A Samsung 2021 nyarán végzett felmérésében azt vizsgálta, hogyan alakult át a magyar emberek otthonhoz fűződő viszonya a koronavírus járvány és a bevezetett korlátozások hatására. Az értékrendek és az életvitel, a szokások változása mellett a kutatásból kiderül az is, hogyan tekintenek a megkérdezettek a lakásuk berendezésére, milyen okoseszközökkel élnek együtt és többet vagy kevesebbet használják-e ezeket a járványhelyzet után. A válaszadók több mint fele (55%) a korábbinál több időt tölt otthon, a 18 és 24 év közötti fiataloknál pedig teljesen új életfelfogást jelez a 70 százalékos arány. Ők a járvány előtt jellemzően 9-12 órát töltöttek otthon egy nap, mostanra több mint negyedük (28%) már 21 óránál is többet, ez a tendencia pedig megfigyelhető Magyarország teljes népességénél.     

Mindenhol jó, de a legjobb otthon?

Az otthon töltött idő alatt a magyarok megtanulták szeretni a lakásukat, a megkérdezettek 36 százalékának fontosabb lett az otthona, mint korábban volt és szinte senki nem érezte ennek az ellenkezőjét (2,5%). Az élettérhez ezzel együtt olyan fogalmak kapcsolódnak, mint a család, a meghittség, a feltöltődés vagy az önkifejezés. A legfiatalabbak (18-24 éves) között ugyanakkor az otthon az egyedüllétet és nyugalmat is jelenti, egy helyet, ahol magukkal törődhetnek és nem zavarja őket senki. Az egyik legfontosabb jellemző mégis a biztonság, amelyet a válaszadók közel fele (48%) említett, és ami a járványhelyzet nehézségei után nem is igazán meglepő.  

Az elmúlt másfél évben azonban nem csak nyugodt pihenéssel és önfejlesztéssel töltötték az emberek az idejüket. Az egyes helyiségek használata jól mutatja, ennek az időszaknak az egyik legnagyobb változását, az otthoni munkavégzés elterjedését is. Bár a válaszadók 34 százaléka továbbra is a nappaliban tölti az ideje legnagyobb részét, a dolgozószobák vagy dolgozósarkok már 11 százalék esetében átvették a vezetést. Ennek hatására kevesebb időt töltünk a konyhában és a hálószobában is, a nappali pedig sok esetben válhatott irodává a nap legnagyobb részében. Legnagyobb arányban (17,5%) az 55 év fölöttiek vonultak a dolgozószobákba, míg a 24 év alatti fiatalok több mint fele (51,6%) a hálószobájában vészelte át a nehéz hónapokat. Többen voltak, akik átalakításba is fogtak, hogy az otthonuk jobban illeszkedjen az új élethelyzethez, 36 százalék válaszolta, hogy alakított a lakásán, a legtöbben természetesen a dolgozószobán, ahová új bútort (32%), új számítógépet (34%) vagy perifériákat (35%) is vásároltak. 

Ne kapcsold ki, még nézem!     

Természetesen nem csak a munkához kapcsolódó eszközök kerültek a háztartásokba a járványhelyzet alatt, az elektronikai eszközök elterjedtsége is kiemelkedő szintet ért el. A megkérdezettek 96 százalékának van televíziója, 93 százaléknak pedig okostelefonja otthon, de számítógéppel is 89 százalék rendelkezik. A leggyakoribb otthoni tevékenységek is ezek köré szerveződnek, a válaszadók 89 százaléka néz tévét legalább heti rendszerességgel, sokaknál pedig ez a napi rutinhoz is hozzátartozik (55%). A lezárások alatt több új hobbi vált az emberek életének részévé, a 18 és 34 év közöttieknek például átlagosan 41 százaléka sportol hetente többször, még a legfiatalabbak (18-24 évesek) közel negyede (22,6%) naponta főz és a válaszadó férfiak közel fele (49,2%) rendszeresen kertészkedik vagy nevel otthon valamilyen növényt. Ezeket a tevékenységeket átlagosan 22 százalék gyakrabban végzi, mint a veszélyhelyzet előtt, a nagy nyertes ugyanakkor a televízió, amelyet az emberek 29 százaléka gyakrabban kapcsol be, mint a járvány kezdete előtt. 

Hogy ez mennyire lesz tartós, abban maguk a tévénézők sem teljesen biztosak. Azok közül, akik többet tévéznek, mint a járványhelyzetet megelőző időszakban, 43 százalék úgy gondolja, valószínűleg vissza fog térni a korábbi szokásaihoz és kevesebbet néz majd tévét. Ehhez képest csak 24 százalék gondolja úgy, hogy a továbbiakban is legalább annyit vagy esetleg annál is többet nézi majd a tévét, mint most. Annyi biztos, hogy a televíziókat gyakran és sokféle célból használják, nem csak filmezésre, sorozatmaratonokra, hanem akár edzéshez, munkához, tanuláshoz is, de sokan játszanak vagy videótelefonálnak is rajtuk. A hagyományos tévéket a tulajdonosaik 83 százaléka hetente többször bekapcsolja, az okostévéjét pedig 73 százalék napi rendszerességgel nézi. Még a legfiatalabb 18 és 24 év közötti korosztály tagjainak több mint fele (55%) is naponta néz tévét, pedig esetükben egyértelműen az okostelefon az elsődleges készülék, amit 95 százalékuk egyfolytában használ. A tévénézés ezzel együtt Magyarországon rengeteg ember napjait meghatározza, éljenek az ország bármely részén, függetlenül attól, mennyi időt töltenek éppen otthon. 

„Mindannyian sokat voltunk otthon az elmúlt másfél évben éppen ezért is voltunk kíváncsiak, hogyan változtunk mi és a lakásaink ez idő alatt. Az eredmények azt mutatják, hogy Magyarországon is egyre tervezettebben alakítjuk az életterünket és fontos szerep jut benne a technológia tudatos használatának – mondta el Samu Zsófia, a Samsung Magyarország kommunikációs vezetője. – A megkérdezettek több mint fele többet tudott pihenni otthon és volt ideje foglalkozni a lakásával, ez pedig meg is látszik, hiszen nagyon sokak számára fontosabb hely lett az otthona és olyan értékek kötődnek hozzá, mint a szeretet, a biztonság vagy a nyugalom.”

A Samsung kutatását az Impetus Research készítette online megkérdezéses adatfelvétellel 2021 júniusában és júliusában. A felmérés 815 fős mintája a 18 és 64 év közötti magyar lakosságra nézve reprezentatív.