Kapcsolódó cikkek
- Black Friday: közel 2,1 millió vásárló hazánkban 2016. december 14.
- Mobilra költözik a céges informatika 2016. október 18.
- Hódítanak a viselhető okoseszközök a digitális bennszülöttek körében 2016. szeptember 26.
- Kiderült: az átlagnál sokkal többet sportolnak a „kockák” 2016. augusztus 1.
Legfrissebb híreink
- QD-OLED gamer monitorcsalád elérhető áron – itt az AOC újdonsága
- Black Friday: prémium technológia elérhető áron a HONOR-tól
- 8 TB-os szörnyeteggel bővült a Kingston FURY Renegade G5 SSD család
- Gyors, rugalmas, megbízható – így dolgozik a QNAP legújabb NASbookja
- Arx 500 White ARGB – Az elegancia és teljesítmény tökéletes harmóniája
A Z generáció a videojátékokból tanul angolul
A videojátékoknak legtöbbször a negatív hatásairól hallani, pedig nemcsak számos készséget fejleszthetnek, hanem kulcsot is adhatnak az oktatás megreformálásához.
Szinte minden játékos úgy érzi, hogy tanult valamit a játékokból, vagy fejlesztette bizonyos képességeit – derült ki a Chio Mozdulj Gamer Mozgalom és a JátékosLét Kutatóközpont nagyszabású, 8000 fő részvételével készült kutatásának eredményeiből. A felmérés során arra kérték a videojátékok kedvelőit, hogy jelöljék meg azokat a területeket, amelyekben jobbnak érzik magukat a játéktapasztalatnak köszönhetően.
A legtöbbször említett készségek:
- 83% - idegennyelv-tudás fejlesztése
- 72% - reflexek és reakcióidő javulása
- 65% - logika, taktika és stratégiai érzék fejlődése
- 60% - csapatmunka, együttműködés erősítése
- 53% - problémamegoldó képesség javulása
„Gyakorlatilag a nulláról indulva, tanulás nélkül kerültem be a legjobb 20 közé az angol OKTV-n. Ezt nagyrészt a játékoknak köszönhetem, persze a szüleim és a testvérem is segítettek kicsit” – írta a kutatás egyik anonim résztvevője. A válaszadók életkora jellemzően 14-26 év között volt, ami lefedi az úgynevezett Z generációt.
A játék lehetne a megoldás az oktatásban is
A nemzetközi tanulmányi felmérések eredményei és a munkaerőpiaci visszajelzések mind azt mutatják, hogy a hagyományos intézményi struktúrák nem tudnak mit kezdeni az interneten nevelkedett Z generációval. A ’90 után születettek ugyanis hozzászoktak a digitális ingerekhez, a gyors információáramláshoz és a pozitív visszajelzésekhez, így nehezebb lekötni a figyelmüket a tradicionális oktatási eszközökkel.
„A játékok által fejleszthető képességek, mint a problémamegoldás és a csapatmunka, fontosak a munkaerőpiacon és az élet egyéb területein is. Nem lenne nehéz beépíteni az oktatásba is azokat a mechanizmusokat, amelyek miatt a játékok kihívást és sikerélményt jelentenek a fiataloknak. A gamifikációt, vagyis a játékosítás módszertanát számos cég sikerrel alkalmazza a munkatársak motiválására – ideje lenne, hogy az iskolában is elkezdjük használni” – mondta Damsa Andrei, a JátékosLét Kutatóközpont munkatársa, a kutatás szakmai vezetője.