Legfrissebb híreink
Hivatalosan is elérhető az EGNOS
A GPS műholdas navigációs rendszer szolgáltatásait kiegészítő európai rendszert tegnap ünnepélyesen működőkésznek hirdették.
A sajtótájékoztatóval egybekötött bejelentést Antonio Tajani, az Európai Bizottságnak a közlekedési politikáért felelős alelnöke tette október 1-jén. Az EGNOS (European Geostationary Navigation Overlay Service) ún. nyílt szolgáltatásának elérhetővé tételét hosszú éveken át tartó tesztüzem előzte meg. Mindez jelentős lépés az európai műholdas navigációs szolgáltatások fejlődése terén.
A következő fontos mérföldkő már az önálló műholdrendszer, a Galileo – ugyancsak jócskán elhúzódó – kiépítése lenne.
Mi is az EGNOS? Egy műholdas adattovábbítást használó kiegészítő rendszer, amely az amerikai GPS műholdak segítségével elérhető helymeghatározást pontosítja. Másrészt nagyobb biztonságot is ad azáltal, hogy időben figyelmeztet, ha valami hiba folytán esetleg megbízhatatlanná válnának egyes GPS műholdak jelei. Mivel ugyanolyan frekvenciasávot használ, mint maga a GPS, ezért a gyártók a vevőkészülékeket viszonylag könnyen alkalmassá tudják tenni a javító jelek vételére is.
A manapság beszerezhető navigációs vevőkészülékek többsége képes is venni és feldolgozni az EGNOS jeleit. Az EGNOS lefedettségi területe Európa és „környéke”. Egyrészt azért, mert a korrekciós információkat olyan geostacionárius műholdakon – méghozzá három műholdon – keresztül sugározzák a felhasználók felé, amelyek ennek megfelelő földrajzi hosszúságok fölött állomásoznak. Másrészt az a kb. 40 tagból álló követőállomás-hálózat, amellyel a GPS jeleket veszik és feldolgozzák, ugyancsak jórészt Európában és környékén épült ki.
Az állomások hálózatára azért van szükség, hogy azok a vett GPS jelekből korrekciós paramétereket határozzanak meg, illetve folyamatosan figyelemmel kísérjék a navigációs műholdrendszer egészséges működését. Az EGNOS tehát voltaképpen azon alapul, hogy a GPS hibáit igyekszik kiszámolni, s a szétsugárzott korrekciós adatokkal segíteni a többi vevőkészüléket a pontatlanságok kiküszöbölésében. A GPS méréseit terhelő hiba lehet például a műholdak helyzetének nem elegendően pontos ismerete, vagy a rádióhullámoknak a folyton változó légkörben való terjedéséből adódó bizonytalanságok.
Az EGNOS segítségével az önállóan, csak a GPS műholdak vételén alapuló 15-20 m-es valós idejű vízszintes helymeghatározási pontosság Európában nagyjából 2 m-esre javul. Ez a felhasználók egy részének már éppen elegendő, ráadásul nem kell érte külön fizetni. (Másoknak persze nem kielégítő, így aki néhány centiméter pontos valós idejű helymeghatározást szeretne, annak még sűrűbben telepített földi állomások hálózatából érdemes a korrekciókat beszereznie.)
Az EGNOS fejlesztésében az Európai Bizottság mellett részt vett az Európai Űrügynökség (ESA) és a légi közlekedés biztonságáért felelős Eurocontrol szervezet is. Az ESA a rendszer üzembe állítását végezte, és idén április 1-jén adta át az üzemeltetést az Európai Bizottságnak. Ezt a munkát a franciaországi Toulouse-ban székelő ESSP SaS konzorcium végzi. Szerződésük 2013 végéig érvényes.
Mi is az EGNOS? Egy műholdas adattovábbítást használó kiegészítő rendszer, amely az amerikai GPS műholdak segítségével elérhető helymeghatározást pontosítja. Másrészt nagyobb biztonságot is ad azáltal, hogy időben figyelmeztet, ha valami hiba folytán esetleg megbízhatatlanná válnának egyes GPS műholdak jelei. Mivel ugyanolyan frekvenciasávot használ, mint maga a GPS, ezért a gyártók a vevőkészülékeket viszonylag könnyen alkalmassá tudják tenni a javító jelek vételére is.
A manapság beszerezhető navigációs vevőkészülékek többsége képes is venni és feldolgozni az EGNOS jeleit. Az EGNOS lefedettségi területe Európa és „környéke”. Egyrészt azért, mert a korrekciós információkat olyan geostacionárius műholdakon – méghozzá három műholdon – keresztül sugározzák a felhasználók felé, amelyek ennek megfelelő földrajzi hosszúságok fölött állomásoznak. Másrészt az a kb. 40 tagból álló követőállomás-hálózat, amellyel a GPS jeleket veszik és feldolgozzák, ugyancsak jórészt Európában és környékén épült ki.
Az állomások hálózatára azért van szükség, hogy azok a vett GPS jelekből korrekciós paramétereket határozzanak meg, illetve folyamatosan figyelemmel kísérjék a navigációs műholdrendszer egészséges működését. Az EGNOS tehát voltaképpen azon alapul, hogy a GPS hibáit igyekszik kiszámolni, s a szétsugárzott korrekciós adatokkal segíteni a többi vevőkészüléket a pontatlanságok kiküszöbölésében. A GPS méréseit terhelő hiba lehet például a műholdak helyzetének nem elegendően pontos ismerete, vagy a rádióhullámoknak a folyton változó légkörben való terjedéséből adódó bizonytalanságok.
Az EGNOS segítségével az önállóan, csak a GPS műholdak vételén alapuló 15-20 m-es valós idejű vízszintes helymeghatározási pontosság Európában nagyjából 2 m-esre javul. Ez a felhasználók egy részének már éppen elegendő, ráadásul nem kell érte külön fizetni. (Másoknak persze nem kielégítő, így aki néhány centiméter pontos valós idejű helymeghatározást szeretne, annak még sűrűbben telepített földi állomások hálózatából érdemes a korrekciókat beszereznie.)
Az EGNOS fejlesztésében az Európai Bizottság mellett részt vett az Európai Űrügynökség (ESA) és a légi közlekedés biztonságáért felelős Eurocontrol szervezet is. Az ESA a rendszer üzembe állítását végezte, és idén április 1-jén adta át az üzemeltetést az Európai Bizottságnak. Ezt a munkát a franciaországi Toulouse-ban székelő ESSP SaS konzorcium végzi. Szerződésük 2013 végéig érvényes.