A konkurenciaharc mögött leginkább az áll, hogy a kínai rakétákkal való műholdindítások kb. kétharmados árból kihozhatók, ami hatalmas versenyhátrányt jelent azoknak, akik nem használhatják ki ezt a lehetőséget. A Thales Alenia Space úgy oldotta meg a problémát, hogy amerikai eredetű alkatrészek nélkül építi és értékesíti egyes műholdjait. 2007-ben összefogtak a kínai rakétaindításokat szervező vállalattal, és elindultak egy indonéziai távközlési műhold megépítésére és feljuttatására kiírt pályázaton. A Loral, és a hordozórakétát adó partnere, az európai Arianespace alulmaradt a versenyben.

Űripari szakértők szerint előbb vagy utóbb Kína jelentős szeletet hasít ki magának a kereskedelmi távközlési műholdak indításának piacán. A nemzetközi piacon már megjelentek az ajánlatok a Kínában tervezett és gyártott műholdakra is. A távközlési piacon jelen levő két legnagyobb üzemeltető, az Astra műholdak felett rendelkező luxemburgi SES és a bermudai székhelyű Intelsat egyaránt úgy nyilatkoztak, hogy – a több lábon állás jegyében – számolni szeretnének a kínai ajánlatokkal is. Az összes amerikai műholdgyártó cég, valamint az európai Astrium ugyanakkor nem használhat kínai hordozóeszközt, mivel amerikai alkatrészeket építenek be.

A Thales Alenia Space szerint semmilyen jogszabályt nem sértenek, és megrendelőiknek nem is kizárólagosan ajánlják a kínai lehetőséget, csak az egyik lehetséges alternatívaként. Ők amúgy is csak műholdgyártók.

Elvileg kétféle megoldási lehetőség adódna: vagy szűnjön meg mindenki számára az embargó, vagy a Thales Alenia Space se használhasson Hosszú Menetelés hordozórakétát. A Space Systems/Loral ez utóbbit próbálja elérni az amerikai hatóságoknál – talán mert az előbbire nem sok esélyt lát...