"… hasznos légyen az erdõk megtartásában a nagy gondviselés, nemcsak azért, hogy a fa házépítésre, melegítésre, étel-ital fõzésre és a házi sötétség mérséklésére igen jó volna, hanem azért is, hogy fa nélkül sem só-aknák, sem pedig arany, ezüst, vas és más lágyabb vagy keményebb érczeket termelõ bányák úgy szintén jeles kézi mesterségek és fábrikák nem míveltethetnek" szól Mária Terézia erdõrendtartása 1769-bõl. Erdeink léte saját jólétünk záloga. Az erdõ fontos szerepet tölt be a szénháztartás szabályozásában, és a klímavédelemben. Alapvetõ szerepe van a biológiai sokféleség megõrzésében, tájképvédelemben, talaj-,levegõ-, és vízvédelemben. Pihenésünk egyik helyszíne is sokunk számára az erdõ. Gazdasági értelemben pedig fontos megújuló nyersanyag, melyet szívesen használunk, építõanyagként, csomagolásra, bútoraink alapanyagaként, fûtésre, elektromos áramtermelésre és még számos területen.

Milyen tevékenységek zajlanak az erdõben? Ott, ahol még nem volt, erdõtelepítéssel hozunk létre erdõt. A Nagyalföld homokján így létesültek erdõk a háború utáni évtizedekben, és ez a feladat vár az elkövetkezendõ években a mezõgazdasági termelésbõl kivont területek hasznosítására. Az erdõket fiatal koruktól kezdve nevelni kell, meg kell védeni a kártevõktõl. Összhangba kell hozni az erdõben élõ állatok és az erdõ viszonyát a vadászat, vadgazdálkodás segítségével. Az erdei állatok etetéséhez a vadföldeken mezõgazdasági tevékenység folyik a szükséges táplálék részbeni elõállítására, hogy a vad ne csak az erdõt használja táplálékul. Az idõs faállományt ki kell termelni, hogy gazdaságilag értékes faanyagot nyerjünk, majd ezt követõen az erdõt fel kell újítani. Azokat a fajokat, melyek a létért folytatott harcban lemaradnak, meg kell óvnunk a természetvédelem eszközeivel. Utakat, hidakat kell építeni a faanyag szállításához. A megtermelt faanyagot el kell adni, vagy fatermékekké feldolgozni. Nem utolsó sorban a parkerdõk, arborétumok, erdei vasutak üzemeltetése aktív erdei pihenésünket szolgálja.

Többcélú erdõgazdálkodásunk tervszerûen felügyelt módon valósul meg. Az erdészeti tevékenységet az erdészeti szakszolgálat és igazgatás tervezi és hatóságként igazgatja. Tíz évente üzemtervek készülnek. Az üzemtervek alapján az erdõgazdálkodók éves terveket készítenek, amelyeket az erdészeti, természetvédelmi, vadászati szakhatóságok jóváhagynak és végrehajtásukat ellenõrzik. Ma meghatározóan 22 állami tulajdonban lévõ részvénytársaság gazdálkodik. Emellett a természetvédelem, magán-gazdálkodók, mezõgazdasági üzemek is folytatnak erdõgazdálkodási tevékenységet.

Magyarország 1,9 millió hektár erdõterülete az ország 19%-át borítja. A területen mintegy 400 ezer térbeli egységet, erdõrészletet képzeljünk el, amely átlagosan 4 hektárt (200x200 méter) jelent erdõrészletenként. Egy erdõrészletben tíz évente történik adatfelvételezés az üzemtervezés során. Ilyenkor részletenként több, mint 100 adat felvétele és aktualizálása történik meg. Ez az adatbázis erdeinkrõl az Erdõállomány Adattár. Nyilvántartásba kerülnek az erdõleírás adatai, többek között az erdõrészlet talajtani viszonyai, klímája, fafajai, a fafajonkénti törzsszám, átmérõ, magasság, fatérfogat, az évenkénti fatérfogat gyarapodás, azaz a növedék. Ez utóbbi például országos viszonylatban úgy képzelhetõ el, hogy másodpercenként egy 73 cm élhosszúságú fakockával megegyezõ faanyaggal gyarapodnak erdeink.

