Tervezés és kivitelezés
Az űreszközök tervezése és építése a diákhálózaton keresztül valósul meg. A tervezett űreszközt alegységekre osztják szét többnyire funkció szerint. Külön csoport felelős például a hőháztartásért, az adatkezelő, energiaellátó, meghajtó, és detektor-rendszerekért. A munkát egy "rendszer" csoport irányítja, amely az egységek integritásáért is felelős. A csoportok a távolságokat és országhatárokat interneten keresztüli kommunikációval (erre kialakított chat csatornán) hidalják át. Évente többször megrendezésre kerülnek Workshopok, általában Hollandiában, hogy a csapatok koordinátorai személyesen egyeztethessék munkájukat, és közelebbről megismerhessék a többi csapat eredményeit előadásokon és bemutatókon keresztül - ezáltal mindenki a legaktuálisabb információk birtokában térhet vissza haza.
A munkamenet többfázisú: az „A-fázis”, ami egy megvalósíthatósági tanulmány (feasibility study), amit a megfelelő dokumentálás után le kell zárni, az ESA-nak elküldeni jóváhagyásra. A következő fázis a B1, ahol a legtöbb csapat jelenleg is tart, melynek során már a feladat első prototípusai kerülnek megépítésre
A magyar csapatról, és feladatukról
A magyar csapatot a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem villamosmérnök és informatikus diákjai és mérnök-fizkus hallgatói alkotják, és mindkét űrprojektben aktív résztvevők. Két nagyobb alcsapatra oszlik a társaság: az ESEO műholdon dolgozókra és az ESMO-n dolgozókra. Az ESEO-n belül egy kísérleti jellegű mérőműszer megalkotásán, az LMP-n (Langmuir Probe, a Föld körüli plazma halmazállapotú közeg részecskéinek vizsgálata). Az LMP mellett működik egy részecskedetektor is, a Tritel. A csoport továbbá a műhold energiaellátó rendszerének fejlesztéséért (EPS, Electrical Power System) is felelős.
A diákok másik fele az ESMO egység központi számítógépének megépítéséért, az ún. OBDH (On-Board Data Handling) egységért felelős. A központi egység feladata a fedélzeti kommunikáció irányítása, a Földre leküldendő adatok ideiglenes tárolása, feldolgozása és tömörítése. Természetesen képesnek kell lennie a Földről küldött és az űreszköz alegységeitől (energiaellátó rendszer, különböző telemetriai szenzorok, navigációs rendszerek) származó parancsok, utasítások, jelzések feldolgozására, valamint a többi alegység megfelelően ütemezett vezérlésére, a vészhelyzetek önálló megoldására. A csapat jelenleg már az említett B1 fázisban dolgozik tovább; cél az első demo-panelek megépítése, hogy a szintén BME-s, az ESMO keretein belül működő szoftveres csapat mielőbb elkezdhesse az egységek fölprogramozásának elsajátítását.
Forrás: ŰRVILÁG hírportál
Kapcsolódó cikkek: