Legfrissebb híreink
- Digitális szabadság a Szigeten: több adat, több élmény
- A jövő hajlik: megérkezett a HONOR Magic V5 Magyarországra
- Adat vagy élet? Zsarolóvírusok az egészségügyben
- Így lesz tökéletes a kép nappal és sötétben is – az OLED tévék új generációja
- Facebook reggel, TikTok este – hogyan mobiloznak a 16–36 évesek?
A légköri hőmérséklet változása
Ezzel egyidőben a felette levő sztratoszféra hőmérséklete csökken. Ennek oka, hogy a troposzférában levő üvegházhatású gázok a felszínről visszasugárzott hőt csapdába ejtik, így kevesebb jut ki belőle a sztratoszférába. A légköri hőmérséklet változásának ilyesfajta trendje tehát az üvegházhatású gázok mennyiségének növekedésre utalhat.

A fenti ábra valóban ezt látszik igazolni. Különféle, 1979 és 2005 között végzett műholdas mérések kombinálásával állították elő. A felső képen a troposzféra középső részén (5 km-es felszín feletti magasságban), az alsón a sztratoszféra alján (18 km) mért hőmérsékletek változását tüntették fel, az egész Földre vonatkozóan. A színskála sárgás-pirosas színei melegedést, a zöldes-kékes színek hűlést jelölnek. A skála két vége -0,6 és 0,6°C-nál van.
Elmondható, hogy globális átlagban a légkör legalsó rétege melegedett, a felette levő sztratoszféra lehűlt az elmúlt közel 30 év alatt. Ettől többé-kevésbé eltérő helyi trendek előfordulnak. A legnagyobb troposzférikus melegedés az Északi-sarkvidék térségét jellemezte. Erre rásegített a jég- és hótakaró fokozódó olvadása. Az Antarktisz ezzel szemben ellenkező értelmű változáson ment át. Egyes kutatók ez utóbbi jelenséget az ózonlyuk mellékhatásaként értelmezik.
Az adatokat az amerikai NOAA (National Oceanic and Atmospheric
Administration) meteorológiai műholdjainak sorozatán repült
mikrohullámú berendezések szolgáltatták. Ezek a légkör oxigénmolekulái
által kibocsátott sugárzást mérik, aminek az intenzitása a
hőmérséklettel változik. A korai elemzések azt sugallták, hogy a
troposzféra csak kicsit vagy egyáltalán nem melegszik. A
klímaváltozással kapcsolatban szkeptikus kutatók ennek alapján meg is
kérdőjelezték a modellek érvényességét. A mérési körülmények gondosabb
elemzése nyomán kiderült azonban, hogy az érzékelőket szállító műholdak
lassú pályaváltozásai miatt az adatok mindig egyre későbbi napszakokból
származtak. Ha ezt, valamint az egyes műszerek közti kalibrációs
különbségeket pontosan figyelembe vették, akkor a mérések összhangba
kerültek a Föld felszínén ettől függetlenül mért hőmérsékleti
trendekkel és a klímamodellekkel. Nem igaz tehát az a nézet, hogy a
korai műholdas mérések nem igazolták volna a troposzféra globális
felmelegedését. A történet arra is rávilágít, hogy milyen sok múlik a
korrekt adatfeldolgozáson, minden lehetséges hibahatás figyelembe
vételén.
Kapcsolódó cikkek: