Legfrissebb híreink
- A gyermekkor varázsa mostantól örökké megmaradhat
- Gyorsabb hálózat, alacsonyabb késleltetés: itt a QNAP új 10 GbE-s bővítőkártyája
- Kezedben az irányítás: Itt a Sony új vezeték nélküli markolata és távvezérlője!
- Xiaomi újdonságok egy helyen: okoseszközök, chipek, mesterséges intelligencia
- A QNAP Tech Summit 2025 megmutatja az AI-alapú tárolás és hálózatépítés jövőjét
Miért hideg az idei tél?

A 2009. decemberi felszíni hőmérsékletek eltérése az északi féltekén a 2000-2008 évek azonos hónapjaiban mért értékek átlagától, a NASA Terra műholdjának MODIS műszerével kapott adatokból. A hőmérsékleti anomáliákat a -12°C-tól +12°C-ig, a kéktől a vörösig terjedő színskála jelzi. (Kép: Kevin Ward / NASA Earth Observations Project)
A kicsit szokatlan, a Földet „felülről”, az északi sark irányából ábrázoló vetületű térképen a sötétkék pontok az előző évek átlagához képest sokkal hidegebb felszíni hőmérsékleteket jelölnek. Jól látható, hogy míg az északi félteke jelentős része kék, addig a sarkvidéki területek (Kelet-Szibéria, Grönland, Alaszka) inkább pirosak, vagyis ott a megszokotthoz képest lényegesen melegebb volt.
A tapasztalt hőmérséklet-eloszlás az ún. arktikus oszcilláció viselkedésére vezethető vissza, ami az északi félteke téli időjárását alakító légköri jelenség. Ezt az északi sarkvidéki (arktikus) levegő nyomása és a közepes (45°-os) északi szélességnél mérhető légnyomás határozza meg. A sarkvidéken általában alacsony, közepes földrajzi szélességeknél magasabb a nyomás. A nyomásértékek periodikusan változnak, oszcillálnak. Előfordul, mint 2009 decemberében is, hogy a hideg sarkvidéki levegő nyomása nagyobb lesz. Ilyenkor megindul dél felé, miközben helyére melegebb levegő áramlik.
Frey Sándor
Forrás: ŰRVILÁG hírportál