A programozási munkálatok során a legáltalánosabb megkülönböztetés a frontend és a backend angol szavak használatával történik. Ha valaki tud angolul, akkor nem is kell sokat magyarázni a jelentést, de gondolom nincs mindenkinek több tíz éves programozási tapasztalata, így tehát tekintsük át a frontend és a backend közötti különbségeket.

Mi az a backend?

A backend általában valamilyen informatikai háttérmunkát jelent. Itt nem a programozó által elvégzett háttérmunkáról van szó, hanem inkább a szerver-kliens modellre kell gondolni. A legegyszerűbb ha vesszük a klasszikus internet példáját. Amikor az interneten böngészünk (vagy szörfözünk régies szóhasználattal élve), akkor valamilyen szerverrel kommunikálunk. Nagyon hasonló a helyzet ha épp a telefonunkat használjuk és valamelyik közösségi média platform alkalmazását nézegetjük. A felhasználó általában tehát a kliens és a szerverek ezen kliensek kéréseire válaszolgatnak. A kéréseket viszont fel is kell dolgozni. Nem mindegy hiszen, hogy ki intézte az adott kérést a szerverhez, van-e jogosultsága az adott erőforrás eléréséhez és hogy honnan próbálja megnyitni az adott oldalt például. Ezeket az eseteket mind le kell kezelni és miután ez megtörtént valamilyen választ vissza kell adni. Az adatok feldolgozása nagyon sok módon történhet és erről általában a szervert üzemeltető cég tulajdonosai, vezetői döntenek.

A backend fejlesztők feladata

A backend fejlesztők feladata röviden szólva tehát a következőképp fogalmazható meg: A szerver-kliens kapcsolat felépülése során a szerver számára kijelölt feladat elvégzésére alkalmas programkódok fejlesztése. A szervereket számtalan programozási nyelven lehet programozni, így tehát a backend fejlesztő meglehetősen széleskörű tudással kell hogy rendelkezzen. Manapság, főleg ha webes kommunikációról beszélünk, akkor a legnépszerűbb nyelv a PHP. A legtöbb nagy ismert platform PHP-ban íródott. A Facebook kezdeti prototípusa is ezen a nyelven készült. A Google által futtatott számtalan webes erőforrás is PHP-ban van lefejlesztve. A PHP mellett a Java is népszerű, de mivel a szerver oldalon szinten tetszőleges program futtatható (ez azért függ a szervert beállító rendszergazda által kialakított policy-któl is) nem ritka, hogy a háttérben C, C++ és Python nyelveken programozott alkalmazások futnak. A backend fejlesztők emelett használnak még Node.Js is, amely egy Javascript alapú fejlesztői keretrendszer és roppant mennyiségű jól használható könyvtárcsomagot tartalmaz. Ez azoknak fontos, akik nem szeretik kétszer feltalálni a kereket és szeretnek gyorsan haladni a programozással.

A front end fejlesztő

A backend fejlesztők mellett természetesen szükség van frontend fejlesztőkre is. A frontend fejlesztést hasonló módon, ha kicsit talál nem is teljesen precízen úgy fogalmazhatjuk meg, mint a backend fejlesztés duálisa. Magyarul tehát ha van egy webes alkalmazás (ilyen lehet például a Facebook vagy a TikTok), akkor minden olyan munkát, amelynek elvégzése ahhoz szükséges, hogy az rendesen működjön és nem backend, frontend fejlesztésnek lehet hívni. A weboldalak és telefonos alkalmazások fejlesztése klasszikusan ilyen feladat például.

Mit kell tudnia egy frontend fejlesztőnek?

Ha valaki tud weboldalt tervezni és annak vázát el tudja készíteni, akkor joggal hívhatja magát front end fejlesztőnek. Természetesen itt is vannak különböző szintek. A profiknak a weboldalak összehuzalozása néhány óra kérdése. Ha valakinek nincs annyi tapasztalata, akkor több napra is szükség lehet. A telefonos alkalmazásokat manapság a weboldalakkal analóg módon fejlesztik és nagyon hasonló keretrendszereket használnak. Nyilván mindenki ismeri az Android és az iOS rendszereket. Ha valaki ezekre szeretne megtanulni frontend-et fejleszteni, akkor ObjectiveC-t és Java-t kell tanulnia. Az ObjectiveC egyébként jól jön akkor is, ha valaki Apple számítógépre vagy konzolra szeretne alkalmazást fejleszteni. Ha Windows rendszereken mozgunk, akkor pedig a C#-al kell megbarátkoznunk.

A weboldalak fejlesztése során a HTML kódon gyors olvasása és megértése elengedhetetlen. A webszerverek általában PHP-ban vagy NodeJs-ben vannak megírva és ezek adják vissza HTML kód formájában a kliens számára a választ. A HTML kódot a böngésző beolvassa és így tudja végül megjeleníteni a kívánt tartalmat. A Javascript pedig egy olyan kiegésztítését jelenti a webes fejlesztési technológiáknak, amelyet egy frontend fejlesztő nem nélkülözhet. Javascript nélkül például a Facebook nem tudna gyorsan működni. Javascript-el lehet például azt is megoldani, hogy az oldalból csak a látható tartalmak töltődjenek be és az oldalt a böngésző folyamatosan hozza be amikor a felhasználó lefelé görget. Az ilyen és az ehhez hasonló megoldások hatalmas fejlődést eredményeztek és a webes alkalmazások világában. Nélkülük ma nem létezhetne gyors Facebook, Youtube és Google sem. Az előbb említett NodeJs keretrendszer a vállalati világban nagyon gyorsan terjed. Ez főleg annak köszönhető, hogy platformfüggetlen alkalmazásokat lehet vele fejleszteni. Ha valakinek tehát sikerült összeraknia egy NodeJs alkalmazást Linux-ra, akkor az nagyon kicsi módosítással át is portolható Mac-re és Windows-ra is.

Összefoglalás

A webes technológiák tárháza kimeríthetetlen és remélem sikerült megérteni a backend és a frontend közötti különbségeket. Először is tehát el kell dönteni, hogy melyik érdekel minket a legjobban és abba az irányba kell haladni. Általános aranyszabályként pedig elmondható az is, hogy érdemes a legújabb programnyelvekkel és keretrendszerekkel megismerkedni, mert ezekkel lehet a legjobban elhelyezkedni.