Az Adattár tartalmazza a tíz évre tervezett fakitermelési lehetõségeket és az erdõfelújítási elõírást. 1975-tõl az adatok feldolgozása számítógéppel történik.

Az erdõtérképek szintén az üzemtervezés során kerülnek felújításra. 1997-ben megkezdõdött az erdõtérképek digitalizálása. Ma már a teljes országot lefedõen rendelkezésre állnak az 1:10000 méretarányú térképekrõl elõállított digitális vektortérképek is. A térképek felújítása korszerû adatgyûjtési és feldolgozási technológiával történik. Évente az ország 1/10-ed részérõl légifényképek készülnek. Ezekbõl a felvételekbõl ortofotót állítanak elõ. A felújítandó térképet összevetik a légifelvételekkel, szükség esetén GPS és földi felvételekkel, helyszíni mérésekkel kiegészítik, és a kataszteri térképek alapján elõállítják az új erdõtervi térképeket. A GPS mérésekre térinformatikai adatgyûjtõ GPS-t használnak elõfizetéses mûholdas korrekcióval. Fedett területen - erdõ esetében ez fokozottan igaz - a jelenleg elérhetõ valós idejû korrekciók korlátozottan alkalmazhatók GPS mérések esetében. Ezt a problémát utófeldolgozással lehet áthidalni. Az Adattár és a térképek központi adatbázisban vannak az Állami Erdészeti Szolgálat (ÁESZ) budapesti központjában.

Az erdõgazdálkodók a szerteágazó tevékenység végzése során korszerû informatikai eszközöket használnak a termelési rendszerükben, melyben a térinformatika nélkülözhetetlen szerepet kap. A térinformatika bevezetése ezekbe a rendszerekbe üzemszerûen a digitális térképek elõállításával egyidejûleg indult el. A szakmai feladatokat támogató szoftverek megjelenésével a vállalati folyamatokba beépült, a termelésirányítási rendszer részévé vált. A rendszer alapadatbázisát a digitális erdészeti üzemi térképek és az Erdõállomány Adattár aktualizált adatai képezik. Erre épül a gazdálkodói GIS rendszer. A rendszer lehetõséget ad az erdészeti feladatok elvégzése során a nagymennyiségû és összetett helyzeti és leíró adatok együttes kezelésére. A tervezés, nyilvántartás és az elemzés ebben a sokdimenziós térben igencsak összetett feladat. A térinformatika alkalmazási területe kiterjed a fakitermelési lehetõségek térbeli tervezésére. Alkalmazzák az erdõfelújítások, fakitermelések területi nyilvántartásában, az elvégzett munkák erdõrészlet szintû nyomonkövetésére, a munkaszervezésben, a hatóságok felé történõ adatszolgáltatásra, gazdálkodási térképek karbantartására, vadászat-szervezési térképek készítésére és még számos területen.

Egyik leggyakoribb feladat a területmeghatározás. Az erdõgazdálkodásban a területi adatok meghatározóak. A korszerû természetszerû erdõgazdálkodás során a hagyományosan a gazdálkodás szempontjai szerint kialakított erdõrészletek tovább aprózódnak. A 'tarvágásokat', ahol nagyobb területeket kezeltek egybefüggõen, felváltja a természetszerû erdõgazdálkodás. Az idõs erdõ letermelése hosszabb idõ - akár 30 év - alatt valósul meg fokozatosan. Ezzel egyidejûleg az éves munkák rengeteg kis területet érintenek. Ezeket a területeket nyilvántartani és a terepen is azonosítani ma a GPS technika segítségével lehetséges. Egyszerû szenzorral, EGNOS korrekcióval, megfelelõ terepi szoftver segítségével néhány százalékos területmeghatározási pontosság érhetõ el, ami az elvárásokat kielégíti. A területek felmérése után a GIS rendszerben ezek a felmérések 'helyükre kerülnek', így több tíz év távlatában is visszakereshetõek.

A gazdálkodás éves tervezése során összetett térbeli és gazdasági optimalizálási folyamat valósul meg. Az erdõvel úgy kell gazdálkodni, hogy az erdõvagyon összességében ne csökkenjen, hanem gyarapodjon. Az erdõgazdálkodó részére a fakitermelés nyújtja a legnagyobb üzemi árbevételt. Kitermelésre az üzemtervi 10 évre meghatározott lehetõségek állnak rendelkezésre. Ezzel kell gazdálkodni a tíz éves idõtartamra elosztva úgy, hogy a természet és az ember érdekeit védõ korlátokon belül a gazdasági maximumot is biztosítsa.

