Kapcsolódó cikkek
- Barangolj okosan! A külföldi mobilhasználat szabályaira hívja fel a figyelmet az NMHH 2024. június 18.
- Így bővült a lekérhető videószolgáltatások közönsége 2023-ban 2024. május 7.
- Kiderült, naponta hány órát tévéznek a magyarok 2024. április 16.
- Így váltják le a csevegőprogramok a telefonálást 2024. április 2.
- Látványosan megújult a Szélessáv.net oldal 2024. március 12.
- Kiderült, hogy mire kattintottunk a legtöbbet tavaly 2024. február 19.
- Van eszköz a kezedben – Útmutató a digitális szülői felügyelethez 2024. február 6.
- A magyar mozik továbbra is versenyben vannak 2024. február 3.
- Így lehetsz biztonságban pénzügyileg is a videójátékos közösségben 2023. június 5.
Legfrissebb híreink
- Feltörekvő művészeket díjazott a HONOR Talents program
- A One UI 7 megteremtheti a személyre szabott AI-alapú mobilélményt
- A Thermaltake bemutatja közepes kialakítású toronyházát teljes betekintést nyújtó kialakítással
- A Zyxel Networks elindítja az AI-alapú hálózati biztonsági asszisztenst
- Viselhető okoseszközök karácsonyra
Közel a videójáték-metaverzum
A videójátékokra ma már nem csupán szórakoztató vagy történetmesélő szoftverekként tekintünk, hiszen egyre népszerűbb közösségépítő funkciók is megjelentek bennük, így bizonyos szempontból sokkal inkább hasonlítanak a közösségi médiafelületekre. Egyebek között ezt állapította meg a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) friss tanulmánya, amely annak is utánajárt, hogy milyen veszélyekkel és kihívásokkal kell szembenézniük a játékosoknak, valamint, hogy milyen szabályozási környezetben kell eligazodniuk a gaming-ipar egyes szereplőinek.
Napjainkra nemcsak egyre népszerűbbek az online, többjátékos módot lehetővé tévő játékok, hanem elkezdődött az úgynevezett metaverzummá alakulásuk is. Számos hasonlóságot mutatnak a közösségimédia-szolgáltatásokkal: a játékok mellett lehetőség van a tartalommegosztásra, virtuális termékek adásvételére, de akár online rendezvényeken is részt vehetünk rajtuk keresztül. A metaverzum több, mint videójáték: olyan kiterjesztett virtuális valóság, amelyben az emberek dolgozhatnak, intézhetik ügyeiket vagy szórakozhatnak. A ma létező metaverzumok, mint a Roblox vagy a Minecraft még lényegében online platformként működnek: a résztvevők kérésére információkat tárolnak és osztanak meg. A metaverzum célja azonban az, hogy olyan virtuális világot képezzen, ami jóval túllépi az online platform fogalmi kereteit, és ez az új, komplex digitális környezet pedig kétségtelenül újfajta kihívásokat hoz magával – társadalmi, gazdasági és jogi téren egyaránt.
Már napjainkban is súlyos problémát jelent, hogy a videójátékok kiváló terepet szolgáltatnak a szexuális visszaéléseknek, mivel sok játékplatform ma is engedi az anonim regisztrációt, ráadásul a játékosok által használt kommunikációs csatornák sokasága miatt a moderálás és szabályozás igen nagy kihívást jelent. Ezen felül a hagyományos hírközlési szolgáltatók adatmegőrzési kötelezettségével szemben jogszabályi szinten nem egységes az online videójáték-szolgáltatók adatmegőrzési kötelezettsége sem, ami pedig bűncselekmény esetén hátráltathatja a nyomozást. Egy uniós rendelettervezet ezért kiemelt figyelmet fordítana a közösségi funkciókkal, például a csevegőfunkcióval rendelkező online játékokra is, hogy megakadályozza rajtuk ártó szándékú felnőttek kapcsolatfelvételét gyermekekkel. A tervezet elsősorban a felhasználók megbízható azonosításával és hatékonyabb életkor-ellenőrzési eljárások előírásával védené a fiatalokat.
A videójátékok platformizációjának másik irányát a digitális videójáték-értékesítő felületek jelentik, mint a Steam vagy az Epic. Egyes online disztribúciós platformok a virtuális szoftverértékesítés mellett gyakran fórumokkal, játékbeli tárgyak adásvételét lehetővé tévő piacterekkel, sőt, videómegosztási és streamingelési lehetőséggel is várják a felhasználókat. Az ilyen platformok egyes közösségi funkcióira az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló uniós irányelv (AVMS), valamint a digitális szolgáltatásokról szóló uniós rendelet (DSA) is alkalmazható, hiszen közösségi platformoknak, egyes funkcióik tekintetében pedig videómegosztóplatform-szolgáltatóknak is minősülhetnek. Napjainkban nagy népszerűségnek örvendenek az olyan közösségi médiafelületek is, mint a Twitch. Ezek elsődleges funkciója, hogy a játékosok élőben közvetíthessék játékaikat vagy követhessék mások játékát. Ezen felületekre szintén vonatkoznak az AVMS és DSA előírásai.
A médiatudatosság fejlesztése és az online gyermekvédelem az NMHH stratégiai céljai közé tartozik. Ezzel a céllal készült a Jól van a gyerek, ha játszik? – Tudástár videójátékokról szülőknek és pedagógusoknak című kiadvány is. Az NMHH így próbálja segíti és támogatni a szülőket és a pedagógusokat, hogy felelős döntéseket hozhassanak, hogy egy médiajelenségnek, médiafogyasztási szokásnak ne csak potenciális veszélyeit, kockázatait lássák, hanem akár hasznos eszközként tekinthessenek a játékokra, melyek a szórakoztatás mellett a fejlődést és a tanulást is biztosíthatják.
Az alábbi linken dr. Német Noémi az NMHH Online Platformok Főosztályának jogi szakértője beszél: