A vizsgálat során az NHH megállapította, hogy az Antenna Hungária (AH), illetve az AH tulajdonában lévő Antenna Digitális Kft., a földfelszíni digitális műsorszóró-hálózatok üzemeltetője még nem teljesítette maradéktalanul az NHH-val 2008 szeptemberében aláírt hatósági szerződésben foglalt kötelezettségeket, ezért az NHH Tanácsa a társaságot a kötelezettségek teljesítésére és a jogszabályoknak megfelelő magatartás tanúsítására szólította fel.

Az NHH Tanácsa szerint egyes vállalások elmaradásában, illetve a hatósági szerződés egyes pontjainak megszegésében objektív, külső körülmények, illetve az AH-tól független szereplők hatása is szerepet játszott. Ezek a területek, illetve körülmények az alábbiak:

    * közszolgálati műsorok továbbítására vonatkozó szerződések hiánya;
    * két nagy kereskedelmi műsorszolgáltató műsorának továbbítására vonatkozó szerződés elmaradása;
    * DVB-H platformon a mobilszolgáltatókkal történő megállapodás elmaradása;
    * világgazdasági, pénzügyi válság hatása (például az 1%-os hitel biztosítása).


A digitális földfelszíni műsorterjesztés alapvető célja, hogy a jelenleg tető-, vagy szobaantennát használók (a háztartások 20 százaléka) jobb minőségű és bővebb választékú szolgáltatást érhessenek el, illetve, hogy az új platform erősítse a versenyt a televíziós piacon. Az NHH megítélése szerint jelenleg még egyik cél megvalósulása sem egyértelmű. A digitális átállás tervei ugyan elméletileg hozzájárulhattak a műsorterjesztők digitális fejlesztéseihez és az áremelések mérsékléséhez, de a DVB-T platform tényleges versenyképessége a többi sokcsatornás műsorterjesztési lehetőséggel szemben jelenleg kérdéses, miként az is, hogy meg tud-e jelenni a digitális földfelszíni terjesztésben a vezetékes és a műholdas platformok csatornaszámához mérhető kínálat.

Az NHH az ellenőrzés során a hatósági szerződésben foglalt kötelezettségek teljesülését ellenőrizte, különös tekintettel azokra az alapvető pontokra, amelyek, a pályázat elbírálása során is hangsúlyos értékelési szempontot képviseltek. Ezen kiemelt kötelezettségek vizsgálatával az NHH átfogó képet alkothatott a platform működéséről és sikerült rávilágítani azokra a pontokra, ahol a szerződésszerű teljesítés vagy a működés hatékonysága érdekében hatósági fellépés, vagy szabályozói beavatkozás indokolt.

A hatósági szerződésben négy alapvető kötelezettség-csoport szerepel:

    1. A földfelszíni terjesztésű (DVB-T) és mobil-vételű (DVB-H) hálózat kiépítésére, és a szolgáltatások elérésére vonatkozó kötelezettségek.
    2. A meghatározott műsorok terjesztésére, továbbítására vonatkozó kötelezettségek.
    3. A digitális vevődekóder kedvezményes forgalomba hozatalára vonatkozó rendszer kialakítására, működtetésére vonatkozó kötelezettség, valamint
    4. a lakossági tájékoztatás részét képező „matrica” rendszer működtetésére vonatkozó vállalás.


Az AH-t terhelő kötelezettségek és a hatósági ellenőrzés megállapításai

I. Digitális televízióműsor-szórás

    1. Hálózatok kiépítése, szolgáltatások elérése

Az AH a hatósági szerződésnek, illetve a pályázati ajánlatnak megfelelően megkezdte ugyan a műsorszórást, de mind a DVB-T (földfelszíni digitális televíziózás), mind a DVB-H (földfelszíni digitális mobiltelevíziózás) esetén a vállalt határidőhöz képest egy hónap késéssel valósult meg az üzembe helyezés, a kiépítettség pedig elmaradt a szerződésben vállalt szinttől. A DVB-T hálózaton a kiépítettség 3 százalékkal elmarad a vállalt 59 százalékos kiépítettségtől, ami azt jelenti, hogy 5,9 millió fő helyett 5,6 millió fő ellátása biztosított, míg a DVB-H hálózaton a beltéri lefedettség csupán 8 százalékos, a vállalt 16 százalék helyett.

