Európa új navigációs korszakot nyit
Joggal tekintheto mérföldkonek az esemény, hiszen a mai nappal az amerikai GPS és az orosz GLONASSZ mellett az európai Galileo muholdas navigációs rendszer is megjelent a világurben. A GIOVE-A sikeres beüzemelésével elkezdodhetnek a pályamenti tesztek.
Az elozetes menetrendnek megfeleloen, közép-európai ido szerint reggel 6 óra 19 perckor a kazahsztáni Bajkonur mellol egy Szojuz-Fregat rakétával sikerrel fellotték, majd röviddel 10 óra után végleges pályájára állították a GIOVE-A kísérleti muholdat. A kezdeti pályamenti muveletek keretében - a vártnál valamivel hamarabb - a földi irányítóknak sikerült észlelni a muhold jeleit. A fedélzeti berendezések beüzemelése és a muhold mindkét napelemének kiterítése megtörtént, így a GIOVE-A megkezdheti küldetését.
A most felbocsátott elso kísérleti muholddal elvégzendo feladatok közé tartozik a Galileo navigációs szignáljainak, valamint a két fedélzeti rubídium atomórának a tesztelése. A végleges Galileo holdakon pontosabb idomérésre alkalmas, és ezáltal precízebb helymeghatározást biztosító passzív hidrogén mézerek is lesznek. Ezek urbéli tesztelése a jövo év tavaszán felbocsátandó GIOVE-B kísérleti muholddal lesz lehetséges. A GIOVE holdaknak legkésobb nyárig a Nemzetközi Távközlési Unió elvárásainak megfelelo szignálokat kell sugároznia a Galileo számára fenntartott frekvenciákon. A GIOVE-A további feladata, hogy felmérje a 23 258 km magas, és az Egyenlítovel 56 fokos szöget bezáró urbéli körpálya mentén (a késobbi Galileo-holdak muködési környezetében) fellépo sugárzást.
A GIOVE-A (korábbi nevén GSTB-V2/A) muholdat a brit Surrey Satellite Systems készítette Guildfordban, együttmuködve a városka egyetemi kutatóhelyével. A mikromuholdak készítésére specializált brit uripari "kisvállalkozás" a mostani, 660 kg-os ureszközzel történetének legnagyobb méretu, és legnagyobb sikert hozó muholdját készítette el. A holdon egy plakett állít emléket a tavalyi szökoár áldozatául esett fiatal tervezomérnöknek, Tom Fairbairn-nek.
A kísérleti muholdak után a végleges Galileo-holdak közül eloször négyet terveznek pályára állítani 2008-ig, amelyek segítségével a pályamenti tesztek lezárhatók. Az urszegmens tejes kiépítésére ezt követoen kerül sor, eloreláthatólag 2010-ig.
Ha a polgári célú európai muholdas rendszer teljessé válik, akkor a 24 darab (addigra részben modernizált) amerikai GPS hold mellett 30 Galileo muhold áll majd rendelkezésre, nem beszélve az orosz GLONASSZ rendszer 24 tervezett holdjáról. A Galileo rendszer beindulásával párhuzamosan, várhatóan 2008-tól megjelennek majd az általános célú GPS-Galileo- (és esetleg GLONASSZ-) vevok, melyekkel pontosabbá, és kedvezotlen (pl. nagyvárosi) környezetben használhatóbbá válik a muholdas navigáció.
A Galileo rendszer nagyobb önellenorzo képességgel rendelkezik, ezért megbízhatóan használható a kritikus légi, vízi vagy szárazföldi alkalmazásokban, és speciális szolgáltatásokat nyújt majd többek között a segélyhívó rendszerek és a kereso-mento alakulatok számára, valamint a veszélyes áruk követése, az útdíjszedés, az intelligens forgalomszervezés és a helyfüggo szolgáltatások területén.
Az EU a privát szektor bevonásával, az uriparban érdekelt európai óriásvállalatok (EADS, Thales, Alcatel, Inmarsat, Finmeccanica, AENA, Hispasat) részvételével valósítja meg a gazdasági haszonnal kecsegteto, és a számítások szerint mintegy 150 000 európai munkahelyet teremto Galileo-programot.
Kapcsolódó oldal:
A GPS Magazin Galileo-hírei