A harmadik Prada telefon járt nálunk egy teszt erejéig. A design megosztotta a véleményeket, viszont a teljesítményre nem volt panasz. A teszt egy csöppet rendhagyóra sikeredett, ugyanis kollégánk barátnője is részt vett benne. Ennek köszönhetően azt is megtudhatjuk, hogy milyen az új Prada mobil női szemmel.
Mikor meghozta a futár a telefont, már a doboz kézbevételekor gyanús volt, hogy ez nem egy átlagos telefon lesz. Igaz, hogy jó esetben csak egyszer találkozunk a telefonunk csomagolásával, de itt mégis figyeltek arra, hogy már itt leessen az állunk. A doboz kívülről egy bőrszerű anyaggal van burkolva (ez a Saffiano minta), ami egyébként a telefon hátulján is megtalálható, csak ott műanyagból. Belül mindenhol vastag fekete szivacs és puha bársonyos szövet borít mindent, első osztályú kényelemben utazik a telefon és tartozékai a gazdájához.:)
A dobozból kivéve a készülék elég méretes (127.5 x 69 x 8.85 mm), nekem még éppen használható egy kézzel, de ez egy női kézben már nem biztos, hogy így van. [Női szemmel: Igazából ez még pont az a méret, ami egy nő számára sem zavaró – bár igaz, hogy két kézzel kell használni a telefont, mégsem éreztem ezt hátrányának. ] Az előlap nagy részét a kijelző foglalja el, alatta és felette van csak 1-1 ujjnyi hely. Fent a Prada logó, a hangszóró, és az előlapi kamera (1.3 megapixel) van, lent pedig az Androidon megszokott 4 érintésérzékeny gomb: Menü, Home, Vissza, Keresés sorrendben. Használat közben kicsit zavaró volt, hogy ezek csak akkor látszanak, ha használjuk őket. Ha a képernyőt nyomkodjuk, akkor gyakran eltűnnek, és így – főleg az elején – sokszor mást nyomunk meg, mint szeretnénk. Remélhetőleg ezt az apróságot az érkező ICS verzióban már javítják. A kijelző felbontása 480x800pixel, viszont AMOLED helyett „csak” IPS panel van benne. A képe ennek is szép, viszont ha már flancolunk, akkor egy AMOLED igazán beleférhetett volna. [Női szemmel egyáltalán nem hiányzott az AMOLED kijelző, számomra a fekete elég fekete volt – nagyon szép volt az összhang a fekete kijelző és az ezüstszínű Prada logó között. Szerintem nagyon jó ez a megoldás, hogy az érintésérzékeny gombok eltűnnek, amikor az ember nem használja őket – ezzel sem rontja az összhatást.]
Bal oldalon a hangerőszabályzó gombok vannak, a telefon jobb oldala üres, alul pedig a mikrofon árválkodik. A tetején, a bal szélen találjuk a fülhallgató kimentet, középen egy elhúzható fedél mögött a microUSB csatlakozót (hozzá való átalakítóval HDMI aljzatot is csinálhatunk belőle) és jobb oldalon a képernyőzár gombját. A microUSB mellett kapott helyet még a fényképező dedikált gombja is. Ez kicsit fura, mert ha már van, akkor lehetne jobb oldalon lent, hogy használjuk exponálásra is, de itt valószínűleg a design ezt kívánta.
A hátlapot a csomagolásról már ismert Saffiano minta borítja, erről a vélemények megoszlanak, de a megkérdezettek közül inkább a nőknek tetszett. Itt találjuk a 8 megapixeles kamerát, a ledes vakuval, egy Prada és egy LG logót, valamint a hangszóró nyílását.
Az összeszerelésre nem lehet panasz, nem recseg-ropog a kezünkben a telefon, nagyon masszív darab, az érdes hátlapnak köszönhetően pedig esélye sincs kicsúszni a kezünkből és a kijelzővel ellentétben, itt nem gyűlnek az ujjlenyomatok.
A dobozban a telefon mellett csak a kötelező tartozékok voltak: headset, töltő, adatkábel. A hivatalos oldalon bőrtokot, Bluetooth headsetet és HDMI-hez való átalakítót is írnak, remélhetőleg a bolti csomagban ezek is megvannak.
A belsőben egy kétmagos 1GHz-es processzor dolgozik, 1 GB RAM-mal és grafikus gyorsítóval megtámogatva. A belső memória 8 GB, egy darabig nincs szükség a memóriakártyára. A telefon HSPA+ kapcsolaton keresztül 21 Mbps sebességgel tud letölteni, ha bírja a hálózat. Ezen kívül természetesen van WiFi, Bluetooth 3.0, DLNA, A-GPS és NFC is. Az akkumulátor 1540 mAh kapacitású, használattól függően 1-2 napig húzza vele a telefon.
