Kapcsolódó cikkek
- Soha ennyit nem használtuk még a mobilunkat 2021. május 7.
- Érkezik az állami adattörlő alkalmazás 2021. február 28.
- 150,2 milliárd forintért keltek el a 2022-ben lejáró mobilfrekvenciák 2021. január 28.
- Változnak a roamingdíjak a brexit miatt? 2021. január 14.
- Ennyit beszéltünk és neteztünk a koronavírus-járvány miatt 2020. november 24.
- 4G-s vagy akár 5G-s mobilt érdemes venni az idősebbek számára 2020. november 23.
- NMHH: tarol az okostelefonos életforma – nemcsak a fiataloknál 2019. május 8.
Legfrissebb híreink
- Nagy felbontás, gyors sebesség és MI-alapú képfelismerés
- A Sony bejelenti az első G Master F2-es rekesznyílású standard zoomobjektívet
- T-esport Bajnokság: Európa legjobbjai mérkőztek meg a hétvégi budapesti döntőn
- Idén az üvegfalak áttöréséről szól a telekom ünnepi kampánya
- A Samsung különleges megoldásait díjazták
Kutatás a vezetékes telefont használókról
A népesség fele használ még vezetékes telefont, bár kétharmaduk szerint a mobiltelefon tökéletesen helyettesíti azt. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) legutóbb publikált reprezentatív kutatása a háztartásokat és a 14 éves és annál idősebb lakosságot kérdezte a vezetékes telefonhoz fűződő viszonyáról.
Az előfizetők majdnem 90 százalékának csak egy tévével és internettel közösen előfizethető, kedvező csomag miatt van vezetékes telefonja. Mindössze nyolcból egy háztartásban fizetnek elő külön erre a szolgáltatásra. Az összes előfizető harmada sosem használja a vezetékes telefont, az ilyen háztartások tizedében pedig már készülék sincs, csak az előfizetés. A magyar háztartások fele használ már csak vezetékes telefont, viszont 94 százalékukban van mobiltelefon, és nagy többségükben – 71 százalékukban – vezetékes internet is.
Kéznél van és sokszor ingyenes
Ugyan a 14 éves és idősebb népesség nagyjából fele még mindig használja ezt az eszközt, de kilenctizedük szerint a mobiltelefon kiváltja, ebből kétharmad szerint teljes mértékben helyettesíti a vezetékes telefont. A vezetékes telefon túlélésében azonban fontos szerepet játszanak a fogyasztói szokások, attitűdök. A különösen árérzékeny magyar előfizetők jelentős része azért használja ezt a szolgáltatást, mert kéznél van és nem jelent számára pluszköltséget. Ez jól látható a munkahelyi vonalas telefon használatában, amivel az emberek spórolhatnak a saját mobilkiadásaikon. A dolgozó emberek húsz százaléka indít vezetékes hívást az otthonán kívül, míg a nyugdíjasoknak csak 7 százaléka, a tanulóknak és más inaktívaknak csak 14 százaléka.
A vezetékes telefon fennmaradásának másik fő oka az életkorból fakadó megszokás, illetve a kor és az anyagi helyzet együttesen. A legnagyobb arányban a magukat jómódúnak mondó idősek használják – 69 százalékuk –, ami 1,3 millió embert jelent. A legkevésbé az átlagos vagy rossz anyagi helyzetű fiatalok veszik igénybe, ennek a csoportnak konkrétan a 29 százaléka, de még a jó körülmények között élő középkorúaknak is csak 57 százalékuk.
A vezetékes telefont az idősek szolgáltatásának tartjuk
A hírközlési hatóság kutatásában az állítások közül az mutatta a legnagyobb egyetértést, hogy a vezetékes telefonra az időseknek, illetve a cégeknek van még szükségük (százfokú skálán 82 és 81 pont). Ehhez képest jóval kevesebb pontot kapott az a vélemény, hogy azért van szükség a nyilvános vezetékes telefonra (vagyis az utcai telefonfülkékre), hogy akinek nincs mobilja, segítséget tudjon hívni (71 pont), vagy hogy azért szükséges az otthoni vezetékes, mert a mobiltelefon drága lenne (50 pont).
A vélekedést alátámasztja, hogy az időseknek csak a 45 százaléka szerint tudja teljesen helyettesíteni a mobiltelefon a vezetékest, szemben a fiatalok 75-78 százalékával. A vezetékes hívások lehetőségét is nagyobb arányban tartják hasznos szolgáltatásnak: az idősek 39 százaléka szerint ez sokaknak szükséges, míg ezt a fiatalabbak közül csak 17 százalék gondolja így.
Vezetékes telefon használata élethelyzet szerint (%)
A kutatás háttere
A felmérés 2020. augusztus 11. és szeptember 11. között készült országosan reprezentatív mintavétellel 3244 háztartásban, személyes kérdezéssel. Az interjú két részből állt: egy legalább 14 évessel készített egyéni és egy háztartási interjúból. A kész minta esetleges torzulásait a kutatók súlyozással korrigálták. A felmérést az Ariosz Kft. készítette az NMHH-nak.