A koordináta idősorokat vizsgálva azonban
számos érdekes jelenséget figyelhetünk meg. A legszembetűnőbb, hogy a
koordináták akár cm-es nagyságrendben éves periódussal évszakos
változásokat mutatnak mind a vízszintes, mind a magassági komponensek
esetében. Ez a hatás már régebbről ismert, ezért is végezzük a 2
évenkénti mozgásvizsgálati méréseinket mindig ugyanabban a hónapban,
júniusban.
Magától értetődő a kérdés: van-e földfizikai
háttere az észlelt szezonális hatásnak? Tudunk-e ebből hasznos
információkat kinyerni? A részletes vizsgálatok a következő eredményt
adták.
Az észlelt évszakos változást két tényezőcsoport okozhatja:
- valós fizikai hatások
- felszínterhelés éves ciklusos változása (légkör, csapadék)
- pontállandósítási problémák, hőingadozás
- modellezési hibák
- GPS antenna fáziscentrum
- légkör
Bár a felszínterhelés változása okoz évszakos
változást a magasságban, ugyanakkor hatása elhanyagolható mértékű a
vízszintes összetevőkre. Az észlelt vízszintes éves periódus tehát
modellezési hiba vagy pontállandósítási „gyengeség”! Utóbbira szép
példa HFLK (Innsbruck, Ausztria), ahol a 2000 m fölötti magasságban a
fagy „billegteti” a pillért.
A fenti ábrán feltüntettük az idősorból becsült
éves periodikus jelet, amely jellemezhető az amplitúdójával és az éves
szinuszhullám kezdőfázisának pl. január 1-hez képesti eltolódásával.
Valamennyi európai állomásra meghatározva az amplitúdót és a fázist, ábrázoltuk azokat egy-egy körhisztogramon.
Az EPN állomásokra meghatározott évszakos periódusok gyakorisági
diagramjai a koordináták szélességi, hosszúsági és magassági
komponensei szerint. A diagramok az évszakos periódus január 1-hez
képesti hónapokban mért eltolódásának gyakoriságát mutatják.
A magassági komponens fázisértékei – mint vártuk – szórtak, mert a
periodikusságot okozó felszín-terhelő hatások a kontinensen időben
elcsúszva kell jelentkezzenek. Azonban más vizsgálatok bizonyították,
hogy ezek az adatok sajnos nem korrelálnak a tényleges, felszíni és
műholdas mérésekből levezetett környezeti modellekkel!
A vízszintes koordináta-komponenseknél
elméletileg éves hullámnak nem kellene léteznie, viszont mégis jelen
van és ráadásul a fázis eltolódásra statisztikusan szignifikáns
értékeket kapunk, ami nagyban alátámasztja „mesterségesen” generált
mivoltukat.
Tehát mind a vízszintes, mind a magassági koordináták hosszútávú
változásában jelentkező évszakos hatás elsősorban a mérések
feldolgozásakor használt modellek (légkör, árapály, antenna
fáziscentrum) „tökéletlenségének” a következménye. 2007-ben várható a
globálistól kezdve az országos GPS hálózatok teljes mérési anyagának az
újrafeldolgozása, ami a modellek és az analízis finomításával várhatóan
jelentősen redukálja a jelenleg még sokszor félrevezető hibák hatását.
Forrás: ŰRVILÁG hírportál
Kapcsolódó cikkek: