Akik figyelik az autós navigációs rendszerek és a webes térképes böngészok adattartalmának és szolgáltatásainak fejlodését, azok számára nem utópisztikus az a cél, hogy az ilyen megoldások egy valósághu, interaktív háromdimenziós környezetet varázsoljanak a tájékozódni kívánó utazó elé. De miért szorítkozzék mindez csupán a szárazföldre?

    Valóban, a vízi navigáció kissé mostohagyereknek tunik, legalábbis a kommersz eszközök területén, ahol a GPS pozíció többnyire ma is egy "buta" háttértérkép felett siklik, és a szoftver sem nyújt sokkal többet a menetirány, a sebesség, és a célhoz vezeto egyenes paramétereinek megadásán felül. Holott a hajós térképeken található információkat jócskán lehetne bovíteni, de a hatékonyság a most is szereplo adatok újszeru felhasználásával is növelheto.

    Ami pedig igazán a jövobe mutat, az egy interaktív, a meteorológiától a forgalomszervezésen át a kikötoi helyfoglalásig számos téren valósidoben kommunikáló rendszer. Mirol is van szó?

    A PDA készüléken, okostelefonon, vagy más mobil eszközön is böngészheto digitális térképek adattartalma ugrásszeruen nott az elmúlt idoben. Sorra jelennek meg az új navigációs szoftverek egyre részletesebb térképekkel. Az utcaszinten már teljesköruen feltérképezett tájakon új elemek kerülnek az adatbázisba, például részletes muholdfelvételek, vagy a jellegzetes épületek 3D modelljei.

    A fejlodés egyik diktátora a Google Earth böngészo, amely egyelore csak asztali számítógépen vagy laptopon keresztül használható, de a Volkswagennel közösen kísérleti szinten már beépített autónavigációs rendszerre alkalmazva is elkészítették, így a jövo a mobil verzió felé mutat. A Google Earth segítségével egy globális virtuális utazásra indulhatunk: a valósághu domborzat mellett az akár országnyi területekre is rendelkezésre álló, méter körüli vagy még jobb felbontású urfelvételeken a szomszéd úszómedencéjétol a sávok felfestéséig minden apró részletet felfedezhetünk.

    A képekre ezután olyan "rétegek" kerülnek, mint például az útvonaltervezésre alkalmas, részletes úthálózat, vagy a fényképekkel, leírásokkal kiegészített érdekes pontokat jelölo rajzszögek. Ezen felül más szolgáltatók aktuális adatait is megjeleníthetjük, így például bolygónk muholdakról észlelt felhozete vagy egy vitorlásverseny pillanatnyi állása is böngészheto a Google Earth-ben.

    Milyen lehetséges hajós alkalmazások valósíthatóak meg egy ilyen mobil információs rendszerrel? Az ötletek száma végtelen lehet, de eloször talán érdemes körülnézni a professzionális hajózási alkalmazások terén, ezen belül is a szárazföldihez közelebb álló folyami információs rendszerek között.

    A nagy folyami teher- és személyszállító hajók biztonságos közlekedését támogató fedélzeti navigációs eszközök rádión vagy muholdon keresztül pontosabb és megbízhatóbb GPS pozíciót szolgáltató kiegészíto helymeghatározó rendszerek adataihoz jutnak. A jármuvek folyamatosan tartják a kapcsolatot a parti egységekkel és a többi hajóval, melyek pozíciója megjelenik a képernyon, csakúgy mint a radarmuszer által jelzett természetes vagy mesterséges akadályok. Ha valaki nem, vagy nem elég pontosan ismeri a szembejövo vagy a saját hajó helyzetét, az egy szuk folyamszakaszban vagy egy kikötoi megközelítésnél végzetes lehet.

    Ritkábban ugyan, de forgalmasabb helyeken a tengerek, óceánok hobbi hajósai is nehéz pillanatokat élhetnek meg, ha például a vizuális navigáció során nem válik egyértelmuvé, hogy a hajók merre kerüljék egymást. Egy ilyen szituációban hasznos lehet, ha a szembejövo pozíciója és tervezett kitérési iránya a mi készülékünkön is megjelenik, és esetleg szövegesen vagy éloszóban is kommunikálhatunk.

    Egy másik fejlodési irány a vízi útvonaltervezési- és optimalizálási lehetoségek fejlesztése volna. A szárazföldön már jól beváltak az aktuális forgalmi helyzettel, tehát a dugókkal, útlezárásokkal is számoló dinamikus navigációs rendszerek. Ennek analógiájára a vízi útvonaltervezést is tovább lehetne fejleszteni. Manapság az eszközök jobbára csak az elore megadott fordulópontok közötti nyílegyenes navigációt támogatják, az áramlások és a szelek jobb kihasználása érdekében tett manovereket pedig a hajósra bízzák.

    Egy továbbfejlesztett tengeri navigációs rendszer úgy használhatná fel a térség aktuális (muholdas vagy földi adatátvitellel begyujtött) meteorológiai és áramlási adatait az optimális (leggyorsabb) útvonal kiszámítására, hogy az értékek menet közbeni megváltozása esetén automatikusan újratervezi azt. A rendszer a navigáció során természetesen figyelmeztetne az adott vízi jármure vonatkozó mélységi akadályokra is.

    A jövo kommersz vízi navigációs eszközei egy on-line információs rendszerhez is kapcsolódhatnának, amelyben a hajósok olyan szolgáltatásokat érhetnének el, mint például az elozetes helyfoglalás a kikötokben, szállásokon és éttermekben, vagy az ismeros hajók pozíciójának térképi megjelenítése és kapcsolatfelvétel azok legénységével. Végül ahhoz, hogy a fenti helyhez kötött adatok térképi vagy tájképszeru látványa is magas szintu legyen, már csak egy, a Google Earth-éhez hasonló mobil felületre van szükség.