Legfrissebb híreink
- Az Apple szeptemberi bemutatói minden évben felforgatják a felújított iPhone-piacot
- Forradalmi dizájn, AI-hűtés és szemkímélő kijelző: díjazták a TCL-termékeit
- Búcsúzik a Simple Classic – itt az idő áttérni az új Simple appra
- Pasztell varázslat a PC-ben: A The Tower 600 új színei
- Olvasás új dimenzióban – BOOX ePaper élmény
Miért hideg az idei tél?

A 2009. decemberi felszíni hőmérsékletek eltérése az északi féltekén a 2000-2008 évek azonos hónapjaiban mért értékek átlagától, a NASA Terra műholdjának MODIS műszerével kapott adatokból. A hőmérsékleti anomáliákat a -12°C-tól +12°C-ig, a kéktől a vörösig terjedő színskála jelzi. (Kép: Kevin Ward / NASA Earth Observations Project)
A kicsit szokatlan, a Földet „felülről”, az északi sark irányából ábrázoló vetületű térképen a sötétkék pontok az előző évek átlagához képest sokkal hidegebb felszíni hőmérsékleteket jelölnek. Jól látható, hogy míg az északi félteke jelentős része kék, addig a sarkvidéki területek (Kelet-Szibéria, Grönland, Alaszka) inkább pirosak, vagyis ott a megszokotthoz képest lényegesen melegebb volt.
A tapasztalt hőmérséklet-eloszlás az ún. arktikus oszcilláció viselkedésére vezethető vissza, ami az északi félteke téli időjárását alakító légköri jelenség. Ezt az északi sarkvidéki (arktikus) levegő nyomása és a közepes (45°-os) északi szélességnél mérhető légnyomás határozza meg. A sarkvidéken általában alacsony, közepes földrajzi szélességeknél magasabb a nyomás. A nyomásértékek periodikusan változnak, oszcillálnak. Előfordul, mint 2009 decemberében is, hogy a hideg sarkvidéki levegő nyomása nagyobb lesz. Ilyenkor megindul dél felé, miközben helyére melegebb levegő áramlik.
Frey Sándor
Forrás: ŰRVILÁG hírportál