Tekintettel arra, hogy a vállalt kötelezettség és a teljesült érték közötti különbség a platform belátható időtávon belüli működését nem befolyásolja érdemben, az NHH a jogsértés elhárítására a következő hálózatbővítési ütem (2009. november 1.) idejét jelölte ki. Amennyiben a következő ütemben sem valósul meg a vállalt érték, a hatóság immáron külön felhívás nélkül megfelelő szankciót alkalmazhat.

    2. Továbbítási kötelezettség

A véleménynyilvánítás szabadsága és a vélemények sokszínűségének érvényesülése érdekében a műsorterjesztőt a vonatkozó jogszabályi előírások, illetve a hatósági szerződés alapján továbbítási kötelezettség terheli. Az AH-nak alapvetően 3 kötelezettségnek kell megfelelnie.

a) valamennyi platformra (DVB-T, DVB-H) vonatkozó szerződéskötési és továbbítási kötelezettség („must carry”):

    * közszolgálati műsorok (MTV1, MTV2, Duna TV, MR1-Kossuth, MR2-Petőfi, MR3-Bartók) kötelező továbbítása („must carry”) /Dtv. 25. § (1), 39. § (1) bekezdés a) pontja/

 
A hat közszolgálati műsor közül jelenleg egy műsor (Duna TV) továbbítására jött létre szerződés.

Az ellenőrzés során kiderült, hogy az AH több ízben megkereste a közszolgálati műsorszolgáltatókat, szerződéskötésére irányuló tárgyalások is folyamatban voltak, azonban a megállapodások nem jöttek létre. Ennek alapvető oka, hogy a szerződés megkötéséhez szükséges közbeszerzési eljárást a Magyar Rádió Zrt. nem írta ki, a Magyar Televízió Zrt. pedig még nem zárta le.

Az NHH álláspontja szerint a törvényben meghatározott szerződéskötési kötelezettség a műsorterjesztőre és a közszolgálati műsorszolgáltatóra is vonatkozik. Miután a digitális fejlődés elősegítése, a gyors és sikeres digitális átállás, valamint a közszolgálati csatornák megjelenése a digitális multiplexek kínálatában állami döntésen alapuló kiemelt közérdeknek tekinthető, ezért az NHH áttekinti a jogérvényesítésre rendelkezésre álló eszközrendszert, és megfelelő hatósági eljárásban vizsgálni fogja a szerződés meghiúsulásának körülményeit.

A közszolgálati műsorok nagy felbontású (HD minőségű) sugárzása médiapolitikai, stratégiai döntést igényel, mivel egyrészt a legkorszerűbb technológia alkalmazásáról van szó, másrészről viszont jelentősen korlátozza a rendelkezésre álló kapacitásokat és szűkítheti az elérhető kínálatot és a közszolgálati feladatok ellátását is jelentősen befolyásolja.

b) műsorszolgáltató szerződéses ajánlata alapján szerződéskötési és továbbítási kötelezettség:

    * állampolgárok tájékozódását szolgáltató műsorszolgáltatók műsorai (HírTV, ATV) DVB-T; DVB-H hálózatokon /Dtv. 39. 2. bekezdés b) pontja/
    * általános tematikájú országos kereskedelmi műsorszolgáltatók műsorai (RTL-Klub, TV2) DVB-T hálózaton/ Dtv. 39. 2. bekezdés c) pontja/
    * országos rádió-közműsorszolgáltató műsora (Katolikus Rádió) DVB-T platformon /Dtv. 39. 2. bekezdés c pontja/


