 |
Kutatómunka az Antarktiszon Talán kevesen tudják, hogy a Déli-sarkot elért két honfitársunkon kívül, a 2005-ös antark-tiszi nyár kedvezo körülményeit kihasználva egy másik magyar pá-ros is a zord kontinens jegére lépett. Céljuk a nyugat-antarktiszi King George-szigeten 1998-ban elkezdett magyar kutatómunka folytatása volt. A két geográfus, Bugya Éva és Dr. Nagy Balázs a felmelegedés hatására jégmentes felszínuvé vált területek forma-kincsét, felszínformáló folyamatait, üledékképzodését elemzi. |
Elozmények
Az Antarktiszi-félsziget mentén elterülo, jéggel borított King George-sziget a jeges kontinens kicsinyített mása. A zord klímájú sziget szinte az Antarktisz minta-laboratóriuma napjainkban. Minden antarktiszi jelenség, sarkvidéki jellegzetesség megfigyelheto e térségben, s a változatos kutatási lehetoségek, jó megközelíthetoség következtében az állandó antarktiszi kutatóállomások tekintélyes része is ide települt.
A magyar vonatkozású antarktiszi geomorfológiai kutatások 1998-ra nyúlnak vissza, amikor Nagy Balázs a 22. Lengyel Antarktiszi Expedíció résztvevojeként száz napot töltött a King George-szigeten. E gyorsan változó, különleges tundrára vezetett 2003-ban a "Fagyos Oázis" magyar Antarktisz-expedíció is, ennek során sátortáborból kiindulva végeztek kutatásokat a nyár 3 hónapjában. A megkezdett, hosszú távúra tervezett vizsgálatokat, állapotfelméréseket követo "monitoringot" folytatva 2005 elso napjaitól - koreai-magyar együttmuködés keretében - a sziget King Sejong kutatóállomása volt a bázisuk.
A King Sejong kutatóállomás
A megfelelő pontosságú, nagy komplexitású monitoring ma már GIS alapokon nyugszik. Én kaptam a megtisztelo feladatot, hogy ennek muszaki hátterét biztosítsam.
Terepi térinformatika extrém körülmények között
Az utazás elott a rendelkezésre álló – mint utóbb kiderült, nem túl pontos – 1:10 000-es méretarányú topográfia, geomorfológiai, geológiai térképek és a korábbi mérések felhasználásával ArcView 3.3, MapInfo professional 7.0, Erdas Imagine 8.5 segítségével építettem fel a rendszert.
A mintaterület geomorfológiai térképe
A topográfiai térkép alapján egy nagy felbontású domborzatmodellt készítettem, a geomorfológiai térkép felhasználásával pedig a késobbiekben taglalt „indikátor-felszínformák” vektoros állományát állítottam elő. A folyamat nagyon hasonlít egy felszínborítás-változás térképsorozat készítésének menetéhez, azzal a különbséggel, hogy a távérzékelés adta lehetoségek itt meglehetosen korlátozottak, így a terepi mérések dominanciája jellemzi. Az eros felhozöttség, zord idojárás miatt a térségrol a múltban csak kevés használható légi- és urfelvétel készült.
A változások földtörténeti léptékben mérve hihetetlenül gyorsak, de hogy egy emberöltő is elég legyen bizonyos felszínformáló folyamatok nyomon követésére, modellek készítésére, pontos mérésekre van szükség. Ennek legkézenfekvobb eszköze a GPS. A 2003-as kutatásokhoz, egy Magellan Meridian Platinum típusú vevot használtak, melynek pontossága WAAS korrekció híján kb. 10 m-re tehető.
| A mostani mérések sokkal pontosabbak, mert a Guards Rt. jóvoltából kipróbálhattunk egy Thales Mobile Mapper készüléket, mely képes utófeldolgozásra. A koreai állomás korrekciós adatait felhasználva, a DGPS technológia lehetoségeit alkalmazva, kedvezo esetben most 1 m alatti pontossággal számolhatunk. Ez a két-három éves rendszerességu geomorfológiai monitorozáshoz a legtöbb esetben elegendo. A nagyobb pontosságon kívül a készülék másik nagy elonye, hogy a mért pont, vonal vagy felület típusú objektumokat a rendszerünkkel kompatíbilis ESRI *.shp formátumba lehet exportálni. | |
 |
|
" Nos, rövidesen elkezdjük pontosítani a térképet. Most beszéltem a helyi erokkel, akiknek igencsak kétes az angoltudása, de megígérték, hogy lesz referenciaadat, de lehet, hogy ez az egyetlen szó, amit tudnak angolul. "
" Ma találtunk egy új tavat. Persze nem feltétlenül új, csak nem volt a térképen. Egy teton van, körbedigitalizáltam. Itt pl. rossz a topo alaptérkép, mert a tó lejtore esik. GIS alaptérkép egyébként kiváló, ebbol nagyon sok mindent ki lehet hozni. "
GPS mérés egy antarktiszi alapponton
Biztosan sokan emlékeznek a „Varázsceruza” címu rajzfilmre. Mikor a témában kevésbé járatos embereknek – például a nagymamámnak – magyaráztam, hogy mit is csinálunk, ez a rajzfilm jutott eszembe. Kicsit tényleg meseszeru, hogy tolünk 14000 km-re körbejárnak, (valós idoben mérnek) egy újonnan keletkezett tavat és az néhány órán belül, az utófeldolgozást követoen megjelenik a számítógépem monitorján. Arról hogy milyen elemei vannak ennek a „varázs ceruzának”, mit „rajzoltunk” és ez hogy függ össze a globális klímaváltozással - a következo számban lesz szó.
Az öböl számítógépes "látványterve"
Kapcsolódó oldalak
Folytatjuk..
