó, azt is kikötötték a felek, hogy minden felhasználónak magas minőségű szolgáltatás jár korrekt áron.

A most elfogadott szövegben az is szerepel, hogy a Bizottság 2010-ben köteles lesz javaslatot tenni arra vonatkozóan, hogy 2014 után milyen közösségi kiadásokra lehet majd szükség, hiszen az EU a valódi tulajdonosa a rendszernek. Ez az EP által kért kikötés azért lényeges, mert most 2014-ig látnak és terveznek előre, a rendszer tényleges használata azonban csak ezután kezdődik. A Tanács javaslatára került viszont a szövegbe az a passzus, mely lehetővé teszi az egyes tagállamok saját tőkével való beszállását is a finanszírozásba, ha nagyobb arányban szeretnék élvezni a navigációs technológia nyújtotta előnyöket. A spanyol kormány például ennek köszönhetően hozza létre várhatóan az olasz és a német mellett a harmadik földi ellenőrzési központot, de ezt is csak közösségi finanszírozáson keresztül teheti meg. Érdemes megjegyezni, hogy mivel Magyarország nem tagja a ESA (Európai Űrügynökség) konzorciumnak, ha a Galileo az eredeti tervek szerint PPP keretében valósult volna meg, nem is vehettünk volna érdemben részt a program megvalósításában.

A közösségi irányításban az első közösségi infrastruktúra felett a Tanács és a Parlament megosztva gyakorol politikai ellenőrzést, a menedzsmentet a Bizottság végzi, míg a megvalósításról az Európai Űrügynökség (ESA) gondoskodik. Az ESA-val való megegyezésben – mivel ennek neve ellenére nem csak uniós tagállamok a tagjai – ki kellett kötni, hogy teljesen alárendeli magát az EU közbeszerzési eljárásának. Jellemzően ugyanis az ESA úgy működik, hogy amennyit egy résztvevő állam befizet, annyit vissza is pályázhat, melyről jelen esetben le kellett mondaniuk.

Az eredetileg a PPP-modell miatt annak menedzselésére és ellenőrzésére létrehozott European GNSS Supervisory Authority – Európai GNSS Felügyelő Hatóság (GSA) - hatáskörébe a biztonság és a biztonsági akkreditáció került, megtartva a 2004-ben adott nevet. Egy új, Galieo intézmények közötti bizottság (GIIP) létrehozásáról is döntöttek, melynek a megvalósulás hatékonyságának biztosítása és az esetleges fennakadásokra való gyors reagálás a feladata. A negyedévente ülésező héttagú panelben 3 tanácsi, 3 parlamenti és egy bizottsági delegált működik majd együtt.

A Galileóval kapcsolatban kétféle dokumentum jelöli majd ki a végrehajtást és a működést rögzitő programot. Egyrészt az ötéves stratégiai keretprogram, melyben a becsült költségvetés mellett a fontosabb fejlesztések, lépések és tervek is szerepelnének. Ezt a Parlamenttel is el kell fogadtatni. A második a Bizottság által készített éves költségvetési előirányzat, mely összefoglalja az előző évet, s a folyó év fontosabb keretszámait is rögzíti, ezt azonban az EP-nek nem kell jóváhagynia. A most elfogadott dokumentum szerint a képviselőknek további vétójoguk van a kompatibilitást és interoperabilitást vizsgáló külön jelentés kapcsán is, melyre azért van szükség, mert csak ez szolgálhat garanciával a Galileo szolgáltatásainak nemzetközi értékesítéséhez.

A képviselők meghatároznák a közbeszerzési szabályokat is, és az Európai Űrügynökségre delegálnák a feladatot, hogy az infrastruktúrával kapcsolatos szerződéseket hat nagyobb csomagba rendezze. Ezekre a csomagokra a tenderezés egységes eljárásban folyik majd, egy vállalat legfeljebb két csomagra pályázhat. Ezen kívül "kétforrású'" a beszerzés, azaz egy termékre két vállalkozó javaslatát fogadják majd el, ezáltal csökkentve a technológiai és ipari kockázatokat. A magyar jelentéstevő szerint a fő cél annak elkerülése, hogy az egész projekt egy cég tudásától függjön. Végül a teljes érték negyven százalékát kitevő tevékenységeket alvállalkozóknak adják ki, amelyek függetlenek a fővállalkozótól.

Az európai globális navigációs műholdrendszer (GNSS) két programból áll: az Egnos-ból és a Galileóból. Az Egnos (European Geostationary Navigation Overlay Service) egy regionális rendszer, amely a GPS-jeleket használja újra és további jelekkel javítja a műholdas navigáció teljesítményét. A Galileo pedig 30 műhold és az ehhez kapcsolódó földi irányító infrastruktúra összessége. A polgári célokra tervezett, és anyagi haszonnal is kecsegtető projekt a tervek szerint alternatívát jelenthet az amerikai GPS-nek és az orosz Glonass-nak is.

A Galileo fejlesztési szakasza során építik meg és lövik fel az első műholdakat, és ekkor hozzák létre az első földi infrastruktúrákat is. Az összes űrbeli és földi infrastruktúra a kiépítési szakaszban készül el. Ez a fázis 2013-ra érhet véget. Ez után következhet a hasznosítási szakasz.

Az első kísérleti műholdat, a GIOVE-A-t 2005 decemberében lőtték fel. A következő, a GIOVE-B pedig a tervek szerint most vasárnap, április 27-én indul az űrbe a kazahsztáni Bajkonurból. Ezt követően lövik fel a 30 Galileo-műhold közül az első négyet.

• A Galileo jelszerkezetének finomhangolása
• Még idén új startot vehet a Galileo program