Az éves tervek végrehajtásában a mûszaki szakemberek számára nyomtatott és kézi számítógépeken megjelenõ térképek állnak rendelkezésre. Vágás-szervezési térképek, erdõfelújítási térképek, vadászati térképek segítik a gyors információhoz jutást a terepen is. A kézi számítógépek elterjedésével elindult az elektronikus terepi adatfeldolgozás is. A Pilisi Parkerdõ területén a budai és pilisi hegyeket járva találkozhatunk az erdei rakodón lévõ faanyagba ütött vonalkód bilétákkal. Ezek a kereskedelemben már megszokott egyedi azonosítók kísérik végig az erdei termékeket is. Kézi számítógépekkel erdei körülmények között a terepen egyszer rögzítik a tétel jellemzõit (átmérõ, hosszúság, köbtartalom). A feldolgozás ettõl fogva automatikus. GPRS kapcsolaton keresztül akár az erdõbõl az erdõgazdaság központi adatbázisába kerülhetnek az adatok. A fakereskedõ ettõl kezdve naprakész információval rendelkezik és pontos készletnyilvántartás valósul meg.

A vállalati rendszer térbeli adatmodellje teszi lehetõvé a vállalati adatok összekapcsolását, az összetett elemzés megteremtését. Az erdõ adatokon kívül számos, nem erdõrészlet alapú adatra van szükség. Ilyenek a földrészletek helyrajzi számaihoz kapcsolódó ingatlan-nyilvántartási adatok, a tulajdoni lapok. A tulajdonos, legyen állami vagy magán, a saját területére vonatkozóan ad megbízást erdõgazdálkodásra és kér arról információkat. Az uniós föld alapú támogatások a MePAR földügyi rendszerben az ún. fizikai blokkra, mint területegységre vonatkoznak. Mindezeket az adatbázisokat a vállalati rendszerben a térinformatika integrálja egységes nyilvántartássá.

A napi munka során felmerülõ kérdésekben a térbeli nyilvántartások számtalan nem tipikus felhasználási területen nyújtanak a szakembereknek megoldást. Ezen felhasználások közé tartozik például az utóbbi években gyakori, településeket elkerülõ útszakaszok építésénél felmerülõ kérdések. Mekkora fatömeget érint a tervezett nyomvonal, engedélyezési eljárásban védett területet érint-e? Erdõterületen belül a szállítási útvonalak nyomvonalának tervezése térinformatikai támogatással készül. A nyomvonal tervezéséhez az elkövetkezendõ évtizedekben szállítandó faanyag mennyisége, a terepviszonyok, természetvédelmi korlátok és egyéb paraméterek szolgálnak bemeneti adatként. A végeredményt tekintve több alternatívában elõállított tervek állnak elõ.

Az erdei pihenést, rekreációt szolgáló közjóléti tervezési és információs adatok elõállításában is segítséget nyújt a térinformatika. Kerékpár- és sétautak kijelölésére, erdei berendezések nyilvántartására és információs tájékoztató táblák készítésére számos felhasználást említhetünk.

Nem kapnánk reális képet az erdészet térinformatikai vonatkozásairól, ha nem fogalmaznánk meg problémákat is. Ezek a továbblépés jövõbeni irányai. Mint sok ágazat, az erdészet is küzd a heterogén térképi adatokkal. Elsõsorban a térképek karbantartásában jelentkezik a probléma. A drága pénzen megvásárolt térképekbõl összeállított GIS adatbázisban az egymásra épülõ térképek változásait nehéz nyomon követni. Gyakran kialakul a térképi adatokat szolgáltatóktól való elszakadás, az erdõgazdálkodó párhuzamosan kénytelen saját maga terepi mérésekkel és plusz költséggel nyilvántartását karbantartani.

Erdei kirándulásunk végén bízunk abban, hogy a térinformatika is a maga eszközeivel az erdõ és mindannyiunk gyarapodását szolgálja.

A fenti cikk nyomtatásban is olvasható a GPS Magazin 2004/6. számában