Egy automatikus, számítógép által vezérelt antennarendszer követi a felette áthaladó műholdakat és teszi lehetővé a várhatóan 2010 elején induló első magyar műholddal, a Masat–1-gyel való kommunikációt. A műhold sebessége megközelítőleg 7 km/s lesz, és 600-700 km magasan fog keringeni a Föld körül. Mindez azt jelenti, hogy a Föld egy adott pontjáról 7-10 percig lesz látható. A szatellit pályája napszinkron és poláris pálya, tehát az északi és a déli sark fölött is áthalad, és a Föld forgásából adódóan a világ szinte minden pontjáról lehet majd fogni az általa sugárzott jeleket. A kommunikációs rendszer is elérhető lesz mindenki számára, így külföldi rádióamatőrök Amerikától Ausztráliáig vehetik majd a műhold jeleit, és továbbíthatják azokat az interneten keresztül a Műegyetemre. A Masat–1 a saját hívójelén kívül mérési adatokat fog továbbítani – például a műholdon elhelyezett hőmérők mérik a külső és belső hőmérsékletet. A BME Földi állomás, amely a Masat–1 elsődleges földi állomása, a nap 24 órájában már most üzemképes. Az első állomáson fellépő probléma esetén az Érden található másodlagos állomásról is kapcsolatba tudnak lépni a műholddal.

A BME Földi állomás egyes eszközeit már több mint 100 napja tesztelik. A rendszer első igazi éles tesztjére március 29-én délután 15.28-kor került sor, amikor kapcsolatba léptek a Nemzetközi Űrállomáson tartózkodó Charles Simonyival. Az érdi tartalékállomás sikeres tesztelését két nappal később végezték el, ebben szintén az űrturista segített