A legnépszerűbb, 1 Mbps sávszélességű hozzáférés nettó átlagára 2005 első féléve és 2007 második féléve között 40 százalékkal csökkent, miközben több mint kétszeresére nőtt a szolgáltatást igénybevevők száma, mondta Pataki Dániel, az NHH elnöke az RM szabályozás hatását értékelve. A szabályozás bevezetése óta az egykori vezetékes monopol szolgáltatók szolgáltatási területein mért átlagárak is jelentősen közeledtek egymáshoz, azaz csökkent az egyes földrajzi területek közötti indokolatlan árkülönbség. Az RM bevezetésekor volt olyan terület az országban, ahol az átlagár több mint a két és félszerese volt a legalacsonyabb árszintnek, mára az eltérés mértéke 50 százalék alá csökkent, miközben ma már valamennyi területen több szolgáltató ajánlatai közül választhatnak a fogyasztók.

Pataki szerint a most kihirdetett nagykereskedelmi árak további lökést adhatnak a piaci versenynek. Az elnök szerint az első ízben szabályozott csupasz DSL árszintje olyan, hogy a hatékonyan működő szolgáltatók versenyképes csupasz DSL termékekkel és a csupasz DSL-re épülő internetalapú hangszolgáltatásokkal (voice-over-DSL) tudnak megjelenni a piacon.

A csupasz DSL-szolgáltatás nagykereskedelmi ára a releváns nem csupasz nagykereskedelmi DSL-szolgáltatás árát legfeljebb 2000 forinttal haladja meg. A „csupasz” felár a Magyar Telekomnál a legalacsonyabb (1 214 Ft) és a Hungarotelnél a legmagasabb (1 942Ft). Mindez azt is jelenti, hogy a szolgáltatók versenyképes termékeket alakíthatnak ki, nemcsak a szélessávú, de voice-over-DSL szolgáltatást nyújtva a vezetékes telefon-előfizetési piacon is.

Az RM szabályozás először a 2005 első félévi kiskereskedelmi árakon alapult. Akkor, a ma legelterjedtebbnek, legnépszerűbbnek számító 1 Mbps sávszélességű lakossági, a forgalomtól független hozzáférések nettó kiskereskedelmi ára átlagosan havi 6 247 Ft volt Magyarországon, míg ugyanez 2007 első félévére 4 282 Ft-ra, 2007 második félévére pedig már több mint 40 százalékkal 3 749 Ft-ra csökkent.

A retail minus módszer bevezetése előtt csak a Magyar Telekom és az Invitel területén volt verseny a kiskereskedelmi ADSL-szolgáltatók között. Az NHH szabályozási lépéseinek köszönhetően ma már minden korábbi monopolszolgáltató szolgáltatási területén van verseny a szolgáltatók között. A Magyar Telekom területén 25, a Hungarotel (Invitel) körzeteiben 10, a legkisebb területen szolgáltató Monortel területén pedig egy olyan cég kínál DSL-szolgáltatást, amely nem a korábbi monopolszolgáltató tulajdonában van.

Az NHH adatai szerint 2007-ben összességében 33 százalékkal, 1 millió 325 ezerre nőtt Magyarországon a vezetékes szélessávú hozzáférések száma. Az ADSL-előfizetések száma egy év alatt 21,5 százalékkal 745 ezerre, míg az összes kábelmodemes hozzáférés száma közel 53 százalékkal 580 ezerre növekedett – így a vezetékes szélessávú előfizetéseken belül a kábelmodemes hozzáférések részesedése a 2006 végi 38,3 százalékról 2007 végére 43,8 százalékra emelkedett.

Forrás: NHH

Kapcsolódó cikkek: