Legfrissebb híreink
- Hall, lát, mozog – és már Magyarország felé tart a humanoid R1
- A QNAP bemutatja új Dual-NAS HA megoldását
- Kicsomagolod, bekapcsolod, és indul a mozi – ismerd meg a TCL újdonságait!
- Több mint tárolás: Hogyan válik az ASUSTOR NAS audiofil zenei központtá?
- Elegancia, technológia, AI – a Samsung új hajlítható mobiljai mostantól itthon is kaphatók
Űrpolitikai konferencia volt Budapesten
A konferencián a legtöbb európai űrkutatási szervezet, űrhivatal, a legnagyobb űripari cégek vezetői és képviselői vettek részt. Az EURISY nemzetközi szervezet az ESPI (European Space Policy Institute) és a Magyar Űrkutatási Iroda (MŰI) közreműködésével nemzetközi űrpolitikai konferenciát rendezett Budapesten, 2008. január 26-27-én Models of Governance of National Space Activities címmel.A konferencián a legtöbb európai űrkutatási szervezet, űrhivatal, a legnagyobb űripari cégek vezetői és képviselői mellett részt vett Barsiné Pataky Etelka, az Európai Parlament képviselője, Jean-Jacques Dordain, az Európai Űrügynökség főigazgatója, Molnár Károly, az űrtevékenységet felügyelő, kutatás-fejlesztésért felelős tárca nélküli miniszter, továbbá Kovács Kálmán, a Magyar Űrkutatási Tanács elnöke. A 1992-es Nemzetközi Világűrév méltó megünneplésére és programjainak megszervezésére még 1989-ben létrehozott EURISY (European Association for the International Space Year) a konferencián, január 26-án ünnepelte fennállásának 20. évfordulóját.
Az ülésen elsősorban az új EU-tagállamok űrkutatásáról, űrtevékenységük perspektíváiról esett szó. Míg Csehország már az ESA teljes jogú tagja, Magyarország, Románia és Lengyelország pedig Európai Együttműködő Államok, addig Törökországgal, Észtországgal, Ukrajnával és Szlovéniával az ESA-nak általános együttműködési megállapodása van. A többi, nem ESA-tag európai országgal (Oroszországot nem számítva) pedig nincs hivatalos együttműködése. Az ESA-tagság felé igyekvő új EU-tagállamok és -tagjelöltek a Csehország példája szerint már bevált menetrend szerint az együttműködési megállapodást követően Európai Együttműködő Állammá (ECS - European Cooperating State) válnak, amit a társult tagság vagy a teljes jogú ESA-tagság követ (az együttműködési megállapodás aláírása után ugyanakkor elvileg lehetőség van az azonnali csatlakozásra is). Eddig két további ESA-tagjelölt van, Magyarország és Románia, ám a tárgyalások mindkét ország esetében lassan haladnak. Ugyanakkor a kelet-európai országok közül több (ellentétben néhány, ma már ESA-tag nyugati állammal) rendelkezik űrkutatási történelemmel az Interkozmosz-program révén. A konferencia célja egymás űrpolitikájának, az űrkutatás országonként betöltött szerepének megismerése volt, s ezt a célt a rendezvény sikerrel teljesítette, hiszen a résztvevők jobban megismerhették Magyarország, Csehország, Románia, Észtország, Szlovénia, de akár Olaszország, Svájc, Svédország vagy éppen Franciaország példáját. (Forrás: MŰI)
Jean-Jacques Dordain, az ESA főigazgatója megnyitó előadása közben.
Az ülésen elsősorban az új EU-tagállamok űrkutatásáról, űrtevékenységük perspektíváiról esett szó. Míg Csehország már az ESA teljes jogú tagja, Magyarország, Románia és Lengyelország pedig Európai Együttműködő Államok, addig Törökországgal, Észtországgal, Ukrajnával és Szlovéniával az ESA-nak általános együttműködési megállapodása van. A többi, nem ESA-tag európai országgal (Oroszországot nem számítva) pedig nincs hivatalos együttműködése. Az ESA-tagság felé igyekvő új EU-tagállamok és -tagjelöltek a Csehország példája szerint már bevált menetrend szerint az együttműködési megállapodást követően Európai Együttműködő Állammá (ECS - European Cooperating State) válnak, amit a társult tagság vagy a teljes jogú ESA-tagság követ (az együttműködési megállapodás aláírása után ugyanakkor elvileg lehetőség van az azonnali csatlakozásra is). Eddig két további ESA-tagjelölt van, Magyarország és Románia, ám a tárgyalások mindkét ország esetében lassan haladnak. Ugyanakkor a kelet-európai országok közül több (ellentétben néhány, ma már ESA-tag nyugati állammal) rendelkezik űrkutatási történelemmel az Interkozmosz-program révén. A konferencia célja egymás űrpolitikájának, az űrkutatás országonként betöltött szerepének megismerése volt, s ezt a célt a rendezvény sikerrel teljesítette, hiszen a résztvevők jobban megismerhették Magyarország, Csehország, Románia, Észtország, Szlovénia, de akár Olaszország, Svájc, Svédország vagy éppen Franciaország példáját. (Forrás: MŰI)
A konferenciának 110 résztvevője volt.