Az előd, a Radarsat-1 több mint 12 éve szolgáltat radarfelvételeket, mintegy 7 évvel túlélve tervezett élettartamát. A régi műhold még mindig működőképes, de a Radarsat-2 biztosítja majd a folyamatosságot. A gyűjtött adatokat kereskedelmi, tudományos és katonai célokra is hasznosítják. A kanadai hatóságok számára aktuális probléma az északi-sarkvidéki felségterületeik védelme. A térség iránt az utóbbi években növekvő nemzetközi „érdeklődés” tapasztalható. A Radarsat adatainak eddig több mint 60 országból akadtak fizető felhasználói is.

Három hónapos tesztüzem után jövő év elején kezdődhet a rendszeres működés. A hold kb. 800 km magas, közel poláris napszinkron pályán kering majd. Naponta 14-szer kerüli meg a Földet, 24 naponként halad el adott földfelszíni terület fölött. A fedélzeti C-sávú (5,405 GHz) apertúraszintézis-radar éjjel-nappal, derült és felhős időben akár mintegy 3 méteres felbontású képeket készíthet a Föld felszínéről. Újdonság a Radarsat-1-hez képest, hogy az antenna irányát változtatni is tudják, ezért szélesebb sávok is feltérképezhetők, illetve a felhasználóknak adott esetben nem kell annyi ideig várni, míg a hold pályáján ismét ugyanazon terület fölött halad el. Csökken majd az idő az adatok kérése és felvétele, valamint kiértékelése közt, ami főleg a katonai és katasztrófavédelmi célú felhasználást segíti. A Radrsat-2 képeit alkalmazzák még pl. mezőgazdasági termésbecslésre, környezeti monitorozársa, a felszínmodellek finomítására, hajók útvonalának követésére, a tengeri és szárazföldi jégtakaró változásainak regisztrálására.