A szabad számítógép

Kütyü magazin - 2008. december 16.
Érdekes története van ennek a cikk sorozatnak, aminek a Kedves Olvasó szívesen látott olvasgatója lehet a következő egy-két hónapban. Napi hírböngészéseim alatt akadtam rá a Kütyü hírportálon a „Asus EeePC 701 és az XP” cikkre. Először örültem, hogy majd biztosan egy jó leírást kapok arról, hogy miért használjunk inkább Xandros linuxot (a linuxos változat egy módosított Xandros-szal jön).

Nos, ennek egyenesen az ellenkezőjét kaptam a cikk olvasása során. Linux le, Windows Xp fel!

Ekkor levelet írtam a szerkesztőnek, amiben elégedetlenségemet fejeztem ki és őszintén, egy kicsit be is szóltam, hogy nem kéne két perces Google-ezést megspórolni egy Firefox frissítés érdekében és rögtön váltani XP-re. Nekem is van egy EEE 900HA típusú netbook-om. Hogy ezen miért nem Xandros van, annak már tudjuk az okait :). Nagy meglepetésemre nem telt bele pár óra és egy nyitott ember válaszát olvashattam el, aki elmagyarázta, hogy tulajdonképpen a szándéka tájékoztató jellegű volt csak talán félreérthetően leírva. Elmondta, hogy tényleg nem nagyon ért a Linuxhoz, de ha már én ennyire elkötelezett vagyok a „pingvinnel” szemben, hát osszam meg ezt másokkal is. Ekkor javasolta, hogy dobjunk be két cikket a blogomról ízelítőként és lássuk, hogyan reagálnak... A visszajelzések nagyon jók voltak és ezennel is köszönöm minden olvasónak! :) Remélem, továbbra sem okozok csalódást!

Miről is lenne szó?

A Microsoft piaci részesedése 90% körül van, az operációs rendszerek (XP, Vista stb.) terén világszerte. De ezek az információk minket nem érdekelnek :).  A lényeg, hogy a Kedves Olvasó is valószínűleg egy XP vagy Vista rendszerrel felszerelt számítógép előtt ülve olvassa ezt a cikket. Nem tudom, hogy hányan tették fel maguknak a nagy kérdést: Miért? Mit kell tudjon egy operációs rendszer ahhoz, hogy nekem a lehető legtöbb szükségletemet kielégítse, segítsen a munkámban, szórakoztasson, kihasználja gépem erőforrásait...? és még folytathatnám. Manapság a számítógépek, közhelyesen szólva, életünk szerves részévé váltak. Ezt gondolom, senkinek sem kell bővebben kifejtsem. Ebben a cikksorozatban igyekszem elkerülni az előítéleteket. Nem szeretnék Windows ellenes kampányt indítani! Mindössze annyi, hogy sok ember nem tudja: VAN versenyképes alternatíva!

Mi is valójában a Linux?

Sokaknak egyelőre egy fél füllel hallott homályos fogalom, amiről tudomást vesznek, hogy létezik és kész....
Nem akarok történelem órákat tartani, mert nem ez a cél. Mindössze jó tudni, hogy szülőatyja a finn származású Linus Torvalds (a Linux név a Linus és a Unix utolsó betűjének összevonásából keletkezett). 1991-ben tette közzé az első Linux-ot, ami egy rendszermag. Vagyis a motor, ami működteti az operációs rendszert, de hát ez még mindig nem elég ahhoz, hogy egy átlag-felhasználó kezdhessen vele bármit is. Kell egy grafikus felület, multimédiás programok, irodai vagy office csomagok stb. Nagy vonalakban ezt hívjuk GNU-nak ( GNU's not Unix-GNU nem Unix). Ez egy programcsomag, ami a Linux kernellel együtt alkotja a teljes operációs rendszert, teljes nevén GNU/Linux, de a köztudatba egyszerűen Linux néven került be. A továbbiakban mi is csak így emlegetjük. Nagyjából úgy kell elképzelni, mint egy luxusautót. A kernel vagy rendszermag a motor, a GNU pedig a karosszéria, az ülések és minden extra, ami egy kényelmes vezetéshez kell és használhatóvá teszi az egész autót. És hogy miért pont luxusautóhoz hasonlítom?




Hol tart most a „kicsi” Tux?

Ja, ezt nem is említettem. Aki netán nem tudná, a Linux kabalafigurája a pingvin, vagyis Tux.  Keresztapja pedig Henning Schmiedehausen volt, aki a nevet a Torvalds és a Unix szavakból alkotta meg - ugyanakkor valószínűleg az is szerepet játszott a név megszületésében, hogy a pingvinek által köztudottan viselt frakk angol elnevezése tuxedo.

Születése óta, főleg közösségi munkának(!) köszönhetően, pingvinünk kinőtte magát a szerverszobákból és felkészült rá, hogy BÁRKI boldoguljon a kezelésével. Igen. Manapság már nem rendszergazdák játékszere (felröppent a hír ugyanis, hogy manapság egyes rendszergazdáknak van nemi élete! :)), hanem egy mindennapi használatra alkalmas, rendkívül felhasználóbarát asztali környezet. Van benne többféle fejlett irodai programcsomag (OpenOffice, Koffice, Gnome-Office stb.), multimédiás alkalmazások tömkelege (Amarok, Rhythmbox, XMMS (Winamp klón),  Videólejátszók stb.), játékok és sok más, ami egy mindennapi asztali számítógép használatához szükséges. Rengeteg program telepíthető egyszerűen előre beállított tárolókból fölösleges keresgélés nélkül. A csomagkezelő elvégzi a letöltést és a telepítést egyaránt. Ráadásul mindez sokféle rendkívül jól testreszabható asztali környezetben.



Mindez INGYEN!
Sokak számára hihetetlen ez a tény. Pedig igaz. A Linux legtöbb változata szabadon letölthető, terjeszthető, másolható, továbbadható. Az „úgynevezett” fizetős változatok általában abban különböznek a többitől, hogy disztribúciót fejlesztő cég terméktámogatást biztosít az általa gondozott Linuxra vagy saját fejlesztésű programokat épít bele.

Mit várunk el egy számítógéptől?

Elsősorban azt szeretnénk, ha a számítógép a lehető legegyszerűbben és leggyorsabban elérhetővé tenné szolgáltatásait és eközben a szemnek is kellemes látványt nyújtana. A kezelőfelületek az utóbbi években óriási fejlődésen mentek keresztül. Íme például a Gnome nevű asztali környezet:



Látható, hogy felülete letisztult, az indítómenüben megtalálunk kategóriákba rendezve minden programot, ami telepítve van számítógépünkre. A Gnome mellett még létezik a KDE vagy az Xfce, amik más-más élményt nyújtanak és más-más igényeket elégítenek ki.
Itt érdemes megemlíteni az asztali effekteket, amik még élvezetesebbé, könnyebbé és látványosabbá teszik pécénk használatát. Ezt az úgy nevezett Compiz ablakkezelő, ami méltán felveszi a versenyt bármilyen ismert vetélytársával (pl. a Windows Vistából ismert Aero). Lehetnek 3 dimenziós ablakaink, dolgozhatunk egyszerre több asztalon, melyek között egy virtuális kockát forgatva válthatunk, így növelve munkaterületünket, látványos ablak-váltó és sok más extra, amik megkönnyíthetik a mindennapijainkat vagy csak gyönyörködtetik a szemet. Akiknek eddig megmutattam ezeket, általában csukott szájjal nem bírták ki :)

Íme egy kép a kocka munkaasztalról:



Tehát innen a luxusautó asszociáció :) Gondolom, nemcsak én vagyok, akit gyönyörködtet a látvány. És még rengeteg olyan dolog van, ami miatt érdemes Linuxot használni.
A következőkben többet is megtudhatunk erről a sokak számára idegen világról. Megtanuljuk, hogyan telepítsük számítógépünkre, hogyan használjuk a mindennapokban és hogyan tegyük élvezetesebbé a számítógépünk mellett töltött időt.
Szeretettel várunk minden érdeklődőt az elkövetkező néhány hétben!

Geréb Róbert, Folytatom...
Geréb Róbert blogja
Vissza