Előljáróban csak annyit, hogy nem szokásom, és ezután sem csinálok rendszert abból, hogy saját rossz tapasztalataimról, esetleg sérelmeimről kanyarítsak cikket. De a mai eset olyannyira felbosszantott, és kiváltkép nem egyedi eset, hogy kivételt teszek és méltatom néhány szóban a piros mobil szolgáltató hozzáállását az ügyfelekhez.
lettem. Ezzel a kapcsolattal körülbelül másfél évig nem is volt különösebb probléma, de tegnap valami megváltozott. Vásároltam egy feltöltő kártyát. Ezt is körültekintően tettem, hiszen már értesültem arról, hogy a környékünkre kiszállított, itt megvásárolható feltöltő kártyákkal sok a gond, ezért direkt rákérdeztem a benzinkútnál ahol vásároltam, hogy mik a tapasztalatok. A hölgy igen kedvesen azt válaszolta, hogy nekik nincs ilyen tapasztalatuk, de azért tegyem el a blokkot vész esetére. Így tettem, fogtam magam és hazamentem, hogy otthon nyugodt körülmények között kapargatok, majd feltöltök és kész. Nem egészen így történt...
megkérdezni mi ilyenkor a teendő, no meg azért, hogy leellenőrizze valóban nem használtam-e fel a kártyát. Kicsit csodálkoztam, miért is nem tudja mi ilyenkor a teendő, de ekkor láttam, hogy az én kedves fiatalemberem gyakornok. Akkor bizonyára ezért kell neki segítséget kérnie gondoltam. Néhány perc elteltével fiatalember visszajött, kezében a kártyám, egy toll valamint papír. Ekkor kicsit csodálkoztam, hiszen a papírra azok az azonosító számok voltak felírva, melyek a kártyámon szerepeltek, illetve melyeket ki lehetett olvasni. Fiatalember közli, hogy ellenőrizte a kártyát, és valóban nem használtam, azaz még feltölthető, de van egy kis baj. Láttam én már a cetli-toll kombinációból, hogy valami nem stimmel, de kivártam mit mondd. Csak azért, hogy tisztán lássunk, megismétlem a tényeket.