A műholdas helymeghatározás önállóan kialakított rendszereit összefoglaló néven GNSS rendszereknek nevezzük (GNSS: Global Navigational Satellite System – globális navigációs műholdrendszer). Jelenleg két GNSS-rendszer üzemel: az amerikai NAVSTAR GPS (Global Positioning System) és a részben kiépített orosz GLONASS. A GNSS európai szegmense a fejlesztési fázisban és kezdeti kiépítés alatt álló Galileo rendszer.

A Galileo program az Európai Unió és az Európai Űrügynökség közös vállalkozása, Európa legnagyobb infrastrukturális beruházása, melynek célja a világon az első, kimondottan polgári célra tervezett rádiónavigációs és helymeghatározási rendszer létrehozása. A GALILEO versenytársa, de egyben kiegészítője is lesz az amerikai GPS-nek. Az európai illetékesek elsősorban jelentős gazdasági hasznot, de a napjainkra mindenütt egyre jobban elterjedő műholdas navigáció terén függetlenséget is várnak az új rendszertől.

A GALILEO az európai szinten valaha indított legnagyobb ipari projekt, az első európai köz- és magánszféra közötti partnerség, az első olyan köztulajdonú infrastruktúra, amely az európai intézmények tulajdonában van. A három különféle pályára állított harminc műhold oly módon kerül kialakításra, hogy az egész Földet optimális módon fedje le, amit a jelenlegi GPS és GLONASS rendszerek konstellációi nem tesznek lehetővé. Ily módon a GALILEO új világméretű közszolgáltatást nyújt, soha nem látott pontosságú térbeli és időbeli helymeghatározással, a Föld egészére vonatkozóan. Miközben a nagyközönség által jelenleg elérhető GPS rendszer öt–tíz méteres pontosságot nyújt, addig a GALILEO által nyújtott valamennyi szolgáltatás pontossága két méter alatt, a kereskedelmi szolgáltatás pontossága pedig egy méter alatt lesz. A GALILEO ötféle szolgáltatása képes a világ bármely táján lévő potenciális felhasználó igényeinek kielégítésére.

A Galileo rendszer kiépítésének stratégiai jelentősége abban mutatkozik, hogy a navigációs alkalmazások számos szektorban, leginkább a telekommunikációban és a közlekedésben nagyon gyorsan fejlődnek. Az európai gazdaság egyre függetlenebbé válik, ugyanakkor a jelenleg elérhető GNSS rendszerek az amerikai GPS és az orosz GLONASS katonai célú felhasználása prioritást élvez a polgári alkalmazások előtt, emiatt a szolgáltatást bármikor felfüggeszthetik. Ezért vált fontossá, hogy Európának is meglegyen a saját rendszere, amely saját ellenőrzés alatt lévő GNSS szolgáltatást biztosít a tagállamok számára, civil felhasználásra.

A GALILEO – a tervek szerint – számos előnnyel bír majd a másik két pozicionáló rendszerrel szemben. Ezen előnyök közül a legfontosabbak a következők:

A Galileo program megvalósítása Európa alapvető stratégiai, gazdasági, politikai érdeke, ezért az Európai Unió kiemelten támogatja a Galileo program és alkalmazásainak elterjedését. Az európai műholdas navigáció elterjedése különösen jelentős – a gazdasági, társadalmi, környezetvédelmi előnyökön túl – európa-stratégiai értelemben a következők miatt:

– A GALILEO elősegíti mind a közös, mind a közösségi Európai Politikák alkalmazásának megerősödését, például a közlekedéssel, mezőgazdasággal, regionális és környezetvédelmi ágazatokkal kapcsolatos területeken. Az EU kívánatosnak tartja ezeknek a területeknek a szabványosítását, melyhez a GALILEO remek alapot nyújthat. A szabványosítás alapja lenne számos alkalmazás kompatibilitásának, kiterjesztésének, mérésének, eredményeinek összehasonlítására, valamint a program hatásainak elemzésére. Ezáltal az egyes politikákban kialakított közösségi irányelvek megfogalmazásában és elterjesztésében növekvő szerepet fognak kapni a GALILEO alapú műholdas navigációs eljárások.

– Az EU tagállamok kohéziójának, gazdasági, politikai és külgazdasági összetartozásának erősödését várják a Galileo projekttől, és a GALILEO alapú szolgáltatások, szabványok, elterjedésétől, illetve az irányelvek érvényesítésétől.

– A GALILEO, illetve általában a műholdas navigációs megoldások elterjedése az újonnan csatlakozott országok számára lehetőséget teremt a gyorsított ütemű felzárkózásra, olyan közszolgáltatási háló kiépítésére, amely hozzájárul a nyugat-európai országokhoz hasonló élet- és gazdálkodási körülmények kialakulásához.

– A GALILEO több milliárd eurós európai közpénzen épül fel, amelynek Magyarország is befizetője. A kiépítést követően Magyarország érdeke, hogy felhasználója is legyen a programnak.

– A Galileo program kapcsán az országok közötti együttműködés kedvező hatású lesz, elő fogja segíteni a vállalatok európai és régiós terjeszkedését, a vállalatok közötti együttműködést, a felhasználásból eredő alkalmazások európai elterjedését (pl. turizmus, telekommunikáció) és az általuk ösztönzött iparágak növekedését, valamint a jövőbeli kooperációkat is serkenteni fogja.

A Galileo program jelentőségét tovább erősíti, hogy a lisszaboni célok eléréséhez igen nagy szükség van olyan programokra, melyek az európai csúcstechnológia-ipart szolgálják, és komoly K+F hátteret igénylő szolgáltatások megvalósítására koncentrálnak. Ezáltal az európai állampolgárok több generációja számára újabb hatalmas lehetőség nyílik meg az információs és kommunikációs technológiák mindennapi használatára.

A gazdaság és a társadalom minden területét érintik a műholdas rádiónavigáció fejlesztései, s a felmérések szerint az érintett területek száma folyamatosan növekszik. A program gazdasági jelentőségére vonatkozóan kiemelhető, hogy igen nagy piacról van szó. A műholdas navigációs szolgáltatások világméretű piaca 2020-ra várhatóan mintegy 300 milliárd euró forgalmat fog bonyolítani. A műholdas navigáció területén a várakozások szerint rohamos, évi 25%-os növekedés várható. A kiépült rendszer szolgáltatásait távlatilag (2010) 1800 millióan veszik igénybe, becslések szerint 2020-ban már mintegy 3 milliárd vevőkészülék lesz forgalomban, így jelentős üzleti lehetőségeket is biztosít. A Galileo program megvalósításával Európa-szerte mintegy 150 ezer új, magasan képzett munkaerőt igénylő munkahely jöhet létre a szolgáltató szektorban.

A Galileo rendszer által nyújtott szolgáltatások 5 szintjét különböztetik meg:

Nyilvános szolgáltatás (Open Service):

Olyan ingyenesen elérhető szolgáltatás, amellyel a cél a tömegigények kielégítése mindenféle egyedi vagy csoportos regisztráció nélkül. A szolgáltatás négyméteres pontossággal lesz képes helymeghatározásra, valamint időjelet is fog sugározni, biztosítva ezzel számos kapcsolódó szolgáltatás alkalmazására. A szolgáltatás szintén biztosítani fog egy alternatív jelet, arra az esetre, ha a műholdrendszer valami oknál fogva átmenetileg nem elérhető. Integritás-információt, valamint titkosítási lehetőséget nem tartalmaz, a sugárzott jellel kapcsolatos számításokat csak a felhasználók vevőberendezései fognak végezni.

Életvédelmi szolgáltatás (Safety-of-Life Service):

E szolgáltatás felhasználói elsősorban a tömegközlekedési szektor képviselői (légi-, folyami-, tengeri- és vasúti-közlekedés) lesznek. A szolgáltatás pontossága jobb lesz a nyilvános szolgáltatás pontosságánál, valamint a sugárzott integritás-információknak köszönhetően az alkalmazók folyamatosan tisztában lesznek a rendszer állapotával. Egy sor navigációs feladatra és eljárásra engedélyezett szolgáltatás lesz, igénybevételéhez szabványosított vevőkészülékek szükségesek, melyek a védett frekvencia-sávokban működnek. Itt az üzemeltetők már szolgáltatási garanciákat nyújtanak majd.

Kereskedelmi szolgáltatás (Commercial Service):

A kereskedelmi szolgáltatás bevezetésének célja előfizetési díjért értéknövelt szolgáltatások biztosítása. Erre a célra a GALILEO két szignált bocsát rendelkezésre, melyek használatát előfizetői szerződésekkel, valamint a vevőkészülékekbe épített kódolással védik. Az alkalmazandó felhasználások körét a kereskedelmi szolgáltatók határozzák meg.

Kormányzati ellenőrzésű szolgáltatás (Public Regulated Service):

Ezen szolgáltatás olyan elsősorban a közhatalmi szervek számára fenntartott, műholdas navigációs eszközökre épülő, titkosított, zavarással és interferenciával szemben ellenálló, biztonságos rendszeren nyújtott, térbeli helyzeti koordináták folyamatos és nagy pontosságú vételén alapuló szolgáltatások, amelyeket védelmi és biztonsági célra terveznek megvalósítani. A PRS elsődleges felhasználói a rendvédelmi szervek (határőrségek, rendőrségek és tűzoltóságok, polgári- és katasztrófavédelem, nemzetbiztonság stb.), valamint a veszélyes áruk szállítását végző szervezetek lesznek. Felhasználható lesz továbbá némely meghatározott kormányzati célra, valamint olyan állami szabályozás alá eső területeken is, mint például az energiaipar, a távközlés. A rendszer specifikációi ugyanakkor lehetővé teszik az alapvetően polgári célokra és civil felügyelet jelszava alatt létrehozandó Galileo rendszer katonai alkalmazásait is.

Kutató- és mentő szolgáltatás (Search and Rescue):

A szolgáltatás a ma működő rendszer hátrányait igyekszik áthidalni. Napjainkban a bajbajutott hajók, légi járművek vagy terepjárók vészjelei mindössze 5 km-es pontossággal, kb. 1 órás riasztási idővel érkeznek a mentést koordinálókhoz. A GALILEO műholdak segítségével lehetőség lesz arra, hogy a bajbajutott hajók, légi járművek, vagy terepjárók, vészjelei már néhány percen belül a mentést koordinálókhoz jussanak, a segítségre szorulók pozícióját néhány méteres pontossággal határozhassák meg.

A Galileo rendszer alkalmazásai/szolgáltatásai az alábbi szakterületek számára lehet kiemelten fontos:

• közlekedés (közúti, vasúti, vízi, légi)
• flottairányítás
• szállítás
• polgári védelem
• katasztrófavédelem
• rendvédelem
• telekommunikáció
• energiaipar
• informatika
• mezőgazdaság
• környezetvédelem
• halászat
• erdészet
• térképészet
• földmérés
• vízügy
• távérzékelés
• térinformatika
• építés, építészet, bányászat
• pénzügyi, banki és biztosítási szektor
• turizmus.

A Galileo két fő részre bontható:

• a műholdakra és azok irányításához szükséges földi berendezésekre,
• valamint az alkalmazásokhoz kapcsolódó földi rendszerre és szolgáltatás-hálózatra.

A Galileo program, mint az ESA és az EU közös vállalkozása

Az ESA és az EU közötti, a Galileo programra vonatkozó felelősség és tevékenység megoszlás a következők szerint alakul:

Az ESA (tagállamai EU-15, valamint Svájc és Norvégia) felelős a program-definiálás (definition), fejlesztés (development), és a pályára állítási és tesztelési (in-orbit validation), valamint az ehhez kapcsolódó földi szegmensek kialakításának fázisáért. Köznapi nyelvre lefordítva ezen tevékenység a műholdak kifejlesztését, megépítését, pályára állítását, és az irányításhoz szükséges földi struktúra kialakítását jelenti. Ezen tevékenységeket az ESA (tagállamain keresztül) finanszírozza. A tevékenységhez rendelt ESA program a GALILEOSAT nevet viseli.

Az EU a program politikai dimenziójáért felel, háttértámogatást nyújt, amelynek keretében olyan magas szintű program elemekért felel, mint az alkalmazási szektor felépítése, alkalmazási szektorok meghatározása, gazdasági hatások, valamint a felhasználók igényeinek felmérése és érvényesítése. A tevékenységek kivitelezésére az EU a GALILEI nevű programot indította el, amely magában foglalja a TEN program egy részét (és annak költségvetéséből finanszírozódik), valamint az EU anyagi részvételének negyede az FP6 program keretében az alkalmazási szektorra vonatkozó kutatás-fejlesztési tevékenységeket fedi le.

A Galileo program egyes szakaszai

A program három egymást követő szakaszból áll.

(1) Fejlesztési és hitelesítési szakasz:

A 2009 elejéig tartó kutatási szakasz a műholdak és a rendszer földi összetevőinek fejlesztését, valamint a keringési pálya hitelesítését tartalmazza.

A szakasz költsége, amelyet felerészben az Európai Unió, felerészben az Európai Űrügynökség finanszíroz, összesen 1 500 millió eurót tesz ki.

Ezt a szakaszt 2006. december 31-ig a Galileo Joint Undertaking, 2007. január 1-től - a GJU tevékenységének átvételét követően - az Európai GNSS Felügyelő Hatóság irányítja.

(2) Üzembehelyezési szakasz.

A konstelláció műholdjainak gyártását és elindítását, valamint a rendszer földi összetevőinek teljes üzembe helyezését tartalmazza.

Ez a szakasz a 2009-es és a 2010-es évet érinti.

(3) Üzemeltetési szakasz.

Azokat az éveket jelenti, amelyek során a rendszer üzemeltetése – többek között kereskedelmi szinten – folyik.

Tényleges indítására 2010 végén kerül sor.

Az üzembe helyezési és üzemeltetési szakasz húsz évre szóló koncesszió tárgyát képezi. Ez idő alatt a Felügyelő Hatóság lesz az engedélyező hatóság.

Az űrbéli és a földi infrastruktúra kialakítása

A kísérleti műholdak közül az első – a GIOVE A – kilövésére 2005. december 28-án a bajkonuri űrközpontból került sor. A műhold sikerrel továbbította azokat a jeleket, amelyek lehetővé tették a 2000-ben és 2003-ban megrendezett Rádióhírközlési Világkonferencia során az európai műholdas rádiónavigációs rendszernek kiosztott frekvenciasávok használatának biztosítását.

A második kísérleti műhold – a GIOVE B – a 2006. év végén kerülhet kilövésre. Ez a műhold egyéb fejlett technológiai eszközöket is hordoz, mint például a hidrogénes passzív mézer alapú atomóra, amely a világűrbe valaha fellőtt legpontosabb atomóra lesz. Ez a csúcstechnológiát képviselő berendezés teszi lehetővé, hogy a GALILEO a jelenlegi rendszereknél jóval nagyobb helymeghatározási pontosságot kínáljon.

Ezzel párhuzamosan 2004. decemberében elkezdődött a keringési pálya hitelesítési szakaszával kapcsolatos ipari tevékenység, amelynek irányítását az Európai Űrügynökség kapta meg. Az erre a szakaszra vonatkozó szerződés, amelynek összege 1 038 millió eurót tesz ki, 2006. január 19-én Berlinben került aláírásra. Ezek a munkálatok a fejlesztési szakasz befejezése érdekében már elkezdett vagy kezdés előtt álló munkálatokhoz kapcsolódnak. A körülbelül 1 500 millió eurót kitevő első szakasz felét az Európai Unió, másik felét az Európai Űrügynökség finanszírozza.

