Készülnek az elso Galileo-kompatibilis vevok A bemutatott megoldás prototípusként szolgálhat a következo években megjeleno kézi vevok számára. A kiépítés alatt álló Galileo és a most is fejlodo GPS globális rendszerek együttes használata a profi és amator felhasználóknak egyaránt nyereség.
A professzionális GPS megoldások készítésével foglalkozó kanadai NovAtel a közelmúltban sikerrel mutatta be kettos üzemmódban muködo vevojét. A Kanadai Urügynökség megbízásából 2004 óta fejlesztett vevo képes a Galileo és a GPS rendszerek jeleinek együttes vételére. A megoldás "éles" próbájára az elso Galileo-hold fellövését követoen kerülhet sor, valószínuleg a következo év elejétol. A 30 holdból álló Galileo rendszer teljes kiépítettségét az elmúlt évek során fokozatosan egyre késobbre jósolták, jelenleg 2010-12 körül várható a rendszer elkészülte.
Az elkövetkezendo években ennek megfeleloen egyre nagyobb számban jelennek majd meg a piacon az olyan helymeghatározó eszközök, amelyek mindkét globális rendszer használatára fel vannak készítve. Az önálló európai helymeghatározó rendszer tervezésekor elsorendu szempont volt, hogy azt az amerikai GPS-szel együttmuködve, az utóbbit kiegészítve is lehessen használni. (Itt megjegyezzük, hogy az orosz GLONASSZ rendszer reménybeli fejlodésével ezen holdak alkalmazásának is lehetnek perspektívái.) A Galileo és GPS jelek együttes vételére alkalmas vevo sokkal több hold alapján lesz képes pozíciót számolni. A kialakuló kedvezobb geometriai elrendezés, valamint a szuk utcákkal jellemzett nagyvárosi környezetben is kello számban látható holdak megkönnyítik, illetve pontosabbá teszik a helymeghatározást.
Egy Galileo hold képe (forrás: ESA)
A holdak számának növekedésén túl egy másik elony a jelek több frekvencián történo sugárzása. A légkör egy töltött részecskékben gazdag, és pontról-pontra, valamint idorol-idore változó állapotú rétegében, az ionoszférában ugyanis a muholdak által kibocsátott rádiójelek eltérítodnek, illetve lelassulnak. Ennek következtében a vevo által mért távolság a muholdtól a valóságosnál nagyobb lesz, amely a pozíció pontatlan meghatározását eredményezi. Szerencsére e réteg késlelteto hatása a rádiójel frekvenciájától függoen változó mértéku. Egyidejuleg több frekvencián észlelve az adott holdról érkezo jeleket, az ionoszféra hatását pontosabban figyelembe lehet venni, mellyel a helymeghatározás pontossága is javul. A kétfrekvenciás mérés lehetosége eddig csak a drággább GPS eszközök esetében volt meg, az általános kézi vevok ma is egy frekvenciát használnak. A most bemutatott kanadai megoldás a Galileo-nak a jövoben mindenki számára hozzáférheto frekvenciáin (E5a ill. L1) dolgozik, így lehetoség van a kétfrekvenciás mérésre, de ugyanakkor GPS jelek vételére is képes.
A Galileo által használt frekvenciák (forrás: ESA)
A Galileo kiépítésével párhuzamosan modernizált GPS jelszerkezet (új L5 civil frekvencia és kód, valamint új civil kód az L2 frekvencián) eredményeként a GPS rendszer esetében is pontosabb helymeghatározásra lesz mód az átlagos felhasználók számára. A GPS rendszer fejlesztési tervei szerint 2013-ra egy önálló, standard GPS vevovel 1-5 méteres pontosság várható. Az integritás monitoring céljaira a hasonló pontosságot biztosító DGPS rendszerekre azért továbbra is szükség lesz. A professzionális felhasználók részére adott lesz akár a három fázisú mérés (L1, E5a, E5b) lehetosége is, RTK mérés esetén pedig a jel visszaállítása válik gyorsabbá a jelvesztés (pl. híd alatt) után.
A BlockIIF GPS muhold a modernizált jelszerkezet szerint sugároz
Az általános, gyalogos vagy autós navigációra tervezett vevok fejlodése nagyban függ attól, hogy milyen költségek árán tudják a gyártók az új lehetoségeket kihasználó, összetettebb vevoket eloállítani. Reméljük, hogy amint a WAAS/EGNOS elokészítettség is mára alapfunkcióvá vált, úgy a Galileo és a modernizált GPS rendszerek által biztosított új lehetoségek is szinte minden vevoben kiaknázásra kerülnek majd.
Kapcsolódó oldalak: