Még április folyamán, de legkésőbb májusban az Európai Parlament plenáris ülése elé kerül a Galileo program, mely Barsiné Pataky Etelka jelentéstevő szavai szerint „most nem csak új startot kap, de mint az EU történetének első közösségi projektje magyar sikerként is elkönyvelhető”. Eredetileg novemberben készült el az EP Galileo-programról szóló jelentése, miután a PPP modellre (köz- és magánszféra közötti partnerségre) épülő korábbi elgondolás zátonyra futott. Januárban a Tanács is elfogadta a saját javaslatát, ami azonban számos ponton eltért az EP-által óhajtottól. A magyar néppárti raportőr szerint ezután az EP illetékes bizottsága a Bizottsággal és a szlovén EU-elnökséggel másfél hónapon át paragrafusról-paragrafusra haladva vitatta meg a szöveget. Ennek a folyamatnak a végére tett pontot a tanács hétfői és a parlamenti bizottság keddi szavazása. A közösségi finanszírozásról tavaly novemberben azután határozott az EU, hogy az eredetileg PPP finanszírozásban tervezett Galileo befektetői ugyan vállalták volna a rájuk háruló költséghányadot, de az esetleges kockázatok költségeit már nem. Barsiné Pataky Etelka szerint „a PPP sikertelensége abból következett, hogy nem léteztek azok a mechanizmusok, melyeken keresztül szembesülhettek volna a gondokkal, akadályokkal.”

A program finanszírozására a Bizottság tett javaslatot, melyről azután az EP a Tanáccsal közösen döntött, s így jött létre a 3,4 milliárd eurós keret 2013-ig. A pénzügyek kapcsán, mivel közösségi projektről van szó, azt is kikötötték a felek, hogy minden felhasználónak magas minőségű szolgáltatás jár korrekt áron. A most elfogadott szövegben az is szerepel, hogy a Bizottság 2010-ben köteles lesz javaslatot tenni arra vonatkozóan, hogy 2014 után milyen közösségi kiadásokra lehet majd szükség, hiszen az EU a valódi tulajdonosa a rendszernek. Ez az EP által kért kikötés azért lényeges, mert most 2014-ig látnak és terveznek előre, a rendszer tényleges használata azonban csak ezután kezdődik.

A Tanács javaslatára került viszont a szövegbe az a passzus, mely lehetővé teszi az egyes tagállamok saját tőkével való beszállását is a finanszírozásba, ha nagyobb arányban szeretnék élvezni a navigációs technológia nyújtotta előnyöket. A spanyol kormány például ennek köszönhetően hozza létre várhatóan az olasz és a német mellett a harmadik földi ellenőrzési központot, de ezt is csak közösségi finanszírozáson keresztül teheti meg.

A Galileo esetében egy teljesen új közösségi irányítás jött létre. Eszerint az első közösségi infrastruktúra felett a Tanács és a Parlament megosztva gyakorol politikai hatalmat, a menedzsmentet a Bizottság végzi, míg a megvalósításról az Európai Űrügynökség (ESA) gondoskodik. Az ESA-val való megegyezésben – mivel ennek neve ellenére nem csak uniós tagállamok a tagjai – ki kellett kötni, hogy teljesen alárendeli magát az EU közbeszerzési eljárásának. Jellemzően ugyanis az ESA úgy működik, hogy amennyit egy résztvevő állam befizet, annyit vissza is pályázhat, melyről jelen esetben le kellett mondaniuk. Az eredetileg a PPP-modell miatt annak menedzselésére és ellenőrzésére létrehozott Európai GNSS Felügyelő Hatóság – European GNSS Supervisory Authority (GSA) – hatáskörébe a biztonság és a biztonsági akkreditáció került, megtartva a 2004-ben adott nevet.

Egy új Galieo intézmények közötti panel (GIIP) létrehozásáról is döntöttek, melynek a megvalósulás hatékonyságának biztosítása és az esetleges fennakadásokra való gyors reagálás a feladata. A negyedévente ülésező héttagú panelben 3 tanácsi, 3 parlamenti és egy bizottsági delegált működik majd együtt. A Galileóval kapcsolatban kétféle dokumentum jelöli majd ki a végrehajtást és a működést rögzítő programot. Egyrészt az ötéves stratégiai keretprogram, melyben a becsült költségvetés mellett a fontosabb fejlesztések, lépések és tervek is szerepelnének. Ezt a Parlamenttel is el kell fogadtatni. A második a Bizottság által készített éves költségvetési előirányzat, mely összefoglalja az előző évet, s a folyó év fontosabb keretszámait is rögzíti, ezt azonban az EP-nek nem kell jóváhagynia. A most elfogadott dokumentum szerint a képviselőknek további vétójoguk van a kompatibilitást és interoperabilitást vizsgáló külön jelentés kapcsán is, melyre azért van szükség, mert csak ez szolgálhat garanciával a Galileo szolgáltatásainak nemzetközi értékesítéséhez.

A képviselők meghatároznák a közbeszerzési szabályokat is, és az Európai Űrügynökségre delegálnák a feladatot, hogy az infrastruktúrával kapcsolatos szerződéseket hat nagyobb csomagba rendezze. Ezekre a csomagokra a tenderezés egységes eljárásban folyik majd, egy vállalat legfeljebb két csomagra pályázhat. Ezen kívül "kétforrású'" a beszerzés, azaz egy termékre két vállalkozó javaslatát fogadják majd el, ezáltal csökkentve a technológiai és ipari kockázatokat. A magyar jelentéstevő szerint a fő cél annak elkerülése, hogy az egész projekt egy cég tudásától függjön. Végül a teljes érték negyven százalékát kitevő tevékenységeket alvállalkozóknak adják ki, amelyek függetlenek a fővállalkozótól.

• Két éve kering az első Galileo tesztműhold
• Az európai GNSS-programok indítása
• Nyugvóponton a Galileo-rendszer vitája
• Globális műholdas helymeghatározás alapjai
• A Galileo a keresés és mentés szolgálatában