A keringésipálya-hitelesítési szakasz végén, amelynek egyik felét szintén az Európai Unió, másik felét az Európai Űrügynökség finanszírozza, 2008-ra felállításra kerülnek az első ellenőrző állomások és megtörténik a konstelláció első négy műholdjának fellövése.

A koncessziós szerződéssel összefüggő tárgyalások alakulása

A GALILEO program kezdetétől a Tanács ezt a projektet köz- és magánszféra-partnerség keretei között kívánta megvalósítani. Ennek következtében a program különleges volta miatt a koncessziós megoldás tűnt a leginkább alkalmazhatónak. Lényege, hogy a magánszereplő számára körülbelül húsz évre kizárólagos infrastruktúrahasználatot biztosít, amelynek fejében ugyanez a szereplő az infrastruktúra kiépítési költségeinek legalább kétharmadát magára vállalja. A Tanács 2002. május 21-i rendeletével létrehozott Galileo Joint Undertaking célja a program fejlesztési szakaszának irányítása és a jövőbeni koncesszióbirtokos kiválasztását célzó eljárás lefolytatása. Az infrastruktúra köztulajdonban marad, hiszen a rendszer a Tanács 2004. július 12-i rendeletével létrehozott közösségi ügynökség, az Európai GNSS Felügyelő Hatóság (a továbbiakban „Felügyelő Hatóság”) tulajdonát képezi. A Felügyelő Hatóság írja alá a koncessziós szerződést és ő lesz az engedélyező hatóság.

A 8 partnerből álló konzorciummal (Aena, Alcatel, EADS, Finmeccanica, Hispasat, Inmarsat, Thales és TeleOp) folyó tárgyalások a 2005. június 20-án és október 21-én benyújtott konszolidált ajánlat átadása nyomán kezdődtek meg.

A tárgyalások első része 2006. február 17-én az eljárás folytatása során figyelembe veendő elvekről történő megállapodás megkötésével ért véget.

A folyamat olyan megközelítést használ, miszerint a kockázatmegosztási és más alapvető kérdéseket azok alkalmazása és a pénzügyi kötelezettségvállalás előtt kell megvizsgálni. A köz- és magánszféra-partnerségi (PPP) elveknek megfelelően a tárgyalások szakaszonként haladnak, megvizsgálva, hogy mely fél – magánszektor vagy közszektor – képes az egyes azonosított kockázatok megfelelőbb viselésére. Ennek alapján kilenc kockázati kör került meghatározásra: költségtúllépés, végrehajtás, teljesítmények, koncepció, jövedelmek és piacok, üzembe helyezés, a projekt kockázatainak fedezete, költségtérítés felmondás esetén, refinanszírozás. A kilenc meghatározott területből hét esetében a tárgyalások sokat haladtak előre. Nézetkülönbségek főként a rendszer koncepciójához, valamint a kereskedelmi jövedelmekhez és a piacok fejlődéséhez kapcsolódó kockázatok megosztásában vannak.

2006 vége előtt kerül felállításra a bevételi és kiadási előirányzat, valamint a közszektor hozzájárulása. Ezenkívül megtörténik a pénzügyi terv konszolidálása, és megfogalmazásra kerülnek a főbb szerződéses feltételek. Ezek után megtörténik a helyszínen felvett leltár igazolása („köteles gondosság”), majd a szerződés és a pénzügyi terv véglegesítése. Végül 2007 júniusa és decembere között a pénzügyi zárásra és a koncessziós szerződés aláírására kerül sor.

2006 végére ismertté válnak a tárgyalások legfőbb eredményei. A Bizottság egy olyan összefoglalót terjeszt a Tanács és az Európai Parlament elé, amely pontosan meghatározza a magánszektor és a közszektor közötti kockázatmegosztást, valamint a legfőbb jogok és kötelezettségek két szektor közötti megosztását. A Tanács és az Európai Parlament tehát a Bizottság által kidolgozott következtetéseket meg azelőtt megkapja, mielőtt a Felügyelő Hatóság aláírná a koncessziós szerződést.

A Galileo Joint Undertaking (GJU) és feladatainak átadása a Felügyelő Hatóságnak

A Galileo Joint Undertaking az Európai Unió és az Európai Űrügynökség közös vállalkozása, létrehozásáról a 2002. május 21-i 876/2002/EK tanácsi rendelet rendelkezik, mely szerint a GJU célja az, hogy a Galileo program kutatási, fejlesztési és demonstrációs szakaszára vonatkozóan a projekt irányításának egységességét és pénzügyi ellenőrzését biztosítsa, és ennek érdekében az említett programhoz rendelt pénzeszközöket mobilizálja.

