Elmúlt a "műholdveszély"

Az amerikai védelmi minisztérium közleménye szerint az esemény közép-európai idő szerint 4:26 körül történt. A hőkövető fegyver telibe találta a műholdat, de nem robbantással, hanem az ütközés erejével semmisítette meg. A még megerősítésre váró előzetes adatok szerint sikerült eltalálni a műhold hajtóanyagtartályát.

Egy korábbi rakétaindítás a USS Lake Erie fedélzetéről. (Kép: U.S. Navy)
Az NROL-21 (US-193) jelzésű kémműhold 2006. december 14-én indult. Pályára állása után nem tudták felvenni vele a kapcsolatot, ezért irányítatlanul keringett a Föld körül. Az egyre csökkenő pályamagasságból következett, hogy március eleje körül valahol becsapódott volna a felszínbe. Bár annak, hogy lakott területet érjen, igen kicsi volt az esélye, az amerikai illetékesek mégis úgy döntöttek, hogy nem kockáztatnak. A műholdon levő kb. 450 kg-nyi el nem használt, mérgező hidrazin hajtóanyag ugyanis a számítások szerint átvészelte volna a zuhanást.

Gömb alakú hidrazintartályok, amelyek a Columbia űrrepülőgép
(STS-107) katasztrófája után is megmaradtak. (Kép: collectspace.com)
Kérdés, hogy a döntésben – a műhold megesmmisítésének elrendelésében –
mekkora szerepet játszott az adódó fegyverkísérleti lehetőség
kihasználása. A hivatalos indoklások az emberi sérülések kockázatának
elkerüléséről szólnak. Az Egyesült Államokban is hallhatók azonban
olyan vélemények, hogy az okozott politikai kockázat – az ilyesfajta
gyakorlat legitimizálása – sokkal nagyobb, mint amekkora egészségügyi
veszélyt ezzel sikerült elkerülni.
Forrás: ŰRVILÁG hírportál
Kapcsolódó cikkek: