Tűz detektálása geostacionárius meteorológiai műholdról (1. rész)
Február végén két magyarországi tónál is kigyulladt a nádas és komolyabb tűz, tűzkár keletkezett. Február
24-én Balatonbogláron, 27-28-ára virradó éjszaka pedig a farmosi
halastónál (Pest megye) égett a nádas. Mindkét esetben kb. 200 hektár
terület vált a tűz martalékává.
A megelőző hetek száraz időjárása igen megnövelte a vegetációtüzek kockázatát. Ha a szárazság mellett a szél is erős, akkor különösen gyorsan terjed a véletlenül okozott tűz. Ha a szél erős széllökésekkel jelentkezik, vagy hirtelen változtat irányt, akkor könnyen el lehet veszíteni a kontrollt az egyébként felügyelet mellett gyújtott tüzek felett is.
f A műholdképeken a nappali órákban esetenként detektálható a tűzhöz társuló nagyobb füst. Ugyanakkor, különösen az éjszakai órákban inkább a magas hőmérséklet az, ami miatt a műholdképeken láthatóvá válik a tűz. A tűz detektálását egy speciális infravörös csatorna (3.7–3.9 μm) teszi lehetővé. A világ gyéren lakott, vagy lakatlan vidékein előforduló erdőtüzek feltérképezésénél fontos szerepet játszanak a műholdas megfigyelések.
A már számottevő kiterjedésű tüzek felhőmentes időben a meteorológiai műholdképeken is azonosíthatók, még a geostacionárius pályán keringő műholdakról is. Ez elsőre meglepő lehet, hiszen ezek a műholdak 36000 km távolságból készítik a felvételeket, és a területi felbontásuk alacsony. Viszont geostacionárius pályán lévő műholdról időben sűrű felvételek készülnek, így derült időben a tűz alakulását is figyelemmel kísérhetjük. Nagyobb területi felbontású műholdképen jobban, egyértelműbben látszik a relatíve kis kiterjedésű tűz is, de a nagyobb felbontású műholdak közelebb keringenek a felszínhez, így nem látják időben folytonosan ugyanazt a területet. Következésképpen, ha a tüzet hamar eloltják, a nem geostacionárius műhold könnyen „elszalaszthatja”.
Az európai geostacionárius operatív meteorológiai műhold pár évvel ezelőtt megújult, jóval fejlettebb műszerekkel szerelték fel, mint a korábbiakat. 12 sávban készít negyedóránként felvételeket. Az egyik új sáv a 3.9 μm-es (IR3.9) sáv. Mint már említettük, ez a sáv teszi lehetővé a tűzdetektálást. Az új típusú METEOSAT műhold 11 csatornájának, köztük a számunkra érdekes IR3.9 csatornának a területi felbontása Magyarország körzetében ~3.5×5.5 km. Mivel Balatonbogláron és Farmason a tűz legnagyobb kiterjedése esetén is maximum 200 hektárnyi volt (2 km2), ez bőven alatta van a műhold felbontásának. Pixelméret alatti volt a tűz. De a tűz még így is elég kiterjedt volt ahhoz, hogy látszódjék még a meteorológiai műholdképeken is.
Balatonboglár 2008. február 24
Február 24-én délután Balatonbogláron gyulladt ki a nádas. 2 órakor értesítették a tűzoltókat, ekkor még csak 50 négyzetméteren égett a nádas. A tűzoltóknak először a házak védelmével kellett foglalkozniuk. Eközben a tűz a nádasban az élénk szél hatására elharapódzott. Este nyolc óra felé tudták eloltani a tüzet, utána még a parazsat oltották.A gyakorlatban, a műholdképek operatív használatánál az IR3.9 sávot nem szoktuk önmagában megjeleníteni. Legtöbbször ún. kompozit műholdképeket használunk. Kompozit képek esetében oly módon kombináljuk a sávokat, hogy egy-egy csatornát (vagy csatornák különbségét) jelenítünk meg az alapszínekben. Azokon a kompozit képeken látható a tűz, amelyek az IR3.9 csatornát is használják. A nappali mikrofizikai kompozit kép a zöld színben jeleníti meg az IR3.9 csatornát, így a tűz fényes zöld pont/folt formájában látszik rajta (lásd az alábbi kép bal oldalát).
Éjszaka egy másik kompozit kép használatos, az ún. éjszakai mikrofizikai kompozit kép; itt a zöld színben két sáv különbsége szerepel, amelyből az IR3.9 a kivonandó. Ezért a tűz itt a zöld szín hiányaként, lila pöttyként jelentkezik. (Lásd a következő ábrát.)
A műholdképeken a balatonboglárihoz hasonló (bár rövidebb élettartalmú)
fényes zöld pöttyöket máshol is látunk. Igen valószínű, hogy az élénk
zöld pöttyök többsége szintén tüzet jelez. Forrás: ŰRVILÁG hírportál Kapcsolódó cikkek: