A Bizottság alelnöke, Jacques Barrot kijelentette: „továbbra is meggyőződésem, hogy Európának szüksége van a Galileora. A mai napon minden olyan információt rendelkezésre bocsátottam, amelyek lehetővé teszik majd az Európai Parlament és a miniszterek számára, hogy a programról és annak finanszírozásáról még az év vége előtt minden szükséges döntést meghozzanak.”

A Galileo kiépítése és üzemeltetése tárgyában megkötendő koncessziós szerződés tárgyalásainak sikertelensége, majd ezt követően a program tervezetének megkérdőjelezése elengedhetetlenné tette az európai műholdas rádiónavigációs programok finanszírozásáról szóló eredeti bizottsági rendeletjavaslat módosítását. A javasolt rendelet szerint a Galileo kiépítési szakaszának költségei teljes mértékben és kizárólag a közösségi költségvetésre hárulnak. A fentiek alapján az EGNOS és a Galileo finanszírozásához szükséges költségvetési források összegét a 2007. január 1-jétől 2013. december 31-ig terjedő időszakra 3,4 milliárd EUR összegben határozták meg. A javaslat céljai között a programok közirányításának javítása is helyet kapott.

A Bizottság közleménye – amelyhez egy részletes munkadokumentum is kapcsolódik – válaszol a Tanács és az Európai Parlament által feltett kérdésekre. Bemutatja a Galileo és az Egnos program főbb elemeit, kitérve többek között az infrastrukturális kiadásokra, a programok megvalósításához és irányításához kapcsolódó kockázatokra, a várt előnyökre és bevételekre, az európai GNSS programok finanszírozására, valamint a közszféra által történő irányítására.

A GALILEO Európa függetlensége szempontjából elsőrendű fontossággal bíró és ígéretes alkalmazási lehetőségekben gazdag stratégiai program. A Galileo és az Egnos programot olyan alapvető beruházásnak kell tekinteni, amelynek köszönhetően Európa a jövőben helyet kaphat, és jelentős részt foglalhat el a műholdas rádiónavigáció piacán.

Ezért a Bizottság felhívja a tagállamokat és a Parlamentet, hogy támogassák javaslatait mind politikai és pénzügyi vonatkozásban, mind a program irányításához kapcsolódó kérdések tekintetében, annak biztosítása érdekében, hogy a projekt a piac igényeivel összeegyeztethető határidőn belül megvalósulhasson.

Történeti háttér

A GALILEO elnevezés az európai műholdas rádiónavigációs programra utal. A program az Európai Bizottság kezdeményezésére indult el, fejlesztése az Európai Űrügynökséggel (ESA) karöltve folyik; célja az egyetemes szolgáltatások új generációjának kifejlesztése olyan ágazatokban mint a közlekedés, a távközlés, a mezőgazdaság vagy a halászat. A GALILEO program, amelynek irányításáért és ellenőrzéséért a polgári hatóságok felelnek, biztosítékot nyújt a minőségre és a folytonosságra, ez utóbbiak pedig több alkalmazás esetében elengedhetetlenek. A jelenlegi rendszereket kiegészítve a GALILEO az egész világon növelné a navigációs és helymeghatározó szolgáltatások megbízhatóságát és elérhetőségét. Az EGNOS a „European Geostationary Navigation Overlay Service” (európai geostacionárius navigációs átfedési szolgáltatás) rövidítése. Ezt az európai rendszert a GPS teljesítményének fokozása érdekében fejlesztettek ki, amelyet így a légi közlekedés biztonságának javítására is fel lehet használni, ugyanis az amerikai GPS műholdas helymeghatározó rendszer önmagában nem kellően megbízható olyan esetekben, amikor emberéletek forognak kockán. Az EGNOS a műholdas navigáció tekintetében kidolgozott európai stratégia első állomása, és ily módon előkészíti a Galileo bevezetését. A GALILEO egyetlen rendszerben egyesíti majd a GPS és az EGNOS összes funkcióját, amelyek így földrajzi határok nélkül elérhetővé válnak.

Forrás: http://europa.eu/

Kapcsolódó cikkek:

• A rendszer lelke: hiperpontos órák
• Mi az a GALILEO?
• Tíz éve szolgálatban
• Csendes rendszerváltás
• Kompatibilis lesz a GPS és a Galileo
• Bukik a Galileo???
• Apró, de fontos döntések Galileo-ügyben
• Közpénzekből készül a Galileo?