E műsorok továbbítása abban az esetben kötelező, ha a műsorszolgáltató szerződéses ajánlattal keresi meg. A HírTv, ATV műsorok kódolt, előfizetéses terjesztésére létrejött a megállapodás, és kísérleti jelleggel a Katolikus Rádió adása is elérhető. Az RTL-Klub és a TV2 kötelezettségvállaló nyilatkozatot tett, azonban a műsorok terjesztésére vonatkozó szerződés nem jött létre. Mindkét műsorszolgáltató a Dtv. alapján nyitva álló határidő lejárta előtt élt keresettel a bíróságon, amelyben a műsorszolgáltatók a műsorterjesztési szerződés létrehozatalát, illetve tartalmának megállapítását is kérték a bíróságtól. Az NHH álláspontja szerint kulcsfontosságú a szerződések mielőbbi megkötése, miután a platform sikerét – és nem utolsósorban a további csatornák platformon történő megjelenését – nagymértékben befolyásolja, hogy a két kereskedelmi csatorna elérhető-e ezen.

c) AH által vállalt egyéb műsorszolgáltatók műsorára vonatkozó terjesztési, elérhetővé tételi kötelezettség:

    * új, általános tematikájú szabad hozzáférésű műsorszolgáltatók műsorai (Viasat, HUMOR1) DVB-T platformon


Az AH a hatósági szerződésben tett vállalása alapján köteles a vállalt két csatorna közül legalább egyet 2008-ban elérhetővé tenni. Kiemelendő, hogy a hatósági szerződésben vállalt kötelezettség nem képezi a Dtv.-ben szabályozott „must carry” rendszer részét, hanem olyan önként vállalt kötelezettség, amely az AH gazdasági, üzleti autonómiájából fakadó mérlegelésén alapult. Ezt a kötelezettséget az AH nem teljesítette, de az NHH véleménye szerint ez az ellenőrzést lezáró felhívásával, illetve annak nem teljesítése esetén piacfelügyeleti eljárásban alkalmazott szankciók alkalmazásával érvényre juttatható.

    3. Digitális vevődekóder kedvezmények forgalomba hozatalára vonatkozó rendszer kialakítása, működtetése

A hatósági szerződés alapján az AH köteles a felhasználók, illetve az előfizetők számára biztosítani, hogy egyösszegben vagy kedvezményes módon digitális vevődekódert vásárolhassanak közvetlenül tőle, vagy az AH megbízottjától. A kedvezményes forgalmazás során az AH köteles a digitális vevődekódert részletfizetéses konstrukcióban kiskereskedelmi forgalomba hozni oly módon, hogy a vevődekóder áfával növelt árának egyes részletei, beleértve a kezdő részletet is, nem haladhatják meg a mindenkori minimálbér 1 százalékát.

Az AH a kedvezményes (részletfizetéses) forgalmazási rendszer kialakítására vonatkozó kötelezettséget mindezidáig nem teljesítette, a műsorterjesztési szolgáltatás elindítását követően kedvezményes digitális vevődekóder vásárlási lehetőség a felhasználók számára nem biztosított. Az AH közlése szerint május elsejétől elindul a kedvezményes forgalmazás. Ennek körülményeit és feltételrendszerét az NHH a piacfelügyeleti vizsgálatban fogja ellenőrizni.

    4.  „Matrica”-rendszer

A hatósági szerződés alapján az AH köteles olyan vevőtájékoztató-rendszer (matricarendszer) kialakítására, bevezetésére és működtetésére, amely alkalmas arra, hogy a fogyasztók a vásárlás helyén azonnal és egyértelműen meggyőződhessenek arról, hogy a digitális vevődekóder az AH által nyújtott digitális földfelszíni rendszerű műsorterjesztési szolgáltatás vételére alkalmas.

Tekintettel arra, hogy a fogyasztói tájékoztatás a technológia-váltás során kiemelt feladat, és ennek egyik pillére a matricarendszer működtetése, az ellenőrzés során fokozottan és kiemelten került sor a vállalt kötelezettség vizsgálatára.

Az ellenőrzés során megállapítást nyert, hogy az AH nem teljesítette maradéktalanul a hatósági szerződésben vállalt kötelezettségét. Az AH a pályázati ajánlatában részletesen bemutatta a matricával ellátott vevődekóder disztribúciós hálózatát, megjelölte azokat a forgalmazókat, amelyek az üzletláncokban a digitális vételre alkalmas jelöléssel, matricával ellátott vevődekódereket hoznak forgalomba. Az ajánlatban szereplő Tesco, és Photo Hall üzletláncokban azonban az ellenőrzés során matricával ellátott vevődekóder nem volt forgalomban.

    5.  Az AH egyéb vállalásainak ellenőrzése

Az ellenőrzés során a hivatal munkatársai a szolgáltatások bejelentésével, a tájékoztató kampány finanszírozásával és a tájékoztató füzet tartalmával kapcsolatban is hiányosságokat tártak fel. Az AH a hatósági szerződésből eredő egyéb kötelezettségeit (díjfizetési kötelezettségek, műszaki követelmények betartása, tájékoztató internetes oldal, információs központ, call center kialakítása) az ütemezésnek megfelelően teljesítette.


II. Digitális rádióműsor-szórás

A rádióműsor-szórás esetében a televízióműsor-szórás ellenőrzése során feltárt hasonló hiányosságok állapíthatóak meg. A szolgáltatás nyújtásának legfőbb akadályát a műsorszolgáltatókkal kötött megállapodások hiánya jelenti.

A rádióműsorszóró-hálózaton az AH-nak a közszolgálati műsorszolgáltató műsorait (MR1-Kossuth, MR2-Petőfi, MR-3-Bartók) kell a „must carry” szabályai alapján elérhetővé tenni. Az AH a hatósági szerződésben vállalta a Katolikus Rádió műsorának, illetve az állampolgárok tájékoztatását szolgáló, meghatározó módon hír- és közéleti műsorokra épülő tematikával rendelkező körzeti rádióműsorok közül az Inforádió, a Klub Rádió és a Lánchíd Rádió műsorok sugárzását.

Az AH a közszolgálati műsorszolgáltatóval a tárgyalások során nem tudott megállapodni a szerződés tartalmában, azonban a közműsorok jelenleg kísérleti jelleggel a platformon elérhetőek. Ugyancsak műsorszolgáltatási szerződés megkötése nélkül sugározza jelenleg az AH a Katolikus Rádió műsorát, azonban a hatósági szerződésben szereplő további rádióműsorok terjesztésére vonatkozó vállalását nem teljesítette.

A felhívás alapján várható, hogy a hatósági szerződésben szereplő műsorok felkerülnek a platformra. A közszolgálati műsorok kísérleti sugárzásának esetleges megszüntetése esetén hatósági eljárás megindítása lehet indokolt.

A hatósági szerződés szankciórendszere

Amennyiben az AH a hatósági szerződésben foglalt – díjfizetésen kívüli – bármely kötelezettségét megszegi, az NHH első esetben 8 napos határidő kitűzésével felhívja a hatósági szerződésnek, illetve a jogszabályoknak megfelelő magatartás tanúsítására.

Mivel azonban a feltárt szerződésszegések elhárítása a 8 napos időkorláton belül a szolgáltatás jellege, tartalma miatt az esetek túlnyomó többségében nem lenne megvalósítható, a felhívásban foglalt időtartam lehetőséget adott arra, hogy az AH ismertesse a jogsértés megszüntetése érdekében tervezett érdemi lépéseit, intézkedéseit azzal, hogy azoknak alkalmasnak kell lenniük a felhívásban megjelölt cél meghatározott, ésszerű időn belül történő teljesítésére.

Mindez biztosítja az NHH részére azt a lehetőséget, hogy amennyiben a tervezett intézkedéseket nem tartja elégségesnek, arányosnak vagy kellően hatékonynak az adott jogsértés megszüntetésére, akkor további felhívás nélkül szankciót alkalmazhasson.

Amennyiben a felhívás nem vezet eredményre, az NHH a hatósági szerződésben szereplő szankciókat (pl. bírság) alkalmazhatja. Az AH a felhívás kézhezvételét követően észrevételt tett a felhívás tartalmára. Ezt a nyilatkozatot az NHH a felhívás eredménytelensége esetén megindítandó hatósági eljárásban vizsgálni és értékelni fogja.

Forrás: NHH

Kapcsolódó cikkek:

• Egyre több mobilinternet-előfizetés, csökkenő adatforgalom
• Mindenhol Digitális TV