Legfrissebb híreink
- Egyetlen USB-C-kábellel munkaállomássá alakítható a laptop – új Sandberg eszközök érkeznek
- A vízhűtés új szintje: 7 colos kijelzővel és AI Forge-dzsal támad a Thermaltake
- 49 colos OLED-től az 1100 Hz-ig: ezt hozza a Samsung 2027-es Odyssey szériája
- Telefont kap a gyerek? 6 dolog, amit érdemes már az első naptól megbeszélni
- Új FE-modell a Samsungtól: itt a Galaxy S26 FE, amely már One UI 9-cel érkezik
Elindult az indiai holdszonda
Az első indiai holdszonda október 22-én indult Sriharikotából, PSLV hordozórakétával. A kb. másfél méteres élhosszúságú kocka alakú, az üzemanyagot nem számítva 523 kg tömegű űreszköz a Holdat alig egy hét alatt éri majd el. Magával visz majd egy 30 kg-os penetrátort is, amely becsapódik a Hold felszínébe. A Csándráján-1 szonda végső pályája a felszín felett 100 km-re, a pólusok fölött húzódik majd.
Az űrszonda célja a Hold kutatásán túl az indiai űrtechnológia fejlesztése és tesztelése. A tudományos műszeregyüttes nagyjából fele-fele arányban indiai és nemzetközi (pl. ESA, NASA) berendezésekből állt össze. A három hazai készítésű berendezés: egy 5 m-es felbontású, a felszínt fényképező kamera (Terrain Mapping Camera, TMC); a 400-900 nm hullámhosszú tartományban működő, 80 m-es felbontású, a felszín összetételét vizsgáló képalkotó színképelemző (Hyper Spectral Imager, HySI); a domborzatot feltérképező lézeres magasságmérő (Lunar Laser Ranging Instrument; LLRI). A negyedik műszeregyüttes egy három egyésgből álló röntgen- és gamma-spektrométer, amely egyes elemek előfordulási arányát méri. A SARA (Sub-keV Atom Reflecting Analyzer) feladata szintén a felszíni összetétel meghatározása, az ott szóródó kis energiájú semleges atomok detektálásával. A közeli infravörös spektrométer (SIR-2) hasonló céllal, de az infavörös színkép elemzésével működik. A RADOM-7 sugárdózis-monitorozó berendezést bolgár kutatók készítették.

Forrás: ŰRVILÁG hírportál
Kapcsolódó cikkek: