Elindult az indiai holdszonda


Az űrszonda célja a Hold kutatásán túl az indiai űrtechnológia fejlesztése és tesztelése. A tudományos műszeregyüttes nagyjából fele-fele arányban indiai és nemzetközi (pl. ESA, NASA) berendezésekből állt össze. A három hazai készítésű berendezés: egy 5 m-es felbontású, a felszínt fényképező kamera (Terrain Mapping Camera, TMC); a 400-900 nm hullámhosszú tartományban működő, 80 m-es felbontású, a felszín összetételét vizsgáló képalkotó színképelemző (Hyper Spectral Imager, HySI); a domborzatot feltérképező lézeres magasságmérő (Lunar Laser Ranging Instrument; LLRI). A negyedik műszeregyüttes egy három egyésgből álló röntgen- és gamma-spektrométer, amely egyes elemek előfordulási arányát méri. A SARA (Sub-keV Atom Reflecting Analyzer) feladata szintén a felszíni összetétel meghatározása, az ott szóródó kis energiájú semleges atomok detektálásával. A közeli infravörös spektrométer (SIR-2) hasonló céllal, de az infavörös színkép elemzésével működik. A RADOM-7 sugárdózis-monitorozó berendezést bolgár kutatók készítették.

Forrás: ŰRVILÁG hírportál
Kapcsolódó cikkek: