Térképek beépített autós navigációra

Kütyü magazin, 2006. január 25. 11:14

Archívum: III. évfolyam 1. szám
Modern atlaszok - minden navigációs rendszer alapjai
 

Lassan már Magyarországon is aktuális téma az autókba gyárilag beszerelt navigációs rendszer, és az ehhez kapható térképek. Nem könnyu, se nem olcsó egy megfelelo navigációs térképet beszerezni, ezért ebben a cikkben megpróbálok hasznos információkkal szolgálni, megválaszolva a témában egyre gyakrabban felmerülo kérdéseket.

      Bárhova utazzunk is, az úti célunk eléréséhez nem árt ha tudjuk, hogy az úton éppen merre járunk. Lassan már a múlté azok az idok, mikor még útközben - sokszor helyismeret hiányában - szinte csak a régi jól bevált autós atlaszokra hagyatkozhattunk.

    A navigációs rendszerek kifejlesztésével megjelentek olyan "intelligens" térképek, amelyek nemcsak az út megtervezését és a háztól-házig navigációt teszik lehetové, hanem képesek a közlekedés aktuális helyzetérol érkezo információkat is kezelni (ezzel dinamikusan navigálni), sot még az érdekes pontokról (mint pl. hotelek) tárolt képekkel és videókkal is segíthetnek a legmegfelelobb úti cél kiválasztásában is.

    A hagyományos autós atlaszokhoz hasonlóan azonban a navigációs térképekbol is ajánlott legalább 2 évenként egy újat venni (hacsak nem szeretnénk félúton mondjuk egy zsákutcában landolni). Egy navigációs CD-n tárolt térképi adatbázis 15-20 %-a ugyanis évente megváltozik. A térképgyártók nemcsak hogy mindig újabb területeket digitalizálnak be, hanem a már korábban felmért területeket is rendszeresen bejárják, pontosítják a geometriát, ellenorzik a közlekedési szabályokat, az utcák neveit és a házszámokat. Emellett egy-egy újabb verzióba elobb-vagy utóbb (a hosszabb átfutási ido miatt általában nem rögtön a következo frissítésbe) belekerülnek a korábban észlelt hibák javításai is.

    Azonban nemcsak a térképfrissítések miatt célszeru egy új CD-t vásárolni, hanem mert gyakran a navigációs szoftver update-jét is tartalmazzák, amivel olyan újabb funkciók válnak elérhetové, mint például a jobb térképzoom vagy a kereshetoség postai irányítószámok szerint.

    Egy új térkép beszerzése azonban nem olcsó mulatság, minden egyes újonnan vásárolt navigációs CD közel 150 euróba kerül, egy (Nyugat-)Európa DVD ára pedig 250 eurótól egészen 500-600 euróig is terjedhet. Bár ezek közel sem tartalmazzák a teljes úthálózatot, jelenleg (2004. 02. - a szerk.) csak Németország, Ausztria, Svájc, a BENELUX államok és Nagy-Britannia lefedettsége teljes, a többi országban csak a nagyobb városokban és a turisztikailag fontos területeken lehetséges a legrészletesebb szintu navigáció.

    Bár csak két cég van a világon, amelyek térképekkel látják el a navigációs rendszereket, egy megfelelo navigációs CD (vagy DVD) beszerzése azonban mégsem olyan egyszeru. A navigációs rendszerek gyártói más-más formátumot használnak, és ez megakadályozza, hogy a CD-ket tetszés szerint bármely rendszerben használhassuk. Ezért is fontos, hogy ismerjük az autónkban a gyárilag beépített navigációs rendszer platformját, azaz azt a navigációs bázist, amit az eszköz gyártója használ. A navigációs CD-nek is az az egyik legfontosabb ismérvük, hogy melyik platformok alatt kompatibilis.

    A helyzetet tovább bonyolítja még, hogy a navigációs rendszerekben - platformoktól függoen - általában vagy csak az egyik, vagy csak a másik térképszoftvergyártó térképeit használhatjuk.

    Tekintsünk vissza egy kicsit a múltba, hogy miként is alakult ez ki!

    Európában, az elso navigációs rendszerek kifejlesztése a Bosch és a Philips nevéhez fuzodik, amelyek - akkor még az egységes digitális úttérképek hiányában - jelentos részt vállaltak a navigációs térkép szabványának (GDF, Geographic Data File) kidolgozásában, és a térképszoftverek fejlesztésében. Ehhez két konzorciumot alapítottak: az EDRA-t (European Digital Road Association) és az EGT-t (European Geographic Technologies).

    Az elobbit három cég alkotta: a Bosch Data, amely Németország, Ausztria és Svájc digitális úttérképét készítette, a Tele Atlas, amely a BENELUX államok úthálózatát digitalizálta, míg az ETAK Nagy Britanniában és az Egyesül Államokban készítette térképi adatbázisát. A három cég azóta már Tele Atlas néven egyesült.

    Az EGT-t a Philips alapította, amely a digitális térképi adatbázisának létrehozásához az amerikai Navtech (Navigation Technologies) licenszét használta (Philips a Navtech egyik legjelentosebb befektetoje). Az EGT késobb felvette a Navtech nevet, amit 2004-ben Navteq névre változtattak.

    Azóta ez a két világcég uralja a navigációs térképek piacát, és már az alapításuk óta konkurenciái egymásnak. Bár mind a két cég adatbázisa a GDF adatformátumra épül, a digitalizálás és a terepi felmérés során azonban eltéro módszereket alkalmaznak, így térképeik sem kompatibilisek egymással.

    Mivel ez a két térképszoftvergyártó cég szorosan kötodik a navigációs rendszerek kifejlesztésében élenjáró két vállalathoz, így értheto, hogy a Tele Atlas a Bosch, azaz az autóipari szórakoztatótechnikával foglalkozó leányvállalatának, a Blaupunktnak a TravelPilot navigációs rendszeréhez, míg a Navteq a Philips által kifejlesztett CARIN (CAR Information and Navigation) rendszeréhez szállítja a térképet. Ez az együttmuködés a kezdetekben még olyan szoros volt, hogy pl. Németországban (Hildesheimben) a Blaupunkt és a Tele Atlas egy épületben dolgozott.

    A 90-es évek elejére már szériaérett navigációs rendszereket aztán elkezdték az autógyártók is beépíteni a gépkocsikba. A BMW pl. a CARIN rendszert választotta, és 1994-ben világelsoként kínálta a luxusautójához, mint gyári extra (természetesen Navteq térképpel). A Mercedes és az Audi viszont a Blaupunkt TravelPilot rendszerét építette be luxusjármuveibe, amelyeket így a Tele Atlas látott el térképekkel. Ez a helyzet egyszeruen átlátható volt, hiszen kezdetben még csak ez a két navigációs platform létezett.

 

Tele Atlas navigációs térképek Trevel Pilot DX platform alá

   A '90-es években készült autók nagy részébe TravelPilot alapú navigációs rendszerek kerültek, amelyek akkor még talán a legjobbaknak számítottak. Idoközben a Blaupunkt kifejlesztett még egy újabb platformot (TravelPilot DX), amivel már lehetoség nyílott a dinamikus navigációra is. A két rendszer azonban nem kompatíbilis egymással!, és más adattömörítést is használnak. Míg egy régebbi TravelPilot rendszerbe Németország térképe például csak 3 CD-re fér rá, addig az újabb TravelPilot DX-hez már elég egy CD is.
 
    A gyárilag beépített rendszereknél - mint pl. a Mercedes COMAND, az Audi Navigation Plus vagy a Volkswagen MCD, MFD - kívülrol nem lehet megkülönböztetni, hogy melyik TravelPilot alapú (általában 2000-tol már csak DX), ezért egy navigációs CD vásárlásához fontos ismerni az autó pontos gyártási idopontját is.

   A TravelPilot (és DX) rendszerekhez kizárólag a Tele Atlas szállít térképet. Ez alól csak a 2002-es Franciaország CD volt a kivétel, amikor a Navteqnek jobb minoségu térképet sikerült készíteni (beszerezni) Franciaországról, de a Tele Atlas ebben is gyorsan behozta lemaradását, ami meggyozte az autógyártókat.

    Blaupunkt azonban egyre jobban lemaradt a fejlesztésekben. Az új - és a navigációs rendszerek esetében nagyon fontos - modelleknél az autógyártók a konkurens plattformokat részesítették elonyben, így a Mercedes S osztályba a Siemens, a Mercedes E osztályba és az új Audi A8-ba pedig a Beckert választották (mind a három DVD alapú). 

  



Tele Atlas CD Becker Traffic Pro rendszerekbeNavteq CD Audi 30 APS (Mercedes) rendszere

    Egyébként a Becker gyártja jelenleg a legjobb rádiónavigációs rendszereket, amelyeket gyárilag beépítve szintén egyre több autóhoz kínálnak. 2004 elejétol pedig az Audi középkategóriás modelljeiben már az a japán gyártó (Aisin) vette át a helyet, amely eddig a Toyotának és a Lexusnak készített navigációs rendszereket. Mivel a Tele Atlas korábban nem szállított ezen gyártók közül egyiknek sem térképet, így a Navteqnek sikerült olyan területre betörnie, ahol eddig a konkurense volt az egyeduralkodó. Bár nem valószínu, hogy ez sokáig így marad. 2004 elso negyedévétol már kaphatók lesznek Tele Atlas DVD-k a Becker és a Siemens rendszerekbe is, és akkor majd a Mercedes várhatóan újra a korábbi térképszállító partnerét fogja választani.
 
    A Philips Carin rendszer története is érdekesen alakult. A Philips Car System (a Carin navigációs rendszer fejlesztoje) többszöri tulajdonváltás során a Siemens VDO csoporthoz került, a Carin név pedig idoközben a VDO Daytonra változott, miközben az újabb fejlesztésu rendszerek teljesen kompatibilisek maradtak a régi Carinnal.



Navteq CD VDO Dayton platform aláNavteq CD BMW rendszerekbe


    A VDO Dayton navigációs rendszereket (a BMW, Citroen, Renault, Rover és a régebbi Opel modellekben) gyárilag Navteq térképpel látják el. Ez a szoros együttmuködés még a Philips/Carin idokre vezetheto vissza. Amennyiben nem lennénk teljesen megelégedve vele, ma már választhatunk hozzájuk Tele Atlas térképeket is.
 
    A VDO Dayton mellett a Siemens is fejleszt navigációs rendszereket, amelyeket megtalálhatunk többek között az Alfa Romeokban, Lanciákban, Porschékban, a '99 után gyártott Opelekben és már a Mercedes S osztályban is.
   Tele Atlas CD VDO Dayton platformhoz

    Bár a VDO Daytonnal együtt egy cégcsoporthoz (a Siemens VDO-hoz) tartoznak, mégsem kompatíbilisek egymással, sot, hogy a helyzetet még tovább bonyolítsák, a Siemens rendszerek egymás között sem kompatíbilisek, így meg se próbáljuk egy Opel navigációs CD-t mondjuk egy Alfa Romeoban használni.
 
    A legtöbb autógyártó ma már nem kötelezi el magát csak egyféle navigációs platformnak, a különbözo modelljeikbe általában különbözo rendszereket is építenek be, sot elofordulhat, hogy egy modellcikluson belül váltanak egyikrol a másikra. Ezért mielott egy navigációs CD-t (vagy DVD-t) vásárolnánk nemcsak azt szükséges róla tudnunk, hogy melyik autógyártó melyik modelljében használható, hanem fontos lehet hozzá az autó pontos gyártás idopontja is.
 
    A navigációs CD-k tartalma természetesen nem lehet mindig napra kész, aktualitásuk általában egy több hónappal korábbi állapotnak felel meg. Mivel közvetlenül egyik navigációs rendszerbe sem kompatíbilis a Navteq vagy a Tele Atlas térképei, ezért ezeket elobb le kell fordítani a rendszer belso formátumára.
 
    Ezt a konverziót a navigációs rendszer gyártója (és egyben a konverziós szoftver fejlesztoje) végzi, amely egy rendkívül költséges és idoigényes folyamat, nem is beszélve az azt követo tesztelésekrol. Így egy ország CD esetén 3 hónapig is tarthat, egy Európa DVD-nél pedig elérheti akár a 6 hónapot is, amíg elkészül a végleges navigációs térképszoftver.
 
    A konverzió magas költségeivel magyarázható az is, hogy még a legelterjedtebb navigációs rendszerekhez is legfeljebb csak 2 frissítés készül évente, pedig a térképgyártók lehetoséget biztosítanak akár évi többszöri frissítésre is.
 
