Sudha Ram tucatnyi kiemelkedő sajtóorgánum köztük a The New York Times, a The Washington Post, a BBC, a Reuters, a The Guardian, a Financial Times és a Bloomberg - Twitter-gyakorlatát követte nyomon hat hónapon át.
 

Mivel manapság minden jelentős hírszolgáltató igénybe veszi a mikroblog-szolgáltatást információk terjesztésére, a professzor arra volt kíváncsi, mi történik egy-egy tudósítással vagy cikkel azt követően, hogy az első 140 karaktert tartalmazó bejegyzés, illetve a hozzákapcsolt link megjelent róla a Twitteren. Munkatársaival megvizsgálta, hogy mennyien osztották meg az eredeti bejegyzést, posztolták újra, végső soron mennyi ideig és összesen hányszor bukkant fel a szóban forgó hír a hálózaton.
 

"A hírszolgáltatók célja az, hogy rengeteg emberhez eljussanak tudósításaik, olvassák és nyomon kövessék őket" - fejtette ki Ram a ScienceDaily.com hírportálon. Az általa elemzett adatok azonban azt mutatják, hogy az információk twitteres "sorsa" jelentősen különbözhet, általánosságban pedig az mondható ki: a hálózaton terjesztett tudósítások viszonylag rövid időn belül elhalnak, az első megjelenéstől számított 10-72 órán belül leáll az eredeti bejegyzés újbóli megosztása.
 

A sajtószervek közül a BBC bizonyult a leghatékonyabbnak a Twitter-használatban, mind az érintett felhasználók, mind a megosztók számát tekintve. Mi több, a BBC-hírek rendelkeznek a legnagyobb eséllyel a minél hosszabb idejű "túlélésre": a tudósítások 0,1 százaléka a folytatódó megosztásoknak köszönhetően három napnál tovább is fennmarad a hálózaton.