A másik, sokkal földhözragadtabb indok pénzügyi természetű: így lehetővé válhat, hogy az előre meghatározott költségkereteken belül maradjanak, annak ellenére, hogy az árak elszállni látszanak.

A két versenyben maradt műholdgyártó konzorcium – vezetőik az Astrium Satellites és az OHB System vállalatok – a korábbi 28-30 műhold legyártása helyett csak 22-re kell árajánlatot adjanak. Ugyancsak kértek tőlük 8 és 16 műholdra vonatkozó ajánlatokat is, arra az esetre, ha a teljes megrendelést meg szeretnék osztani a két vállalatcsoport között. A végső ajánlatokat november közepére várják, a döntés állítólag az idei év végére megszületik. A Bizottság 840 millió eurós kerettel rendelkezik az eredetileg tervezett 28-30 Galileo műhold legyártatására.

Szakértők szerint a Galileo projekt nem áll túl jól, ezért nem lenne meglepő, ha támadásokat kapna az Európai Parlament részéről. Az európai képviselők korábban azzal a feltétellel bocsátották útjára a műholdas navigációs programot, hogy 3,4 milliárd euróért 2013-ra egy működőképes rendszert kapnak. A két feltétel – az ár és a határidő – közül pillanatnyilag egyik sem látszik tarthatónak. A legjobb, amit remélhetünk, egy részlegesen kiépült rendszer 2013-ig. A teljes üzemképesség kezdete valószínűleg 2016-ig is eltolódhat. (A kínai Beidou rendszer addigra akár meg is előzheti a Galileót.)

A költségek már az idei év elejére, a négy első Galileo műhold megrendelésével kapcsolatban kifizetett számlákkal elszaladtak. Az gyártatást vezető Európai Űrügynökségre (ESA) ugyanakkor utólagos vizsgálatokkal sem tudták rábizonyítani, hogy túl bőkezű lett volna az űripari szereplőkkel: a 400 milliós túlköltés jogszerűnek bizonyult.

A négy első IOV (In-Orbit Validation) műhold gyártása során eközben váratlan technikai problémák léptek fel. Így legkorábban 2010 végére kerülhetnek felbocsátható állapotba. Úgy fest, a jövő év végén két, 2011 elején még két Galileo műhold állhat pályára. A holdakat Francia Guyanából, Kourouból indítják, kettesével, az addigra már ott is üzembe álló Szojuz hordozórakétákkal. Ezek számára az indítóállás jelenleg épül. A másik gond épp ezzel van: a jól értesültek szerint a fenti startdátumok is optimisták. A Galieo program vezetői ugyanis szeretnék, ha az "európai" Szojuzok addigra már túl lennének három másik indításon, a biztonság kedvéért... Az űripari résztvevők, így a műholdépítő és a startot szervező cégek körében "hagyományos" taktika, hogy egy-egy program elhúzódását igyekeznek a másik résztvevőnél fellépő késések számlájára írni – egyesek ez a jelenséget vélik felfedezni már most a Galileónál.

Feszültséget okoz, hogy a gyártással kapcsolatos 400 millió eurós költségtúllépést a Galileo majdani alkalmazásainak fejlesztéseire szánt költségvetés lefaragásával igyekeznek pótolni. Így ott szinte semmilyen forrás nem, csupán 15 millió marad. (Összehasonlításul: az amerikaiak a GPS-nek csak a polgári alkalmazásaival kapcsolatos kutató-fejlesztő munkára évi 200 millió dollárt költenek.)

Frey Sándor

Forrás: ŰRVILÁG hírportál