    Bár a gyártók folyamatosan aktualizálják a térképeiket, de bizonyos határidokre (ún. release stop) mindig elkészítenek egy update-elt, leellenorzött és kitesztelt "végleges" térképet, amit aztán a legkülönfélébb alkalmazásokhoz kínálnak, és az már csak a navigációs rendszer gyártójától függ, hogy ezekbol az alkalmakból mennyivel kíván élni. Mivel a konverziót az eladott navigációs térképek számától függetlenül ugyan úgy ki kell fizetni, így elofordulhat, hogy egyes ritkább rendszerekhez csak évente, vagy esetleg csak kétévente készül egy új navigációs CD (vagy DVD).

    A gyárilag beépített rendszereknél elofordul, hogy az autógyártó maga végzi el a térképkonverziót, már amennyiben rendelkezik a konverziós szoftverrel. Egy BMW navigációs rendszerbe (VDO Dayton) például 4 gyártó is kínál térképszoftvert. A BMW és a VDO Dayton a navigációs térképeihez a Navteqtol vásárolják a térképet, a konverziót pedig maguk végzik. Így fordulhat elo, hogy egy Renault navigációs rendszerhez (ami szintén VDO Dayton alapú) nyugodtan vehetünk egy BMW navigációs térképet.

    Emellett a VDO Dayton mind a Navteqnek, mind a Tele Atlasnak külön-külön is bekonvertálja a térképeiket a saját belso formátumára, amit aztán a térképgyártók a saját nevük alatt forgalmaznak. Egyes távol-keleti autókba (pl. Toyota, Nissan) viszont csak közvetlenül az autógyártótól vásárolhatjuk meg a térképet.

    Ma már egyre inkább úgy tunik, hogy a navigációs térképek területe nem az egységesítés felé halad. Míg korábban egyértelmunek látszott, hogy az azonos  navigációs platformokkal rendelkezo autókban a térképek korlátlanul cserélgethetok voltak (ez ma is igaz a Bluapunkt, a VDO Dayton és a Magneti Marelli rendszerekre), addig az újabb platformoknál ezzel már vigyázni kell! Nemcsak a Siemens, hanem már a Becker rendszereknél sem kompatibilisek a CD-k egymás között. A Mercedes jelenleg pl. kétféle rádiós navigációs rendszert kínál: az ASP 30 és az APS 50. Bár mind a ketto Becker alapú, mégis más formátumot használnak, így ezekhez kétféle CD-t is kínálnak.

    Korábban sokan arra számítottak, hogy a navigációs rendszerek széles köru elterjedésével a térképek ára majd elfogadható szintre csökken. De ennek pont az ellenkezoje történt. Ez nagy részben a térképi konverzió magas árával magyarázható, és mint láttuk, egyre többféle rendszerhez - a kompatibilitás hiánya miatt - egyre több konverzió szükséges.

    Történtek kísérletek egy egységes formátum megteremtésére, és ebben a Navteq jutott a legmesszebb. Kifejlesztette az SDAL (Shared Data Access Library) platformfüggetlen formátumot, aminek a lényege, hogy az SDAL konverziót a Navteq maga végzi el, a navigációs rendszer gyártója pedig licenszeli a compiler szoftvert. Ezután már nincs szükség semmilyen további konverzióra, mert bármelyik SDAL formátumú térkép kompatíbilis a rendszereibe.

    A várakozásokkal ellentétben azonban mégsem terjedt el az a formátum széles körben, jelenleg csak a Mazda (Panasonic), a Saab és a Citroen (auto-PC) gyári rendszereiben találhatjuk meg. Ennek oka, hogy a navigációs rendszerek gyártóinak nagy üzlet saját konverziós szoftvert fejleszteni, és a konverziót pedig maguk elvégezni, és errol úgy tunik, nem akarnak lemondani. Így sajnos nem nagyon számíthatunk arra, hogy a jövoben olcsóbbá válnának a navigációs térképek.

Nyíro Ottó     

A cikk nyomtatásban a GPS Magazin 2004. február-márciusi számában jelent meg.

A gyári rendszerek tételes felsorolását és kompatibilitását a szerzo a GPS Magazin 2004. április-májusi számában foglalta össze. E táblázat frissített változatát hamarosan itt is közzétesszük.

Kapcsolódó oldalak:

Fedélzeti navigáció magyar térképpel

VDO magyar térképpel