WiFi-ztünk a DonPepé-ben...

Kütyü magazin, 2007. szeptember 11. 21:18
Wi-Fi kaland

Játékgyáros legújabb írása egy korábbi cikk nyomán, annak folytatásaként, esetleg gyakorlati útmutatójaként készült. A szereplők közös tulajdonsága, hogy úton útfélen PDA-t rántanak, és levadásszák a Wi-Fi hálózatokat.
Mottó: a PDA-s barátok időnként söröznek,erre jó alkalom a DonPepe,ahol enni-inni-WiFi-zni is lehet…

A történet ott kezdődik, hogy írtam egy nagysikerű(?!) blogot, a "WiFi kalandozásokról", melynek köszönhetően több saját email-t kaptam, és azokban segítséget kértek. Különösen megragadott szerintem legidősebb pda-s társunk (dr.S.T.) levele, (ő már 72(!) éves) nyugdíjas orvos, aki segítséget kért a PDA-hoz,notebook-jához, WiFi használat kipróbálásához, beállításához.



A találkozónkat úgy képzeltem el, - mivel az Őrs Vezér téren találkoztunk -, hogy először az Árkádban feltűnősködünk a PDA-val, majd elmegyünk ebédelni a X.kerületi Don Pepé-be, ahol (ingyenes) fogyasztáshoz kötött AP(Acces Point,hotspot) internet hozzáférés van, és ott majd a notebookon próbálunk "szárnyalni" az Internetes világban.



Megbeszéltük az időpontot, és a kezdő helyszín az Árkád Áruházban lévő ingyenes hotspot lett - T-pont -, mely az áruház mélyföldszintjén található. A bejárat előtt egy kényelmes pad van, először oda ültünk le. De annyian bámultak bennünket, mi a csodát csinálunk, bökdöstük a PDA-t, hallották a PDA csilingelését, hogy mégis bementünk az üzlet belsejébe, ahol kényelmes puffok sorakoztak a leülőknek. Két PDA volt nálunk, a barátom egy Asus MyPal 939N típusú BT-s, WiFi-s, GPS-t tudó kis kedvenccel volt, én a régi kis rx1950-es HP csodával, mely BT-s és beépített WiFi-vel rendelkezik.



Az én kis PDA-m, mindenféle noszogatás nélkül, azonnal megtalálta a router jelét, és a Hitchhiker, majd a WiFiFofum a lokátorernyőn élénk csilingeléssel jelezte, hogy kapcsolatra - belépés az Internetre - kész. Persze én már jártam itt, melyet a memória-raktárban lévő xlm.fájból megtudott, és az ottlévő adatok alapján kapcsolt.

Most gyakorlatban nézzük meg, amikor kapcsolódtam a T-COM Árkádban lévő ingyenes hotspotjához, mi látszott a PDA ici-pici képernyőjén:


segítségemre volt a WiFi Companion kereső... és megvolt az összeköttetés... 11 Mbps-el.. a DHCP-től egy IP cím...
 
Ugyanez a Hitchhiker programnál... kezdési időpont 10.óra 15 perc...


konfigurál... aztán betölt
 
 
bekapcsol, majd IP címet kap...
 

a kapcsolat létrejött..succesful (sikeres) 10 óra 17 perckor... ez látszik a WiFIFoFum lokátorán...
 
 
egy kattintás az Internet Explorerre, ismét elértem a honlapomat, és már dolgozhatok is...

Nemúgy a barátom Asus-a! Először mindenféle hibaüzenettel traktálta barátomat, hogy nem találja a fájlokat, rossz a kapcsolat, kezdje újra, stb. Én láttam, hogy a WM5.0.op. rendszer a szokásos műsorát adja, mikor nem tudja, hogy mit is kell tenni. Láttam azt is, hogy barátom elkövette a kezdő (igazán hozzá-nemértő) összes hibáját is.

Nézzük sorban:
mikor hozzám jött, az autóban az iGO-t használta, melyet csak lekapcsolt, és az még ott dobogott a memóriában, emiatt jóformán nem is maradt működtető memóriája, később akkumulátora is lemerült, a WiFi kapcsolatot egy menedzser programmal próbálta elindítani, de nem volt beállítva az "all" minden kapcsolat, hanem az ad-hoc-on volt, ami tudvalevő "computer-computer" kapcsolatot jelent, a Hitchhiker progi önmagában volt, és nem volt a működtető Microsoft NET.CF.2.0 progi mellette...

