Egyre többen és egyre többet használunk GPS-t a mindennapi életben. Mostanában elsősorban az autós navigációban terjednek, de kirándulások, túrázások, esetleg motoros- és kerékpártúrák hasznos kiegészítője lehet a GPS. Sajnos azonban ami az egyik alkalomra kiváló, a másikra már nem felel meg. Megpróbáljuk néhány tulajdonságon keresztül összehasonlítani a terepi és az autós GPS készülékeket.

Képernyő

Az egyik legfontosabb szempont a kijelző mérete. A kézi, terepi GPS-ek általában kisebb kijelzővel rendelkeznek, mivel ezek használat közben folyamatosan kézben tartjuk, közel a szemünkhöz. Az autós navigátorok viszont távolabb, a szélvédőre vagy a műszerfalra rögzítve működik, emellett fontos, hogy egyetlen pillantással átlássuk a kirajzolt jeleket, ezért itt nagyobb kijelzőt kell használni.

Kezelőszervek

Az autós navigátorok szinte csak a nagyméretű érintőképernyőből állnak, kevés (vagy nulla) nyomógombbal. Az elsődleges cél címek, érdekes pontok keresése név alapján.

A terepi GPS-ek általában erősebb, nem érintés érzékeny kijelzővel rendelkeznek, az esetek többségében nincs is szükség bonyolult címek megadására, sokkal inkább különböző képernyők közötti váltásra (térkép, iránytű, komputer). Ezért ezeket legtöbb esetben nyomógombokkal irányíthatjuk, autóban azonban ez a megoldás roppant hosszadalmas (és balesetveszélyes) lenne.

Akkumulátor

A terepi vevők használatánál fontos szempont a hosszú akkumulátoros üzemidő, akár 8-12 órát (vagy még többet is) működniük kell töltés nélkül. Gyakran szabvány elemekkel (AA vagy AAA méret) üzemelnek, ezekből mindig lehet nálunk tartalék és menet közben is könnyű őket cserélni. Az autós navigátorok viszont szinte mindig kapnak töltést, ezekben emiatt kisebb és beépített akkumulátorokat alkalmaznak, 3-4 óra maximális üzemidővel.

Hangutasítások

Az autós navigáció esetén fontos, hogy jól érthető hangutasításokkal tájékoztassa a navigátor az autóvezetőt a szükséges manőverekről. A terepi GPS-ek viszont legtöbb esetben csak egyszerű hangokat, csipogást tudnak kiadni magukból, amivel jelzik, hogy érdemes megnézni a képernyőt. Ez túrázás közben bőven elegendő is.

Térképek

Természetesen a térképek is teljesen eltérőek, autóval ritkán hagyjuk el a kiépített úthálózatot, míg túrázás közben szinte kizárólag terepen maradunk. Az autós navigátorok lefedettségtől függően tartalmazzák szinte az összes autóutat, de egyéb térképeket nem tölthetünk fel. A terepi GPS-ekhez viszont rendelkezésre állnak jó minőségű turistatérképek, amiket a szükséges lefedettségben feltölthetünk.

Vízállóság

A terepi vevőknél fontos szempont a víz- és ütésállóság, és nem csak a szemerkélő esőt kell elviselniük, hanem akár a vízbeejtést is. Az autós GPS-ek viszont ritkán kerülnek ilyen kényes helyzetbe, sokkal fontosabb a könnyű memóriabővítés (SD kártyanyílás) és a könnyű tölthetőség, ami viszont megnehezíti a vízálló kialakítást.

Univerzális vagy hibrid készülékek

A fenti szempontok alapján jól látható, hogy az univerzális GPS-ként reklámozott navigátorok mindenképpen erős kompromisszumot jelentenek a két felhasználási terület között, általában a méret, a kijelző és az akkumulátor tekintetében.

Konklúzió

Röviden összefoglalva, az autós nem (vagy csak nagyon korlátozottan) alkalmasak terepi használatra és fordítva is, a terepi vevők erős kompromisszumokkal használhatók autós navigációra. Ha szükségünk van mindkettőre, érdemes megfontolni két készülék beszerzését, túrázáshoz egy olcsóbb térképes, vízálló terepi vevőt, autózáshoz pedig nagy képernyős, könnyen kezelhető egy autós navigátort.