Az operációs rendszer 2.3.7-es Gingerbread, de hamarosan érkezik az ICS is. Elsőre feltűnik azonban, hogy itt alaposan átrajzolták az alap Android kinézetet. Gyakorlatilag a dolgok nagy része fekete-fehér, a főképernyő, a státuszsor, a programok listája – kivéve a Google saját alkalmazásait – valamint az alkalmazások nagy része is megkapta ezt a designt. Ez persze megint ízlés kérdése, hogy kinek mennyire jön be, nekem idővel már kicsit sok volt ez a „gyászos” téma. Szerencsére van pár színes Prada háttérkép is, ezekkel kicsit feldobhatjuk a főképernyőt. Váltogathatunk a betűtípusok között is, és a főképernyőre kirakott programok ikonját is a Prada stílushoz igazíthatjuk: saját ikont rendelhetünk hozzá egy előre elkészített listából, így nem feltétlenül „rondít bele” egy színes ikon a főképernyő szürkeségébe.
Van néhány előre telepített alkalmazásunk is:
- Biztonsági mentés: segítségével az SD kártyára menthetjük az adatokat, akár napi rendszerességgel, automatizálva.
- Car Home: autós használathoz optimalizált felületet kapunk jó nagy gombokkal. Navigálás, zene, és telefon funkciók érhetők el vezetés közben, akár hangvezérléssel is.
- Desk Home: ha van asztali tartónk, akkor ezzel a programmal órát varázsolhatunk a telefonból.
- RemoteCall: ezen az alkalmazáson keresztül távsegítséget kérhetünk az ügyfélszolgálattól, ha valami problémánk van a telefonnal. Nem valószínű, hogy nálunk ezt a lehetőséget a szolgáltatók valaha is használni fogják.
- SmartShare: Tartalommegosztó alkalmazás vezeték nélkül, DLNA.
- Hírek: hírolvasó alkalmazás, sajnos a magyar tartalmakat nem ismeri.
- Emlékeztető: az egyik legegyszerűbb alkalmazás, mégis elég sokszor kimarad a gyári alkalmazásokból.
- Kamera: napfényben remek képeket készíthetünk a telefonnal, sötétben pedig a ledes villanó javít a képeken. Autófókusz van, és a képen érintéssel is vezérelhetjük, hova fókuszáljon a kamera.
Van még stopper, diktafon, FM rádió, zenelejátszó, alapfunkciós képszerkesztő, számológép, árfolyamfigyelő, Polaris Office, NFC alkalmazás, VPN kliens, a szokásos Google alkalmazások, valamint természetesen erre is letölthetünk mindent a Marketből Google Play-ből, ami hiányzik.
Akadást, lassulást egyszer sem tapasztaltam a két hét alatt, nagyon jól teljesített a telefon, nem lehet rá panasz. Bátran futtathatunk rajta erőforrás-igényesebb alkalmazásokat is, nem fog zavarba jönni, a nagy felbontású videókkal is megbirkózik, nem akadnak a filmek és tekerni is gyorsan lehet.
Aki ismeri a Prada márkát (akár Az ördög Pradat visel című filmből, akár a Szex és New York sorozatból), az nem fog csalódni, ha kézbe veszi ezt a telefont. A Prada mindig is az eleganciát képviselte, ruháit, táskáit, cipőit is az elegáns, független nőknek tervezte, csakúgy, mint ezt a telefont. A reklámkampányt sem bízták a véletlenre, Edward Norton és Daria Werbowy lettek az új Prada telefon arcai, és szintén az elegancia jegyében készültek a fotók és a reklámok.
Egy dolgot hiányoltam a telefonból, mégpedig a „Prada-s” háttérképeket. Összesen két kép volt, ami a Pradahoz, mint divatmárkához volt köthető – bár azok elég tipikusak voltak – ami hiányzott, azok a élénk színek, a gyönyörű piros vagy lila, melyek annyira jellemzik a márkát.
Az első Prada telefon jelentősen megelőzte a korát azzal, hogy az első érintésvezérelt telefon volt a piacon. A második generáció nem volt akkora durranás, viszont azóta eltelt 4 év, ideje volt már frissíteni. A külső nagyon elegáns lett, egyáltalán nem feltűnő, de mégis kicsit kitűnik az átlag mobilok közül. Ezt mindenki döntse el maga, hogy tetszik-e neki, viszont a belsőre egyáltalán nem lehet panasz, simán tartja a lépést a felsőkategóriás telefonokkal. 125000Ft körüli áron már megkaphatjuk, szerintem nem rossz vétel, sőt!
Fotók letöltése teljes méretben:, ., ., , , , ,