A Felügyelő Hatóság felállításával a GJU tevékenységének a 2006. évet követően történő további folytatása felesleges költségekkel járna, amennyiben 2006 folyamán az Felügyelő Hatóság fokozatosan át tudja venni, majd irányítani tudja mindazokat a feladatokat, amelyeket jelenleg a közös vállalkozás végez. Ugyanakkor fontos, hogy a Felügyelő Hatóság a lehető legnagyobb mértékben vegye át a Galileo Joint Undertaking által gyűjtött tapasztalatokat és ismereteket, amely azt feltételezi, hogy ennek a két egységnek megfelelően hosszú ideig kell szorosan együttműködni. Ilyen feltételek mellett ésszerűnek tűnik, hogy a közös vállalkozás 2006. december 31-ig fennmaradjon.

Következésképpen a Bizottság elindította a GJU 2006. december 31-i megszüntetéséhez szükséges eljárásokat, valamint azokat, amelyek lehetővé teszik, hogy addig az időpontig megtörténjen a Galileo Joint Undertaking teljes tevékenységének átadása a Felügyelő Hatóság számára. 2006-ban a GJU fő feladata a koncessziós szerződés tárgyalásainak lefolytatása, egyéb tevékenységeit a lehető legrövidebb időn belül a Felügyelő Hatóságnak kell átvennie.

A Felügyelő Hatóság felállítása

Az európai műholdas rádiónavigációs programokat üzemeltető struktúrák létrehozásáról szóló, 2004. július 12-i 1321/2004/EK tanácsi rendelet hívta életre az Európai GNSS Felügyelő Hatóságot (továbbiakban GSA) az európai GNSS programokkal kapcsolatos szabályozási hatósági szerep betöltése, valamint a programokkal kapcsolatos közérdek kezelése céljából.

A GSA kezeli az európai műholdas navigációs programokat (Galileo, EGNOS), amelynek keretében engedélyező hatósági minőségében jogosult lesz aláírni a GALILEO koncessziós szerződést a pályázat nyertesével, és ügyel a szerződésnek a fent hivatkozott 1321/2004/EK rendelet 2. cikk (1) bekezdésének rendelkezéseivel összhangban történő végrehajtására.

A Felügyelő Hatóság a Galileo Joint Undertaking (GJU) megszűnését követően gondoskodik majd a program teljes felügyeletéről, az uniós szabályozás betartásáról, illetve a szolgáltatások nyújtásának feltételeiről. A GSA feladatkörét képezi minden szabályozási, frekvenciagazdálkodási, tanúsítási és biztonsági kérdés, feladata többek között a közpénzekkel való gazdálkodás, a pénzek optimális felhasználása, s a költségvetési felelősségvállalás. Annak érdekében, hogy munkáját megfelelően elvégezhesse, Igazgatási Tanácsa, mely a tagállamok és a Bizottság képviselőiből áll, széleskörű hatalmat kap a költségvetés megállapítására, teljesülésének ellenőrzésére, a munkaprogram jóváhagyására, megfelelő pénzügyi szabályok adoptálására és átlátható döntéshozatali eljárásokra.

2005 folyamán a Felügyelő Hatóság Igazgatási Tanácsa kinevezte az igazgatót és elfogadta a Hatóság munkatervére, szervezeti felépítésére és a pénzügyi kérdésekre vonatkozó határozatokat.

A Hatóság belső szervezete tükrözi legfőbb feladatait. Öt részlegből áll, amelyek a következő elnevezéseket kapták: „Koncesszió”, „Technika”, „Biztonság”, „Piacfejlesztés”, „Ügyvitel”. A hatóság tényleges működését 2006 közepe táján kezdi meg, amikorra a felvétel alatt álló húsz fő elfoglalja beosztását, és amikorra az alapvető ügyviteli infrastruktúra felállításra kerül. A Hatóság ideiglenes székhelye Brüsszelben lesz mindaddig, amíg a székhely pontos helyéről szóló határozat elfogadásra nem kerül. Több tagállam jelezte már, hogy kész a székhely biztosítására.

Tekintettel arra, hogy a Felügyelő Hatóság feladata a koncessziós szerződés aláírása, elsőrendű fontossággal bír, hogy az elkövetkező hónapokban kapcsolódjon a Galileo Joint Undertaking tevékenységéhez, főként a koncessziós szerződés tárgyalásaihoz. A hatóság 2006. évi munkaprogramja tartalmazza továbbá a rendszer technikai fejlesztését, beleértve a frekvenciákhoz és a hitelesítéshez kapcsolódó témákat, az EGNOS program integrációját a GALILEO programba, a biztonságot, a piacfejlesztést, a kutatást célzó hatodik keretprogram tevékenységeit.

A GALILEO használatának előkészítése

A GALILEO kiválóan alkalmas az európai know-how és kutatás továbbadására. Az európai kutatók és ipari szereplők közel tíz évig dolgoztak ezen a projekten, amely biztosítja az Európai Unió függetlenségét az egyik kulcsfontosságú ágazatban. A kutatási erőfeszítések nemcsak a rendszer működését biztosító bevezetendő technikákra vonatkoznak, hanem a „fejlődő ágazatra”, vagyis a GALILEO mindennapi életben történő alkalmazásaira is, olymódon, hogy a nagyközönség elvárásainak és a legkülönbözőbb felhasználók kívánságainak is megfeleljenek.

Így a munkálatok, amelyek nemzetközi együttműködés keretében folynak, elsősorban a műholdas rádiónavigáció közlekedésben és telekommunikációban történő használatára, a vevőkészülékek továbbfejlesztésére vonatkoznak. Céljuk továbbá a geodéziához, az idővel való gazdálkodáshoz, a kutatási és mentési szolgáltatáshoz stb. kapcsolódó tevékenységek ellátáshoz szükséges rendszer feladatelemzésének kiegészítése is.

Egy utolsó, 10 millió eurós összeget tartalmazó ajánlattételre történő felhívás olyan ígéretes alkalmazási területek lefedését teszi lehetővé, mint vészjelző üzenetek továbbítása, állatok szállítása, veszélyes anyagok szállítása stb.

Jelenleg a Felügyelő Hatóság a Bizottság szervezeti egységeivel együtt azokat a munkákat határozza meg, amelyek elvégzésére a 7. kutatási és fejlesztési keretprogram folyamán kerül sor. Ezek a munkálatok főként a műholdas rádiónavigációs technológiák jövőbeni fejlesztésén és a felhasználók által kifejezett elvárások fejlődésén alapulnak.

Az EGNOS elindítása

Az EGNOS (European Geostationary Navigation Overlay Service) három, geostacionárius keringési pályára állított műholdnak köszönhetően használja és erősíti fel az amerikai GPS és az orosz GLONASS rendszer műholdjainak jelzései által küldött adatokat. Az 1–2 méteres pontosságú rendszer minden műholdas rádiónavigációs felhasználó számára kiváló navigációs és helymeghatározó szolgáltatást nyújt, jobbat, mint amelyet az eddig Európában egyedül elérhető GPS rendszer nyújtott, és közeli minőségűt ahhoz, amit többek között az integrált üzenettovábbítással a GALILEO a jövőben nyújtani fog. A rendszer ugyanakkor továbbra is függ a GPS rendszertől.

Az EGNOS fejlődése egy, az Európai Közösség, az Európai Űrügynökség és az Eurocontrol között létrejött háromoldalú megállapodáson nyugszik. Az EGNOS a „transzeurópai hálózatok” címen elfogadott projektek részét képezi. Ennek keretében a „transzeurópai hálózatok” költségvetési tételre az Európai Közösség 143 millió eurót irányzott elő. Az Európai Űrügynökség, valamint az államháztartások és a polgári repülési ágazatban tevékenykedő vállalkozások szintén hozzájárultak a program finanszírozásához.

Az EGNOS – mint a GALILEO programot előkészítő rendszer – lehetővé tette, hogy az Európai Unió technikai kapacitást és know-how-t fejlesszen ki egy olyan csúcstechnológiát képviselő területen, mint amilyen a műholdas rádiónavigáció. Ez a rendszer az egyszerű GPS rendszerhez képest hozzáadott értéket képvisel a helymeghatározás pontossága tekintetében, bizonyos helyeken erősebb vételi lehetőségeket nyújtva, valamint a felhasználóknak a rendszer megbízhatóságára vonatkozó adatok szolgáltatásával.

Az infrastruktúra kiépítése 2005-ben fejeződött be, és az EGNOS sikeresen lezárta a „nyílt” szolgáltatásra vonatkozó első operációs alkalmassági felülvizsgálatot.

Az EGNOS rendszer vevőkészülékei már hozzáférhetők a piacon és egyre növekvő számban figyelhetjük meg a rendszer által továbbított „nyílt” jelek használatát olyan ágazatokban, mint az építőipar, a precíziós mezőgazdaság, a földhivatalok vagy a szállítójármű-flották együttes irányítása. A precíziós mezőgazdaság alatt azt értjük például, amikor egy területen a trágyaszórást automatikusan, a traktor pontos tartózkodási helyétől függően szabályozzuk. A világon jelenleg kapható GPS vevőkészülékek nagy része így fel van szerelve az EGNOS funkcióval és annak amerikai megfelelőjével, a WAAS funkcióval is.

Ezenkívül 2006-ban kerül sor azokra a munkálatokra, amelyek az emberi életet közvetlenül befolyásoló alkalmazásokat, mint például a polgári repülést szolgáló rendszer tanúsítására vonatkoznak. Az EGNOS egyik előnye pontosan az, hogy az ilyen típusú alkalmazásokra alkalmas szolgáltatásokat nyújt. A GPS rendszer, amely nem rendelkezik azzal az integrált funkcióval, amelynek alapján minden felhasználó rövid időn belül értesítést kap a rendszer valamely elemének hibájáról, önmagában ezt nem tudja nyújtani. Ebben az esetben a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet által kifejtett elvárásoknak teljes egészében meg kellene felelni. Több regionális légügyi szereplő és a repüléstechnikai ágazat egyes gyártói légi járműveikbe már betervezik az EGNOS vevőkészülékeket. A munkálatok a hajózási és a vasúti alkalmazások tanúsítása terén is folytatódnak. Emlékeztetni kell arra, hogy az európai műholdas rádiónavigációs rendszerek tanúsítási feladatai az Ellenőrzési Hatóság hatáskörébe tartoznak.

Az 1321/2004/EK tanácsi rendelet 3. cikke meghatározza, hogy „az EGNOS befektetőivel kötött, az EGNOS berendezései és felszerelése tulajdonjogának az ESA részéről egészben vagy részben történő átruházása feltételeiről szóló megállapodástól függően az Ellenőrzési Hatóság tulajdonát képezik az EGNOS materiális és immateriális eszközei”.

Ezt a megállapodást az érintett felek egy olyan munkacsoportban vitatták meg, amelynek titkárságát a GALILEO közös vállalkozás látja el. Sor került egy megállapodástervezet kidolgozására. Miután az érintett felek aláírták a megállapodást, az Ellenőrzési Hatóság be tudja vonni az EGNOS rendszert a GALILEO koncessziós szerződésbe, amely lehetővé teszi a két rendszer teljes integrációját.

A Bizottság a közösségi költségvetésen belül a GALILEO és az EGNOS programot – mind jelenlegi, mind pedig jövőbeni szakaszaikra vonatkozóan – egyetlen költségvetési tételbe kívánja integrálni. Ugyanakkor emlékeztetni kell arra, hogy az EGNOS és a Galileo program technikai szempontból teljesen különbözőek, a két konstelláció műholdjai például különböző keringési pályákon vannak és egymással semmi esetre sem felcserélhetők.

A kormányzati szolgáltatásokhoz (PRS) való hozzáférési politika kidolgozása

A GALILEO által nyújtott öt szolgáltatás közül a kormányzati szolgáltatás (az úgynevezett „Public Regulated Service” vagy PRS) a közintézmények igényeinek kielégítését szolgálja. A kódoltságnak, a zavaroknak és interferenciáknak való ellenállásnak köszönhetően különösen alkalmas olyan feladatok ellátására, amelyek folyamatosságot kívánnak meg, például a polgári védelem vagy a nemzetbiztonság, a rendőri vagy vámfelügyelet, a tengeri és szárazföldi határok felügyelete, a tiltott kivitel és az illegális bevándorlás területén.

A PRS szolgáltatáshoz való hozzáférés biztonsági okokból ellenőrzött. A felhasználók ellenőrzése technikai eszközökkel történik, mint például kódolási és eljárási kulcsok használata biztonsági akkreditálással, vagy az Európai Unió biztonságát befolyásoló európai műholdas navigációs rendszer üzemeltetésének egyes vonatkozásairól szóló, 2004. július 12-i 2004/552/KKBP Tanácsi együttes fellépés alapján elfogadott utasítások keretében határozati akkreditálással is. Ezenfelül az esetlegesen többtagú PRS felhasználói csoportok különböző igényűek, különböző viselkedésűek és különböző bizalmi fokkal rendelkeznek. A PRS szolgáltatáshoz való hozzáférési politikának mindezeket a jellemzőket figyelembe kell vennie.

A Galileo Biztonságpolitikai Panel (GBS) keretén belül folytatott munka során kidolgozásra került ennek a politikának egy első megközelítése, amely lehetővé tette a PRS szolgáltatáshoz való hozzáférési politika céljainak kifejtését és a bevezetéséhez szükséges szakaszok meghatározását.

A technikai természetű előkészületi munkálatok tovább folytatódnak annak érdekében, hogy a PRS szolgáltatást elérő tagállamok számára egyrészt lehetőség nyíljon a szolgáltatás használatával kapcsolatos nemzeti igényeik meghatározására, másrészt egy, a nemzeti felhasználóik irányításával megbízott egység kijelölésére. Ez az egység tartja majd a kapcsolatot a Felügyelő Hatósággal.

A Felügyelő Hatóság kidolgozza a „PRS üzemeltetési szabályoknak a tagállamokban történő végrehajtására vonatkozó iránymutatását”, a „PRS használatára és kezelésére vonatkozó minimális közös szabványokat” és a „PRS vevőkészülékek gyártási előírását és utasítását”. Ezek az okmányok a tagállamok által kifejtett nemzeti igények függvényében felülvizsgálatra kerülhetnek.

Az első szakasz lezárásaként 2006 vége előtt a Bizottság a PRS 2010 végétől történő használatát lehetővé tevő, bevezetendő technikai és döntési folyamatok meghatározásával, a PRS rendszerhez való hozzáférési politika felállítására vonatkozóan javaslatot nyújt be a Tanácsnak.

A műholdas rádiónavigáció promóciója a közösségi jogszabályokban

Több közösségi szöveg vezette már be különböző ágazatokban a műholdas rádiónavigáció használatát annak érdekében, hogy hozzájáruljon ezen új technológia gazdasági életképességének biztosításához:

– Az Európai Parlament és a Tanács 2002. június 27-i 2002/59/EK irányelve aközösségi hajóforgalomra vonatkozó megfigyelő és információs rendszer létrehozásáról.

– A Bizottság 2003. december 18-i 2244/2003/EK rendelete a műholdas hajómegfigyelési rendszerekre vonatkozó részletes rendelkezésekről.

– Az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 29-i 2004/52/EK irányelve a Közösségen belüli elektronikus útdíjszedési rendszerek átjárhatóságáról.

– A Tanács 2004. december 22-i 1/2005/EK rendelete az állatoknak a szállítás és a kapcsolódó műveletek közbeni védelméről.

– Az Európai Parlament és a Tanács 2005. szeptember 7-i 2005/44/EK irányelve a közösségi belvízi közlekedésre vonatkozó harmonizált folyami információs szolgáltatásokról (RIS).

– A Bizottság 2003. július 25-i ajánlása a segélyhívó szolgálat (E112) tekintetében az elektronikus kommunikációs hálózatban a hívó fél földrajzi fekvésére vonatkozó adatok kezeléséről.

A műholdas rádiónavigáció mint alapeszköz megítélése kedvező lehet. A közeljövőben a csalás elleni küzdelem, a polgári védelem, a bírósági felülvizsgálat, a közúti biztonság területén alkalmazhatóvá válhat. Ezenkívül a vasúti, tengeri és légi ágazatokért felelős szervezetek számára a technológia használatára vonatkozó ajánlások kerülnek kiküldésre. A nukleáris terület, a hasadóanyagok szállításától egészen a hulladékkezelésig, ugyancsak különleges elemzés tárgyát képezi.

A közösségi politikák számára és a rendszer technikai fejlődésére vonatkozó információcsere megkönnyítése érdekében egy, a Bizottság mellett működő belső csoport kerül kialakításra, amelynek feladata a műholdas rádiónavigációhoz kapcsolódó igények összefoglalása.

A Bizottság ezenkívül 2006 végén előterjeszti a GALILEO alkalmazásokról szóló zöld könyvet.

A program finanszírozása

A Bizottság 2004. július 14-én benyújtott egy, a GALILEO program üzembehelyezési és üzemeltetési szakaszainak a 2007–2013 közötti pénzügyi keret által lefedett időszakban történő finanszírozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeleti javaslatot. Ez a javaslat a programot egy olyan különleges jogi dokumentumba ülteti, amely koherens a jövőbeni európai űrprogrammal és a leginkább megfelel a helyes pénzügyi irányítással kapcsolatos aggályoknak is.

2005. április 21-én, részleges általános iránymutatás keretében, a Tanács a költségvetési betétlap kivételével elfogadta a szóban forgó jogalkotási javaslatot. A Tanács által bevezetett legfőbb módosítás az EGNOS rendeletbe való bevonására vonatkozik, amit a Bizottság el tud fogadni. A Parlament 2005. szeptember 5-i plenáris ülésszakán szintén megerősítette a javaslat támogatását. A Tanács és a Parlament álláspontja nagyon közel állnak egymáshoz, és a Bizottság által elfogadhatók.

A szöveg csak abban az esetben lehet véglegesen elfogadható, ha a koncessziós szerződés legfőbb kikötései már pontosan ismertek. A Bizottság 2004. július 14-i javaslata egy egymilliárd eurós európai uniós pénzügyi intézkedésről szólt. Ez a javaslat 2006. májusában módosító javaslat tárgyát képezte. A koncesszió teljes időszakára vonatkozó, véglegesen elfogadásra kerülő pontos összegek a kockázat és a pénzügyi költségek megosztásától – amely maga is a koncessziós szerződés részét képezi –, valamit a kockázatok fedezéséhez szükséges eszközöktől is függnek. A Bizottság, az Európai Beruházási Bank támogatásával, ez utóbbi pontra vonatkozóan jelenleg javaslatokat dolgoz ki.

Nemzetközi együttműködés

A Galileo program lényeges elemét képezi a nemzetközi együttműködés, ahol a harminc műholdból álló konstellációnak az egész világra kiterjedő szerepe van. 2003. október 30-án Kínával, 2004. július 13-án Izraellel, 2005. december 1-jén Ukrajnával, Dél-Koreával 2006. szeptember 9-én, míg MArokkóval 2006. december 12-én került sor együttműködési megállapodás aláírására.

Hasonló megállapodások parafálására került sor Indiával 2005. szeptember 7-én. További megállapodások vannak előkészítés alatt Norvégiával és Argentínával. Tárgyalások folynak Svájccal, Kanadával, Ausztráliával, Szaúd-Arábiával és Brazíliával. Oroszország nemrégiben újra megerősítette szándékát az Európai Unióval folytatott tárgyalásainak folytatására.

Az Egyesült Államokkal 2004. június 26-án aláírt megállapodással megteremtődött az európai és amerikai rendszerek teljes interoperabilitása. A megállapodás keretében folyó munkák jelenleg a jelek optimalizálására összpontosítanak. A cél a GALILEO és a GPS rendszer által a felhasználóknak nyújtott teljesítmény növelése.

A továbbiakban fontos, hogy a Galileo program további szakaszai során meghatározásra kerüljenek a harmadik országokkal folytatott együttműködés területei és feltételei, beleértve az intézményi területeket is, és figyelembe véve a szellemi tulajdonhoz, valamint a kettős felhasználású technológiák oltalmához kapcsolódó kötelezettségeket. A Bizottság 2006 vége előtt az érintett harmadik országokkal folytatandó tárgyalások megkezdését lehetővé tévő megbízásokat a Tanács elé terjesz

Forrás: galileo.gkm.gov.hu

Kapcsolódó cikkek:

• Tíz éve szolgálatban
• Csendes rendszerváltás
• Kompatibilis lesz a GPS és a Galileo
• Bukik a Galileo???
• Apró, de fontos döntések Galileo-ügyben
• Közpénzekből készül a Galileo?
• Új Galileo-képes Garmin modellek
• Mégis lesz katonai szerepe a GALILEO-nak???