Persze a beállítás után mégis sikerült konnektálni, és akkor az Internet Explorerrel beléphetett a bűvös Internet területére, és kipróbáltuk a levelező rendszerét, lehíva az ottlévő leveleket. Láttam a barátom arcán a csalódást. Igazából többet várt, nem gondolta, hogy a pici képernyő nem nagyon alkalmas az olvasásra, hiszen széttördeli oszlopokra a levelet, és csak némi furfanggal lehet csak elolvasni. Persze azonnal megjött az étvágya, és a Skypet használni, kipróbálni akarta, persze rögtön megkapta a hibaüzenetet, hogy nincs elég memóriája. Szépen rávezettem arra, hogy először a setting/systems/memory/running programs bekapcsolásával a "stop"-al törölje ki a"running programs list"-ből azokat a futó programokat, melyek most nem szükségesek. Így mindjárt lett annyi működtető memória, hogy el tudta indítani a Skypet. Meghívta a fiát, aki nagy csodálkozva kérdezte, hogy hol is van, nagyon zajosan hallja őt. Láttátok volna barátom arcát, hogy végre - úgy láttam, hogy először - sikerült az Asusá-t komoly munkára bírni!

Később még fárasztottuk a szemünket egy darabig (miért is ilyen pici ez a képernyő??) keresgéltünk ezt-azt, - dehát egy tenyérgép már csak ilyen - . Közben mellettünk még ketten böködték kis masinájukat, lehet,hogy kedvet kaptak tőlünk. Később elindultunk lakásomra megpihenni, meg miegymásért, és a barátom notebookja - Compaq Evo600-asa - következik kipróbálásra, egy WiFi PCMCIA ( barátom szerint picimacska ) -val felszerelve...


Én picimacinak hívom(szerk.)

Az ebédhez a DonPepében, és a noti-WiFi kipróbálásához jó időpontot választottunk, rajtunk kívül csak egy másik kettős volt, úgyhogy bevetettük megunkat a sarokba, lefoglalva egy négyszemélyes asztalt magunknak és a notebooknak. Én a fenti kis PDA-mat vittem el, és hamarosan csipogott is a kis kedvencem, hogy mindent megtalált, a routertől megkapta a szükséges adatokat és máris benn volt a WiFi-s Internet vonzásában. Máris nézhettem saját honlapomat.


 
Barátom is bekapcsolta a notebookját,a WiFi kártyája szerencsére jól volt beállítva, konfigurálva és máris Internetezhetett is. Persze előzőleg ráhoztam a frászt, mikor megkérdeztem, hogy meddig bírja az akkumulátor. Ekkor jutott eszébe, hogy előző este mégsem dugta rá a töltőre, szerencsére még az akkuja 75%-on volt, és mondtam, hogy ez elég lesz erre az órára, míg itt leszünk.
Persze készültem arra is, hogy nem lesz valami beállítva és előzőleg odadtam a Godot kávéházban tett "kirándulás"-ról készült blogmásolatot, mely tartalmazta azt a beállítás-sorozatot, ha mégsem működne automatikusan a kapcsolatfelvétel.


A DonPepe AP-ját, és az épület másik oldalán lévő iskola AP-ját is sikerült fogni…

De erre nem volt szükség, mert elsőre sikeresen összejött a kapcsolat, kavartunk az Interneten erre-arra, a finom steak-grillezett zöldségköret, és némi sör elfogyaszása után, egy óra múlva távoztunk. A kis PDA-val itt is készült egy képernyőmentés, ami itt - fent - látható:
Mivel lakásomtól csak két buszmegállónyira voltunk csak, sétáltunk egyet, közben az Asus-GPS-t munkára fogtuk(némi várakozás után hat (aktív) és három (passzív) műholdat is talált):beírtam az alábbi varázsszámokat - N 47.47693 és E 19.15854 - végcélnak és követtük a iGO nyilacskáját...


...és hipp-hopp, ott voltunk a Lavotta u.-i lakásom előtt !!


Még kipróbáltunk egy új Maps progit, ezek a  GoogleMaps képernyőmentései a lakhelyemről

 
És végezetül, egy kis tájékoztató: T-Pontok Budapesten:

játékgyáros... folytatom.

Kapcsolódó cikkek: