Brüsszel szerdán azt javasolta, hogy teljesen az EU költségvetéséből finanszírozzák a Galileo műholdas navigációs rendszer telepítésének fázisát. A Bizottság ezért a 2007-2013 közötti uniós keretköltségvetés módosításához kéri a Tanács és az Európai Parlament hozzájárulását.

A Galileo megvalósításának finanszírozását azért kellett átgondolni, mert a rendszer telepítéséről és kereskedelmi hasznosításáról szóló koncessziós szerződésről folytatott tárgyalások az év korábbi szakaszában zátonyra futottak. Jacques Barrot közlekedési biztos szerint a program megvalósításához 2007. január elseje és 2013 december vége között 3,4 milliárd euró szükséges, ebből 2,4 milliárd euró új pénz bevonására van szükség a Galileo esetében. Az Európai Technológiai Intézet működéséhez további 309 millió eurót kér a Bizottság.

A fenti két kiadási tételhez a pénz nagyobb része – 2,189 milliárd euró - a költségvetés második – mezőgazdasági, vidékfejlesztési és környezetvédelmi – fejezetéből származna, a 2007-ben és a 2008-ban megmaradt összegek átcsoportosításával. További pénzeket csípnének le az adminisztrációs költségekből és a 7-ik kutatási keretprogramból. A Bizottság szerint a művelet nem teszi szükségessé a korábban megállapított kiadási plafon megemelését.

„Továbbra is meg vagyok győződve, hogy Európának szüksége van a Galileóra” – közölte Jacques Barrot bizottsági alelnök. Szerinte szerdán minden olyan adatot közzétett, amelynek révén a Tanács és a Parlament az év vége előtt meg tudja hozni a szükséges döntéseket a program finanszírozásának biztosításáról. A kritikusok azonban továbbra is úgy vélik, hogy felesleges és piacképtelen vállalkozás fizetős szolgáltatásként létrehozni az ingyenes amerikai GPS európai versenytársát – még ha egy nagyságrenddel nagyobb pontossággal is (a GPS tíz méter pontosan tudja bejelölni valamely tárgy tartózkodási helyét, a Galileo erre, az ígéretek szerint, egy méteres pontossággal lesz képes 2012-től).

Barrot azonban maga is komoly ellenállásra számít a közösségi finanszírozás miatt egyes tagállamok részéről. Legalábbis erre utal, hogy arra is figyelmeztetett: ha nem lesz megállapodás az év végéig, akkor az EU vezetőinek ismét fel kell tenniük a kérdést: felkészült-e az Unió a Galileo felbocsátására? Elemzők szerint főleg a német kormány hangoztathatja ellenvéleményét a bizottsági alelnök terveivel szemben. Berlin korábban egy alternatív finanszírozás megoldást részesített előnyben, amelyben a beruházási pénz egy része az ügyben érdekelt kormányoktól származnak az Európai Úrügynökségen keresztül.

A bizottsági alelnök szerint azonban Németország elsősorban a saját ipara részvétele miatt aggódik. „További garanciákat kell adnunk Berlinnek" – fogalmazott Barrot. Arra célzott a "további" szóval, hogy korábban már döntés született: a Galileo két ellenőrző központja közül az egyiket német földre telepítik. A német cégeken túl főleg francia, olasz és spanyol vállalatok érdeklődnek a műholdas navigációs rendszer megvalósítása iránt.